Termék listázás

Tudósok tudáskészletéből másképpen

Talán e három egymás után rakott szó fejezi ki leginkább azt, hogy miről szól ez a különleges könyv, amely Krizsán András következetes szervező munkájával a ma már értelmiségi-szakmai körökben sokak számára közismert „Csütörtöki Iskola” meghívott „tanárainak” előadásait, beszélgetéseit közli, sajátosan szerkesztett formában. Az első, efféle „homálybogozásokat” az azóta Magyar Örökség Díjjal elismert Kemény Bertalan kezdeményezte. Ő már nincs köztünk, de beszélgetnivaló közös szellemi kincs és rejtett dimenzió maradt bőven. S a ma oly divatos „élethosszig tartó tanuláshoz” pontosan ilyen „csütik” és ilyen könyvek kellenek. Próbálják ki a kedves olvasók, tanártársak, fiatal és szenior iskolatársak! Őszintén és jó kedvvel ajánlom figyelmükbe!

A park szó eredetileg olyan, növényekkel gazdagon beültetett zöldterületet jelöl, amely mesterségesen kialakított, az ember számára a természeti környezet idillikus voltát idéző, mégis művi világ. Őse a gondozott kert, amely valahol paradicsomi állapotokra, az Édenkertre utal. Az őrzöttség összekapcsolása a park szóhoz tapadó idillikus életérzéssel az ingatlanfejlesztők kedvence, marketingfogása – tulajdonképpen „ellopták” a park jelentéstartalmát. Ezek közé a városi termékek közé tartozik a „lakópark” fogalma is, amely a nagyvárosi – hazánkban különösen a budapesti – lakásépítés meghatározó formájává vált.

Az elmúlt 15 évben (nagyjából 1995–2010 között) közel 40 000 lakóparki lakás épült Budapesten. Ez a szám ugyan jelentősen elmarad az összes lakótelepi lakás mennyiségétől, azaz a mintegy 200 000-es lakótelepi lakásszámtól, mégis elég sok ahhoz, hogy a városi terek átalakulása szempontjából is górcső alá vegyük. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a házak közötti tér milyen mértékben változott meg a hagyományos városi utcához, de még a lakótelepek sokszor üresnek tűnő tereihez képest is.

A Budapesti lakóparkok című kötet Dr. Schneller István vezetésével a Corvinus Egyetem Településépítészeti Tanszékén végzett kutatások alapján született. Ehhez hasonló tényszerű, értékelemző munka még nem jelent meg a lakásállományt átíró legújabb beépítésekről, a lakóparkokról. Számos tanulsággal szolgál a jövőbeli beruházók, hatóságok és az építészek számára.

A Berlinben, 1890-ben megjelent mű Hermann Rückwardt német építészeti fényképész 60 fénynyomatát tartalmazza. Olyan budapesti épületeket mutat be, amelyre a kor méltán büszke volt, csakúgy, mint híres építészeire: Ybl Miklósra, Wéber Antalra, Hauszmann Alajosra, Feszl Frigyesre, Steindl Imrére. Ennek a lapokból álló kiadványnak könyvbe kötött reprint kiadása a jelen kötet, amely megismertet fontos épületeink akkori állapotával.

Bán Ferenc építészeti munkássága különleges helyet foglal el az utóbbi évtizedek hazai építészetében. Épületei, tervei egyediek, irányzatokba nem vagy csak ritkán illeszthetők, mindegyik a tévedés kockázatát is bátran vállaló, invenciózus kísérlet. „Bán Ferenc építészetéről mindig ugyanaz jut az eszembe: a szabadság” – fogalmazott Sulyok Miklós és valóban, szellemi értelemben valamennyi munka ezt azt alkotói hozzáállást tükrözi. Építészetének különlegessége az az asszociációs képesség, amely szabad átjárást enged meg akár egyetlen művön belül is szikár struktúrák, archetipikus vagy geometriai formai adaptációk, vagy éppen organikus, természeti analógiák között. Jól látható ez már korai művén, a nyíregyházi Megyei Művelődési Központ épületén is.

A kötet Bán Ferenc a 60-as évektől napjainkig tartó építészeti életművének rekonstrukciójára és értelmezésére tesz kísérletet. Az életmű korszakait a hazai és nemzetközi kontextussal összevető tanulmány segíti a múlt és a jelen folyamatok jobb megértésében. Nem tér ki részletesen minden épületre, de a könyv végén valamennyi lényeges épületről és tervről elérhetők minimális információk. A sok rajzzal és archív fotóval illusztrált reprezentatív kötet angol–magyar kétnyelvű kiadásban jelent meg.

A Népi kultúra sorozat A búbos kemence, a Népi cserépkályhák, A takaréktűzhely, a Hagyományos falak és A mászókéményes konyha című kötetek után egy újabb taggal bővül, amely nem a tárgyra figyel, hanem egy területet vizsgál. Az erdélyi Mezőség azért is fontos terület, mert lehetőséget nyújt az interetnikus hatások, a kulturális kölcsönhatások tanulmányozására. A könyv konkrét példákat mutat a terület népi műemlékeiből. A sorozatot ez a másfajta megközelítés teszi teljesebbé.

