Termék listázás

A könyv az ötven legizgalmasabb és leginnovatívabb kortárs kert- és tájtervező irodát ismerteti, amelyek a világ különböző pontjain működnek. Minden tervező munkáját informatív szövegek, fényképek és tervek mutatják be. A különböző tárgykörökben esszék térképezik fel az igencsak egyéni megközelítések mögött meghúzódó alapelveket és mutatják be, hogy egy feltörekvő generáció hogyan utasította vissza a nyugati kerttervezés naturalisztikus hagyományát és fordult inkább a modernizmus, a posztmodernizmus, a pop-art és a land-art felé inspirációért. Tim Richardson, a világ egyik vezető kert- és tájkritikusa nagy szakmai tudással és érdekfeszítő stílussal nyúlt a témához. Több, mint 100 projekt ismertetésével a szerző enciklopédikusan vizsgálta a kerttervezés legújítóbb gondolatait, és inspiráló gyűjteményt készített a tervezők és a témáért lelkesedők számára, illetve tulajdonképpen bárki számára, aki érdeklődik a tervezett tájak iránt.

A közelmúltban elhunyt Balogh István építészeti rajzait és akvarelljeit tartalmazza a könyv, gazdag életművéből kiragadott néhány jellegzetes példát. A sikeres építészt, tehetséges grafikust és kedvelt egyetemi professzort tanítványa, Balogh Balázs (aki csak névrokonságban van a mesterrel) mutatja be egy hosszú interjúban, amelyből megtudhatjuk szakmai pályájának legfontosabb állomásait, illetve az építészet, a rajz kapcsán megfogalmazott gondolatait. „Az építészet térbeli művészet. A teret azonban nem lehet ábrázolni, mivel üres és szinte megfoghatatlan. Amit ábrázolni lehet, azok a teret határoló felületek, akár épülettömegről, akár belső térről van szó. Az épülettömeget a végtelen tér veszi körül, ennek formáját tehát az épület felülete határozza meg. A belső teret is a felületek zárják körbe, ezért itt is a felületek ábrázolásával dolgozhatunk. Mi jellemzi a felületet? Az anyag, amely létrehozza őket. Az anyagok elhelyezése, toldása, összeszerkesztése rajzban ábrázolható és így ez a rajzolat egyúttal a teret is kifejezi." – olvasható a könyvben. A könyv döntő része azonban virtuóz és erőteljes rajzait tartalmazza, ami mögött egy érzékeny művész személyisége tapintható ki.

A kötet a kiadónál magyar nyelven is elérhető.

A Historizmus c. könyv az újkor, a kialakuló polgári társadalom építészetéről szól, nagyjából a XVIII. század közepétől a XX. század második évtizedéig, az első világháborúig tart. Első fejezetében az általános építészettörténeti összefoglaló kívánja bemutatni a kort, annak társadalmi, kulturális körülményeivel együtt. Részben ide kívánkozott az a terjedelmes bevezetés, amely elhagyhatatlan bármely építészettörténeti kor bemutatásakor. Az építészeti fejlődést elemző fejezet, a funkcionális, szerkezeti és formai változások, az építészettel foglalkozó számára az építészeti igények, feladatok és megoldások áttekintő jellegű rendszerét adja. Az anyagokra, szerkezetekre, a technológiára és az ezekből is következő formára, térszervezésére, tömeg és homlokzatalakításra vonatkozó összefoglalások már szorosabban kapcsolódnak a történeti kifejtéshez, ezért ezeket a történet részletes tárgyalása előtt foglaljuk össze. Művészettörténész szemmel, vagy társadalomtudósként a hangsúlyok máshová is helyeződhetnek, de a tankönyv jelleg feltételezi a tantárgyi környezetet.

A további három fejezet a historizmus kialakulását, fénykorát és elmúlását taglalja. A "historizmus" szó értelmezése itt szorosan a vizsgált korszakra vonatkozik. A tárgyalás módja részben felsorolás, részben részletes elemzés. A magyar építészet megfelelő korszakának ismertetése során a nemzetközi példáknál részletesebb, de a teljes magyar építészettörténetnél szűkebb tárgyalás volt a cél. A historizmus építészete hazánkban európai színvonalú, megismerése és megértése ezért kiemelkedő fontosságú.

