Termék listázás

A Lenyűgöző labirintus egy rendkívül sokoldalú könyv. Az építészet komplex világát igyekszik körbejárni, amiben sok mindenről esik szó: küzdelmekről, törekvésekről, értelmezésekről, melléfogásokról, reményről, reakciókról, útkeresésekről, ideológiákról, háborúkról, humorról, morálról, térről, emlékezetről… Így az egzisztencializmusról és a manierizmusról, a pszichoanalízisről és a dadaizmusról, a marxizmusról és a szabadkőművességről, az elidegenedésről és az inkvizícióról, Machiavelliről és Marxról, Freudról és Einsteinről, diktátorokról és sztárépítészekről – vagyis arról a hihetetlenül gazdag és összetett világról, amit az emberiség kulturális örökségének nevezünk. A kötet a társtudományok beemelésével nemcsak filozófiai magasságokba jut, hanem igényesen szórakoztat is. Száraz tudományos mű helyett egy esszékötetet vagy még inkább egy kalandregényt kapunk, ami Ariadné-fonalként segít eligazodni az építészeti teóriák lenyűgöző labirintusában.

Lukovich Tamás Hild-díjas építő- és építészmérnök tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen, valamint a Sydney Universityn végezte, PhD fokozatát pedig a Pécsi Tudományegyetemen kapta. Pályafutása során dolgozott tervezőként, menedzserként, valamint oktatóként, illetve kutatóként itthon és a tengerentúlon. Hosszabb ideig a University of New South Wales Építészkarának oktatója volt. Jelenleg a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán az Építészeti Intézet főiskolai tanára. Érdeklődési, illetve kutatási területe a kortárs urbanizáció, valamint az empirikus (város)építészeti elméletek fejlődése.

A Csehországban született, német anyanyelvű, bécsi iskolázottságú Lang Adolf építész épületeivel Hágától Bukarestig számos városban találkozhatunk. Budapesten még egy negyedszázadot sem élt, és ezt az időt is két részletben (1873–1878 és 1890–1908 között) töltötte itt.

Ha Lang Adolf a régi műcsarnok épületén kívül semmi mást nem tervezett volna, személye és művészete akkor is figyelemre méltó lenne. A fő művén túl azonban nemcsak kifinomult enteriőrű vidéki és fővárosi középületek, valamint budapesti bérházak őrzik tehetségének emlékét, hanem számos meg nem valósult terv is. Ráadásul életútja nemcsak azért izgalmas, mert munkásságát már a kortársak is különbözőképpen ítélték meg, hanem azért is, mert miközben művészete tipikusan osztrák–magyar monarchiabeli, mind a földrajzi határokat, mind a stíluspreferenciákat tekintve egyben túl is mutat rajta. A hazai építészettörténetben Lang Adolf a neobarokk stílus egyik legelső alkalmazójaként, illetve jelentős színházépítőként játszott kiemelkedő szerepet.

A szerző, Pilkhoffer Mónika évekig kutatta Lang Adolf életét és műveit, amit Lang gyakori költözése hihetetlenül megnehezített. Legtöbb műve azonban Magyarországon épült fel, hiszen itt építészként és építési vállalkozóként is tevékenykedett. A monográfia számba veszi és a fellelhető adatokkal alátámasztja középületeit, lakóépületeit és meg nem valósult terveit.

Az archív képekkel és fotókkal illusztrált Lang Adolf építész munkássága c. kötet a historizmus korának kevéssé ismert építészével ismertet meg, hozzájárulva ahhoz, hogy Lang Adolf elfoglalja megérdemelt helyét a magyar építészettörténetben.

A kortárs portugál építészet mély szellemi gyökerekkel kapcsolódik a nyugat-ibériai területek több ezer éves kultúrájához. A kötet a 20. századi történeti hátteret értelmező, a mai társadalmi közeget vizsgáló alaptanulmányok mellett a mai portugál építészeti tendenciák elemzését adja esszé formájában, gazdagon illusztrálva. Ezt egészíti ki a legfontosabbnak ítélt mai épületek részletes, képekkel, építészeti ábrákkal, illusztrációkkal bőven ismertetett szakkritikai értékelése építészmonográfiák keretében. A könyv bepillantást enged egy meglepően magas színvonalú és identitással rendelkező regionális kultúrába.

Kaszás Károly a 20. századi finn építészet legjobb ismerője Magyarországon, aki ebben a műben foglalja össze több évtizedes kutatómunkáját, amit a finn építészet területén végzett. A sok fotóval illusztrált könyv feltárja a sajátos finn építészet lényegét, ami a természettel való harmóniában ölt testet. Az épületek kívülről szerények, valódi gazdagságuk belül, a fénnyel megtöltött belső terekben tárul föl. Mindezt logikus, a funkciónak megfelelő térszervezéssel, természetes anyaghasználattal, minden fölösleges magamutogató gesztustól mentes formálással érik el. A könyv olyan elemi építészeti-emberi tanulságokat tartalmaz, ami elengedhetetlen mindazok számára, akik érzékenyek környezetükre és hisznek a környezet emberre gyakorolt hatásában.