Borvendég Béla építész, szakmapolitikus, közéleti ember, író és gondolkodó egyszerre, akit a körülöttünk zajló világ állandó reflexióra késztet, ami esszék formájában ölt testet. Hihetetlen íráskészségű építész, akinek figyelme sokfelé kiterjed. Önkritikus, szarkasztikus humorú alkotó, szarkazmusa mögött viszont az írástudó, humanista értelmiségi felelőssége húzódik meg. A TERC Szakkönyvkiadó felvállalta írásainak gondozását, mert mindannyiunk számára értéknek tarjuk gondolatait. Az építészet/elmélet sorozat köteteként tervezett mű Borvendég Béla utóbbi években megjelent írásaiból ad válogatást. A kötet nem tartalmazza a napi szakmapolitikai kérdéseket boncoló írásait, hanem az építészet általánosabb problémáira reflektáló gondolatok gyűjteménye. Az esszégyűjtemény feszítettebb szerkesztése révén mintegy summázatát adja építészeti gondolkodásának, de a könyv témája nem csupán az építészet, az emberi gyarlóságról, butaságról, önérdekről, szeretetről, igazságról, elhivatottságról is szól, mondhatnám magáról az életről.

A könyv külalakjában és belső tartalmában is következetes folytatása az Alumínium függönyfalak és üvegtetők, valamint az Alumíniumablakok, -ajtók, -portálok című kiadványoknak. Ezt az összefoglaló művet olyan minőségi kézikönyvnek szánjuk, amely a korszerű épületek külső határolószerkezeteit tárgyalja sokféle szempontból.

A szerkezeti követelmények, az épületburkot érő külső és belső hatások, a felhasznált anyagok, a tervezés, gyártás, beépítés, ellenőrzés, műszaki átadás-átvétel témáit a könyv egy-egy fejezete részletezi.

A kötet szerzői, az ALUTA Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület, ill. a tagjaiból alakult klaszter tagvállalatainak munkatársai. Az önkéntes munkával készült könyv mintegy összegzi az együttműködő, tevékenységükkel egymásra épülő vállalkozások műszaki tapasztalatait, hiteles információt adva az érintetteknek.

A könyv külalakjában és belső tartalmában is következetes folytatása az Alumínium ablakok, ajtók, portálok c. kiadványnak. Az alumínium függönyfalak és üvegtetők a ma építészetének elengedhetetlen elemei, de idáig hiányzott egy olyan átfogó szakmai mű, amely hasznos információkat ad a témakörben. A kötet szerzői az ALUTA - Alumínium Homlokzat Egyesülés - szakemberei, akik a témában pontos, hiteles szakszerű tájékoztatást nyújtva segítenek eligazodni a különböző típusok, kivitelek, gyártmányok megítélésében, kiválasztásában, a szerkezetek tervezésében, műszaki jellemzőik, a gyártás és beépítés kérdéseiben. Mindenképpen ajánlható a könyv azon építtetőknek, beruházóknak, tervezőknek, építészeknek, kivitelezőknek, lebonyolítóknak, műszaki ellenőröknek, karbantartóknak, épületfenntartóknak, gyártóknak és szerelést, javítást végzőknek, akik tevékenységük során kapcsolatba kerülnek az alumínium-üveg homlokzati nyílászárókkal.

Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazzák az alumínium nyílászárókat, ezért szükségessé vált egy olyan átfogó mű kiadása, ami segít eligazodni a különböző gyártmányok megítélésében, kiválasztásában, betervezésében, legyártásában, beépítésében. Ajánlható a könyv építtetőknek, beruházóknak, tervezőknek, kivitelezőknek, lebonyolítóknak, műszaki ellenőröknek, karbantartóknak, épületfenntartóknak és mindazoknak, akik építési tevékenységük során kapcsolatba kerülnek alumínium nyílászárókkal.

A könyv a magyar építészet egyik legjelentősebb egyházi épületét, a Szent István-bazilikát mutatja be, pontosabban annak előzményét, a terveit és az építés viszontagságos történetét.

A templom építése kalandokkal, kétségbeeséssel, tragédiával, kemény munkával, hittel és kitartással kísért történet. Megismerhetjük születésének nehézségeit és Hild József tervét, ami alapján elkezdték az építkezést. Hild 1967-ben meghalt, és az építkezést Ybl Miklós vette át. Nem sokkal ezután a kupola beomlott. Ybl új tervet dolgozott ki, egy grandiózus, nagyvonalú, de kiegyensúlyozott arányú épületet, ami végül meg is épült. A belsőt Ybl halálát követően Kauser József fejezte be. A Szent István-bazilikát, Magyarország legjelentősebb keresztény templomát, a Szent Jobb (Szent István király jobb keze) ereklye őrzőhelyét, 1905-ben szentelték fel.

A könyvben archív fotókon és terveken nézhetjük végig a bazilika felépítésének küzdelmét és mai képeken láthatjuk a sikert, azaz a kész épületet teljes pompájában. A művet Kemény Mária művészettörténész írta, aki 1985 óta kutatja a bazilika történetét