Az építészet története sorozat kötetei negyven éve az Építészmérnöki Kar alaptankönyvei. A szerzők többsége sajnos már nincs közöttünk, de Hajnóczy Gyula, Szentkirályi Zoltán, Szűcs Margit, Sódor Alajos, Zádor Mihály a könyveken keresztül mégis velünk élnek és hatással vannak ránk. Gondolataik semmit sem veszítettek elevenségükből, amin átsüt a téma iránti elkötelezettségük és szeretetük. Büszkék vagyunk rá, hogy a könyveket újra kiadhatjuk és a múlt megismerésének vállalkozását továbbvihetjük. Jelen kötet szerzője, Kalmár Miklós fent említett professzorok tanítványa, szellemében ugyan azt folytatja, mint elődei.

Golda János meghatározó személyisége az építészek közösségének. Életművében az általa tervezett házak és pályázatok mellett a különböző szakmai közösségekben való jelenléte is kiemelkedő hatású. Mindez tetten érhető, ha időben tekintjük végig – indulunk a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Bercsényi Kollégiumban végzett szervező tevékenységétől, ami elviszi a Miskolci Műhely és a Kollektív Ház létrehozásáig, onnan a MÉSZ Mesteriskolájában végzett aktivitásáig és a Piarista Rendben végzett főépítészi tevékenységéig –, akár olvassuk opponenciáit, konferenciaelőadásait, tapasztaljuk empátiáját a diplomabizottságokban a győri építészképzéstől a BME-n keresztül Debrecenig. Munkáiban ugyanakkor jól érzékelhető egy olyan attitűd is, amely nyitott számos irányba, vonzódik az új felvetések és a mai kor számtalan új elképzelése iránt, mégis értékrendjében klasszikus és szilárd. Építészete, ahogy ő maga is, őszinte, természetes, egyszerű, a közösségért munkálkodó elhivatottság példája.

Golda János építész életműve vitathatatlan értéke a magyar építészetnek. A róla készült könyv Somogyi Krisztina szerkesztő többéves munkájának eredménye, amelyet Vargha Balázs grafikus öntött végleges formába.

A könyv szabad tereket mutat be Európából, amelyeket ismert és kevésbé ismert tájépítészek terveztek olyan városokba, mint Kalmar és Kabelvag vagy London és Barcelona. A 2000 és 2005 között elkészült projektek közül a Topos International Review of Landscape Architecture and Urban Design folyóirat szerkesztői válogattak. A legjobb tájépítészeti munkákból összeállított válogatás négy fejezetre oszlik. A parkok közül megismerhetjük a londoni Millenium park, a barcelonai Diagonal park, vagy a grazi Alpesi kert beépítését. A szabad városi terek, közterek fontos területei a városi létnek, amik az utóbbi időben nagyobb figyelmet is kaptak. Ezek közül is figyelemre méltó a berlini kormányzati negyed, a Tate Modern külső terei Londonban, a Place du mai 1945 Lyonban. A tengerparti sétányok szép példája a malmöi, míg az emlékhelyek közül a londoni Diana-kút környékét említhetjük a Hyde parkban. A kötet példái Európa tájépítészetének gazdagságát és sokszínűségét mutatják be és bizonyítják, hogy a tájépítészet Európa sok országában ma már a várostervezés vezető diszciplínája, ami rangot szerzett magának. Az Európai tájépítészet/European Landscape Architecture c. könyv két nyelven, angol/magyar szöveggel jelent meg.

A tankönyv részletesen tárgyalja az új épületek sík- és mélyalapozását, valamint a meglévő épületek alaptest-megerősítésének lehetőségeit.

E könyv szokatlanul hosszú követéses kutatás eredményeként egy szép értelmiségi szakág, az építészet zömmel a '70-es évek elején induló képviselőinek pályaútját mutatja be az indulástól a jelenkorig. A műfaj, amiben a bemutatás történik, leginkább a szociálpszichológiai esettanulmány műfajába tartozik, néhány szociológiai megfigyelés kíséretében, esetenként és időnként kinagyított történeti hátérrel.