A könyv az ötven legizgalmasabb és leginnovatívabb kortárs kert- és tájtervező irodát ismerteti, amelyek a világ különböző pontjain működnek. Minden tervező munkáját informatív szövegek, fényképek és tervek mutatják be. A különböző tárgykörökben esszék térképezik fel az igencsak egyéni megközelítések mögött meghúzódó alapelveket és mutatják be, hogy egy feltörekvő generáció hogyan utasította vissza a nyugati kerttervezés naturalisztikus hagyományát és fordult inkább a modernizmus, a posztmodernizmus, a pop-art és a land-art felé inspirációért. Tim Richardson, a világ egyik vezető kert- és tájkritikusa nagy szakmai tudással és érdekfeszítő stílussal nyúlt a témához. Több, mint 100 projekt ismertetésével a szerző enciklopédikusan vizsgálta a kerttervezés legújítóbb gondolatait, és inspiráló gyűjteményt készített a tervezők és a témáért lelkesedők számára, illetve tulajdonképpen bárki számára, aki érdeklődik a tervezett tájak iránt.

Egyszerűen és gyorsan elkészíthető házi sütemények receptkönyve a Karácsonyi finomságok. Körtepuncs, mentás habcsók, sós karamell, vaníliás keksz, mézeskalács, narancsos kuglóf, almás fánk és a többiek… mind megtalálhatók a könyvben sok fotóval és leírással, sőt egy-egy egyedi variációs vagy díszítési ötlettel gazdagítva.

A Karácsonyi finomságok című könyv – ahogy a Fräulein Klein házi cukrászdája sorozat többi tagja is – nem csupán egy receptgyűjtemény. Valójában segít ráhangolódni az ünnepekre, lelkileg is fölkészít rá, miközben számtalan könnyen megvalósítható dekorációs ötletet is mutat a süteményreceptek mellett. Hogyan csináljunk s.k. adventi kalendáriumot, koszorút, asztali díszt vagy karácsonyfadíszt. Ezeket a dekorációkat elsősorban gyerekekkel együtt érdemes megcsinálni, ahogy a szerző a saját lányaival teszi. Mert a karácsonyt valójában az együtt töltött idő teszi széppé és emlékezetessé.

A közelmúltban elhunyt Balogh István építészeti rajzait és akvarelljeit tartalmazza a könyv, gazdag életművéből kiragadott néhány jellegzetes példát. A sikeres építészt, tehetséges grafikust és kedvelt egyetemi professzort tanítványa, Balogh Balázs (aki csak névrokonságban van a mesterrel) mutatja be egy hosszú interjúban, amelyből megtudhatjuk szakmai pályájának legfontosabb állomásait, illetve az építészet, a rajz kapcsán megfogalmazott gondolatait. „Az építészet térbeli művészet. A teret azonban nem lehet ábrázolni, mivel üres és szinte megfoghatatlan. Amit ábrázolni lehet, azok a teret határoló felületek, akár épülettömegről, akár belső térről van szó. Az épülettömeget a végtelen tér veszi körül, ennek formáját tehát az épület felülete határozza meg. A belső teret is a felületek zárják körbe, ezért itt is a felületek ábrázolásával dolgozhatunk. Mi jellemzi a felületet? Az anyag, amely létrehozza őket. Az anyagok elhelyezése, toldása, összeszerkesztése rajzban ábrázolható és így ez a rajzolat egyúttal a teret is kifejezi." – olvasható a könyvben. A könyv döntő része azonban virtuóz és erőteljes rajzait tartalmazza, ami mögött egy érzékeny művész személyisége tapintható ki.

A kötet a kiadónál magyar nyelven is elérhető.

A magyar romantika és neoreneszánsz építészet számos jelentős épületet hagyott ránk, ebben a korszakban Wéber Antal szerepe vitathatatlan. Ő a XIX. századi magyar építészet meghatározó építészegyénisége, Ybl Miklós és Szklanitzky Antal pályatársa. Sok épületet tervezett, amelyek a történeti előképekhez való szigorú alkalmazkodás ellenére mégsem váltak szárazzá és unalmassá. Még a historizmust kritikusan bíráló Bierbauer Virgil is elismeréssel szólt róla: "Ybl Miklós körül az azonos akarásúaknak, igen jó ízlésű építészeknek egész csoportja alakult ki. Ott volt közöttük Weber Antal, akinek legfinomabb alkotása a budapesti Váci utcai szerb egyházközségi bérház. Találóan mondották róla, hogy "catói szigorúsággal" ragaszkodott Palladio szelleméhez". Neve azonban mégsem annyira ismert, aminek oka jórészt az, hogy életművét mindeddig nem dolgozták részletesen fel. Ezt a hiányt pótolja Marótzy Katalin monográfiája.

