Termék listázás

A végeselemmódszer egy sajátos, számítógépet használó számítási módszer, melynek fő felhasználási területe a mérnöki munka segítése. A könyv megismertet a módszer lényegével: milyen matematikai alapokra épül, melyek a legfontosabb lépései, hogyan kapcsolódik a mechanika más számítási eljárásaihoz, mi a sajátossága a legfontosabb szerkezettípusok vizsgálatának, hogyan célszerű értékelni az eredményeket, és mire kell vigyázni a modellalkotás során. A könyvet ajánljuk egyetemi hallgatóknak, leendő mérnököknek, és a gyakorlati tervezési, számítási munkák világában élő szakembereknek.

"Munkája persze van szerte az országban. (...) Műegyetemi tanszéke mellett az ország akkori legnagyobb létszámú tervező irodáját szervezi meg.(...)  A két világháború közötti szakasz második felében ez az iskola képviselete a mérsékelten haladó, a száraz német konstruktivizmustól távolálló, a magyar tájban jobban beillő, néha nemzeti vonatkozásokat is tükrözni szándékozó irányzatot. (…) Hogy barokk volt? Hát Istenem, barokk volt maga az ország is. Így volt, és ez ma már történelem. Az pedig bizonyos, hogy Wälder Gyula volt a legkifejezőbb építésze.”

Hevesy Sándor

Batár Attila Párizsi térportrék című legújabb kötete 19 párizsi teret mutat be rajzzal, fotókkal, pontos leírással. Batár Attila 1925-ben született Budapesten, ahol először történelem szakon diplomázott, majd 1963-ban elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karát. 1956-ban aktív résztvevője volt a forradalmi megmozdulásoknak, ezért állandó zaklatásnak volt kitéve. 1968-ban Franciaországba menekült, 1970–1990 között az Egyesült Államokba költözött, majd 1990-től Párizsban él. A városi terek, mint az urbánus lét legfontosabb helyei, évtizedek óta szemlélődésének tengelyében állnak. Számos kötete jelent meg erről.

A könyv a festéknagykereskedők és az iparág néhány képviselőjének a szakmai életét mutatja be, azt, hogy milyen gazdasági viszonyok között jött létre a festékesek számára is a rendszerváltozás. Ezzel emlékezetessé tesszük azt az izgalmas kort, emléket állítunk az akkori eseményeknek és természetesen a benne szereplőknek is.

Selyemfényű /félfényes/ Canon fotópapír.

Összevont Építőipari Normarendszer ÖN II/1. Keverékek és ideiglenes segédszerkezetek

11. Keverékkészítés

Elsősorban a bányászat ipari műemlékeire koncentrál, de nem lehet említés nélkül hagyni a nem termelési célú olyan építményeket, épületeket sem, amelyek szintén a bányászathoz köthetők. Hazánkban jelenleg tucatnyi bányászati műemléket tartanak nyilván, amik között a mérnöki alkotás csúcsát jelentő vasbeton aknatornyot ugyanúgy találunk, mint egykori teljes bányaüzemet. Ezekről az épületekről, építményegyüttesekről – egy az 1980-as években pár száz példányban kiadott minikönyv kivételével – még nem jelent meg kiadvány magyar nyelven.

Napjainkban általános vélekedés, hogy a bányászat kárt okozó tevékenység, emiatt egyre jobban háttérbe szorul és megszűnik. Ennek következtében gyorsan elterjedt a társadalomban az iparág lenézése, lebecsülése és a bányászat elutasítása – amiben nagy szerepet játszottak a korábbi évtizedek termelési körülményei, elsősorban a foglalkozás veszélyessége, a nehéz, piszkos munka képe és a gyakori balesetek, tragédiák emléke.

A könyv nem titkolt célja az ipari műemlékek bemutatása mellett a bányászat társadalmi elismertségének és elfogadottságának növelése.

Összevont Építőipari Normarendszer II/2. Keverékek és ideiglenes segédszerkezetek

12. Felvonulási létesítmények, 13. Dúcolás, földpart-megtámasztás, 14. Víztelenítés

A könyv olyan, történeti-néprajzi szempontból különleges, figyelemre és megőrzésre érdemes építményekről szól, amelyek egykor mindennaposnak számítottak hazánkban: a barlanglakásokról. E hajlékokban azonban nem szabad csak kuriózumokat látnunk, mert ezek családok százainak, ezreinek lakóhelyei - azaz az emberi létezés terei - voltak és sok esetben még ma is azok. Miért ott és úgy alakultak ki a barlanglakások, ahol és ahogyan létrejöttek? Mitől olyan különleges az alakjuk, szerkezetük? Miért költöztek az emberek a sokszor csak odúnak nevezett hajlékokba?

A magyarországi barlanglakások a népi építészet szerves részét képviselik. A természetes barlangok mellett sokkal gyakoribbak voltak a mesterséges barlanglakások, amiket az emberi kéz alkotta. A vájt barlanglakásokat két főcsoportba oszthatjuk: kőbányászathoz kapcsolódó és löszfalba, löszhomokba épített lakások. Mednyánszky Miklós a könyv első felében ismerteti e két típus sajátosságait számos fotóval illusztrálva.

A kőbányászat révén keletkeztek a legismertebb települések, amelyek kőbe vájt barlanglakásai néha falunyi népességnek adott otthont. A könyv második része a magyarországi barlanglakásos településeket veszi sorra ábécérendben. A barlanglakások bizonyos területeken koncentrálódtak, ilyen volt Budafok, a Dunakanyar és Nógrád, a Balaton környéke és Dél-Dunántúl, ahol a mai napig meglepően nagy számban maradtak meg, a mára jobbára elhagyott lakások. Budafok és Tétény barlanglakásaiban például 1955-ben még 462 család lakott.

A házak falaihoz tégla kell, ahhoz pedig agyag, amit bányászni kell. A modern házak legfontosabb építőanyaga a beton, kavics és cement keveréke. A kavicsot is bányásszák, a cement alapanyaga pedig a mészkő. Kavicsbányáink is, mészkőbányáink is vannak szép számmal. A berendezési tárgyak jó része a bányászat révén megszerzett anyagokból jön létre. Még a számítógépek, a mobiltelefonok is számtalan olyan kis alkatrészt tartalmaznak, amit a föld alól kell kitermelni. Mednyánszky Miklós harmadik, gyerekeknek szánt könyve a bányák világába vezet el. Élményszerűen megismerteti a gyerekeket a bányák típusaival, a bányászmesterség fortélyaival, a bányászok életével. A kötet mellékletét képezi 4 db kivágómintalap, amelyekből egy aknaház és aknatorony makettje elkészíthető a részletes leírás alapján.