A szerzők tíz éve Budapesten élő német építészek, akik könyvet írtak a városról. A 250 épületet bemutató kötet 2012-ben jelent meg német nyelven Berlinben, a DOM publishers kiadónál. A könyv formátuma jól kezelhető, tartalma könnyen áttekinthető. Néhány bevezető tanulmány után a szép fotókkal illusztrált rövid épületbemutatások következnek városrészenként csokorba szedve: 200 az utolsó húsz évben épült kortárs épület, 50 pedig a szocializmus, a Bauhaus, és a szecesszió időszakából. Tartalmazza az összes olyan épületet, amire méltán büszkék lehetünk.

1999-ben jelent meg az Energiatudatos építészet c. könyv. Az első kiadás óta az épületenergetika területén számos változás történt.

A tudományos igényességgel megírt, de könnyen érthető ismereteket tartalmazó kötet célja, hogy az olvasó, legyen akár építészeti, akár épületgépészeti szakirányú végzettségű vagy „csak” egy érdeklődő építtető, beruházó, döntéshozó, át tudja látni az energetika, a komfort, a környezetvédelem szempontjából is jó épületek létesítésének lehetőségeit és korlátait. A könyv segít abban, hogy a társtervezők tolmács nélkül értsék egymást. Ehhez áttekintést nyújtanak az építészeti koncepció, az épületszerkezet, az épületgépészet, a megújuló energiák hasznosítása, a városi terek néhány kérdése az életciklus-elemzés kérdéseiről és ezek összefüggéseiről szóló fejezetek.

A digitális építészet c. könyv az emberiség történetének új fejezetéről, a digitális korról szól, ami ugyan a közelmúltban kezdődött, de mára mindent áthatóvá vált. Talán az 1950-es évektől datálhatjuk, amikor a kibernetika eszméje a művészeti diskurzusok témájává vált, a 60-as években pedig már felmerült a kérdés, hogy lehetséges-e létrehozni olyan gépet, ami segít a tervezésben. Az áttörést az 1990-es évek hozták meg, amikor a személyi számítógép bárki számára elérhetővé vált és egyre több építész is elkezdte használni a digitális vívmányokat. Marcos Novak építész folyékony építészet a kibertérben c. esszéje már előrevetíti a digitális építészet végtelen, eddig soha nem tapasztalt formai lehetőségeit. A Digital Dreams átalakuló jövőt és új módszereket kínál.

Mára a parametrikus és a generatív tervezésben elvek sokasága alakult ki a felületeket létrehozó, új formákat megalkotó építészettel kapcsolatban. Az épületek külseje létrehozható számítógéppel vizualizált, összekötött felületek soraként, a megvalósítás során pedig a gépi utasítások közvetlenül a gyárba küldhetők, ahol az elemek valós méretben elkészülhetnek. Ma egy olyan világban élünk, ahol a kibertér, a virtualitás, a biotechnológia sőt a nanotechnológia is hatást gyakorol az építészetre. A számítástechnika azonban kétélű fegyver.

A könyv bepillantást szeretne engedni a digitális építészet világába és bemutat néhányat a legérdekesebb tervek közül. Megismerhetjük belőle számos építész gondolatait, rögeszméit, kinyilatkoztatásait és ambícióit. Az itt szereplő tervek illusztrálják legjobban a digitális építészet széles körű és egyre tágabbá váló fogalmát. A könyv az építészek új generációjáról szól, amelynek tagjai kiaknázzák a digitális rendszerek nyújtotta lehetőségeket. A digitális tervezés bizonyos mértékben mára már minden építészirodában megjelent, de még rengeteg felfedeznivaló maradt, a technológiákban pedig sok lehetőség rejlik mind a szakma, mind a megrendelők számára. Miközben a digitális világ számos félelemmel és vészjósló jövővel terhes, nem vitathatjuk, hogy a gondolkodás és kreativitás új távlatait nyitja meg. A számítógép azonban nem helyettesítheti az embert. Az ember feladat, hogy a digitális cunami mindent elsöprő erejét fékezve, pusztító támadását kivédve megőrizze az építészet lényegét, hogy az ember számára élhetőbb házakat, városokat, környezetet teremtsen.