A Historizmus c. könyv az újkor, a kialakuló polgári társadalom építészetéről szól, nagyjából a XVIII. század közepétől a XX. század második évtizedéig, az első világháborúig tart. Első fejezetében az általános építészettörténeti összefoglaló kívánja bemutatni a kort, annak társadalmi, kulturális körülményeivel együtt. Részben ide kívánkozott az a terjedelmes bevezetés, amely elhagyhatatlan bármely építészettörténeti kor bemutatásakor. Az építészeti fejlődést elemző fejezet, a funkcionális, szerkezeti és formai változások, az építészettel foglalkozó számára az építészeti igények, feladatok és megoldások áttekintő jellegű rendszerét adja. Az anyagokra, szerkezetekre, a technológiára és az ezekből is következő formára, térszervezésére, tömeg és homlokzatalakításra vonatkozó összefoglalások már szorosabban kapcsolódnak a történeti kifejtéshez, ezért ezeket a történet részletes tárgyalása előtt foglaljuk össze. Művészettörténész szemmel, vagy társadalomtudósként a hangsúlyok máshová is helyeződhetnek, de a tankönyv jelleg feltételezi a tantárgyi környezetet.

A további három fejezet a historizmus kialakulását, fénykorát és elmúlását taglalja. A "historizmus" szó értelmezése itt szorosan a vizsgált korszakra vonatkozik. A tárgyalás módja részben felsorolás, részben részletes elemzés. A magyar építészet megfelelő korszakának ismertetése során a nemzetközi példáknál részletesebb, de a teljes magyar építészettörténetnél szűkebb tárgyalás volt a cél. A historizmus építészete hazánkban európai színvonalú, megismerése és megértése ezért kiemelkedő fontosságú.

Az építészet története sorozat kötetei negyven éve az Építészmérnöki Kar alaptankönyvei. A szerzők többsége sajnos már nincs közöttünk, de Hajnóczy Gyula, Szentkirályi Zoltán, Szűcs Margit, Sódor Alajos, Zádor Mihály a könyveken keresztül mégis velünk élnek és hatással vannak ránk. Gondolataik semmit sem veszítettek elevenségükből, amin átsüt a téma iránti elkötelezettségük és szeretetük. Büszkék vagyunk rá, hogy a könyveket újra kiadhatjuk és a múlt megismerésének vállalkozását továbbvihetjük. Jelen kötet szerzője, Kalmár Miklós fent említett professzorok tanítványa, szellemében ugyan azt folytatja, mint elődei.

Újra kapható Sódor Alajos: Gótika című könyve, az Építészet története c. sorozat tagjaként

A gótika Nyugat- és Közép-Európa középkori művészetének második nagy stílusa. A „gótika”, „gótikus művészet” elnevezés a korai reneszánsz kor történelmi tévedésén alapszik. Lorenzo Ghiberti (1378–1455) „Commentarii” című művében írja, hogy az antik művészet aranykora után egy barbár periódus, a középkor következett értéktelen, rossz művészeti produkcióival. Ennek a rossz művészetnek a megteremtői Vasari szerint a gótok voltak. A romantika, amelynek a középkor iránti nosztalgiájában a gótika központi szerepet töltött be, rehabilitálta először a középkor e legnagyszerűbb stíluskorszakát. Ettől kezdve a művészettörténeti irodalom és a 19. sz. második felében a műemlékvédelem is, egyre fokozódó érdeklődéssel fordult feléje. Ma már elismert tény, hogy a gótika a feudális társadalmi rend művészetének szintézise. Európa művészeti fejlődésének az a korszaka, amikor a középkor embere – az antiknál magasabb síkon – újra felfedezte a természet és az élet szépségeit, megteremtette a városi életformát, amely melegágyává vált az európai civilizáció és kultúra alapjait lerakó polgári öntudatnak.

Kiindulási pontja Franciaország, az Île-de-France-ban kialakult katedrális gótika, ami aztán a 13. sz. folyamán Európa nyugati felében rohamosan elterjedt és a világi és egyházi, az imperiális és szakrális hatalom összefonódását jelképező hatalmas, reprezentatív katedrálisépítészetben realizálódott.

A sorozatot megújult külsővel, olvashatóbb tipográfiával adjuk közre. Az Építészet története sorozat kötetei negyven éve az Építészmérnöki Kar alaptankönyvei. A szerzők többsége sajnos már nincs közöttünk, de Hajnóczy Gyula, Szentkirályi Zoltán, B. Szűcs Margit, Sódor Alajos, Zádor Mihály a könyveken keresztül mégis velünk élnek és hatással vannak ránk. Gondolataik semmit sem veszítettek elevenségükből, amin átsüt a téma iránti elkötelezettségük és szeretetük.