Termék listázás

Golda János meghatározó személyisége az építészek közösségének. Életművében az általa tervezett házak és pályázatok mellett a különböző szakmai közösségekben való jelenléte is kiemelkedő hatású. Mindez tetten érhető, ha időben tekintjük végig – indulunk a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Bercsényi Kollégiumban végzett szervező tevékenységétől, ami elviszi a Miskolci Műhely és a Kollektív Ház létrehozásáig, onnan a MÉSZ Mesteriskolájában végzett aktivitásáig és a Piarista Rendben végzett főépítészi tevékenységéig –, akár olvassuk opponenciáit, konferenciaelőadásait, tapasztaljuk empátiáját a diplomabizottságokban a győri építészképzéstől a BME-n keresztül Debrecenig. Munkáiban ugyanakkor jól érzékelhető egy olyan attitűd is, amely nyitott számos irányba, vonzódik az új felvetések és a mai kor számtalan új elképzelése iránt, mégis értékrendjében klasszikus és szilárd. Építészete, ahogy ő maga is, őszinte, természetes, egyszerű, a közösségért munkálkodó elhivatottság példája.

Golda János építész életműve vitathatatlan értéke a magyar építészetnek. A róla készült könyv Somogyi Krisztina szerkesztő többéves munkájának eredménye, amelyet Vargha Balázs grafikus öntött végleges formába.

A könyv szabad tereket mutat be Európából, amelyeket ismert és kevésbé ismert tájépítészek terveztek olyan városokba, mint Kalmar és Kabelvag vagy London és Barcelona. A 2000 és 2005 között elkészült projektek közül a Topos International Review of Landscape Architecture and Urban Design folyóirat szerkesztői válogattak. A legjobb tájépítészeti munkákból összeállított válogatás négy fejezetre oszlik. A parkok közül megismerhetjük a londoni Millenium park, a barcelonai Diagonal park, vagy a grazi Alpesi kert beépítését. A szabad városi terek, közterek fontos területei a városi létnek, amik az utóbbi időben nagyobb figyelmet is kaptak. Ezek közül is figyelemre méltó a berlini kormányzati negyed, a Tate Modern külső terei Londonban, a Place du mai 1945 Lyonban. A tengerparti sétányok szép példája a malmöi, míg az emlékhelyek közül a londoni Diana-kút környékét említhetjük a Hyde parkban. A kötet példái Európa tájépítészetének gazdagságát és sokszínűségét mutatják be és bizonyítják, hogy a tájépítészet Európa sok országában ma már a várostervezés vezető diszciplínája, ami rangot szerzett magának. Az Európai tájépítészet/European Landscape Architecture c. könyv két nyelven, angol/magyar szöveggel jelent meg.

A tankönyv részletesen tárgyalja az új épületek sík- és mélyalapozását, valamint a meglévő épületek alaptest-megerősítésének lehetőségeit.

E könyv szokatlanul hosszú követéses kutatás eredményeként egy szép értelmiségi szakág, az építészet zömmel a '70-es évek elején induló képviselőinek pályaútját mutatja be az indulástól a jelenkorig. A műfaj, amiben a bemutatás történik, leginkább a szociálpszichológiai esettanulmány műfajába tartozik, néhány szociológiai megfigyelés kíséretében, esetenként és időnként kinagyított történeti hátérrel.

A szerzők tíz éve Budapesten élő német építészek, akik könyvet írtak a városról. A 250 épületet bemutató kötet 2012-ben jelent meg német nyelven Berlinben, a DOM publishers kiadónál. A könyv formátuma jól kezelhető, tartalma könnyen áttekinthető. Néhány bevezető tanulmány után a szép fotókkal illusztrált rövid épületbemutatások következnek városrészenként csokorba szedve: 200 az utolsó húsz évben épült kortárs épület, 50 pedig a szocializmus, a Bauhaus, és a szecesszió időszakából. Tartalmazza az összes olyan épületet, amire méltán büszkék lehetünk.

1999-ben jelent meg az Energiatudatos építészet c. könyv. Az első kiadás óta az épületenergetika területén számos változás történt.

A tudományos igényességgel megírt, de könnyen érthető ismereteket tartalmazó kötet célja, hogy az olvasó, legyen akár építészeti, akár épületgépészeti szakirányú végzettségű vagy „csak” egy érdeklődő építtető, beruházó, döntéshozó, át tudja látni az energetika, a komfort, a környezetvédelem szempontjából is jó épületek létesítésének lehetőségeit és korlátait. A könyv segít abban, hogy a társtervezők tolmács nélkül értsék egymást. Ehhez áttekintést nyújtanak az építészeti koncepció, az épületszerkezet, az épületgépészet, a megújuló energiák hasznosítása, a városi terek néhány kérdése az életciklus-elemzés kérdéseiről és ezek összefüggéseiről szóló fejezetek.

A digitális építészet c. könyv az emberiség történetének új fejezetéről, a digitális korról szól, ami ugyan a közelmúltban kezdődött, de mára mindent áthatóvá vált. Talán az 1950-es évektől datálhatjuk, amikor a kibernetika eszméje a művészeti diskurzusok témájává vált, a 60-as években pedig már felmerült a kérdés, hogy lehetséges-e létrehozni olyan gépet, ami segít a tervezésben. Az áttörést az 1990-es évek hozták meg, amikor a személyi számítógép bárki számára elérhetővé vált és egyre több építész is elkezdte használni a digitális vívmányokat. Marcos Novak építész folyékony építészet a kibertérben c. esszéje már előrevetíti a digitális építészet végtelen, eddig soha nem tapasztalt formai lehetőségeit. A Digital Dreams átalakuló jövőt és új módszereket kínál.

Mára a parametrikus és a generatív tervezésben elvek sokasága alakult ki a felületeket létrehozó, új formákat megalkotó építészettel kapcsolatban. Az épületek külseje létrehozható számítógéppel vizualizált, összekötött felületek soraként, a megvalósítás során pedig a gépi utasítások közvetlenül a gyárba küldhetők, ahol az elemek valós méretben elkészülhetnek. Ma egy olyan világban élünk, ahol a kibertér, a virtualitás, a biotechnológia sőt a nanotechnológia is hatást gyakorol az építészetre. A számítástechnika azonban kétélű fegyver.

A könyv bepillantást szeretne engedni a digitális építészet világába és bemutat néhányat a legérdekesebb tervek közül. Megismerhetjük belőle számos építész gondolatait, rögeszméit, kinyilatkoztatásait és ambícióit. Az itt szereplő tervek illusztrálják legjobban a digitális építészet széles körű és egyre tágabbá váló fogalmát. A könyv az építészek új generációjáról szól, amelynek tagjai kiaknázzák a digitális rendszerek nyújtotta lehetőségeket. A digitális tervezés bizonyos mértékben mára már minden építészirodában megjelent, de még rengeteg felfedeznivaló maradt, a technológiákban pedig sok lehetőség rejlik mind a szakma, mind a megrendelők számára. Miközben a digitális világ számos félelemmel és vészjósló jövővel terhes, nem vitathatjuk, hogy a gondolkodás és kreativitás új távlatait nyitja meg. A számítógép azonban nem helyettesítheti az embert. Az ember feladat, hogy a digitális cunami mindent elsöprő erejét fékezve, pusztító támadását kivédve megőrizze az építészet lényegét, hogy az ember számára élhetőbb házakat, városokat, környezetet teremtsen.

Tudósok tudáskészletéből másképpen

Talán e három egymás után rakott szó fejezi ki leginkább azt, hogy miről szól ez a különleges könyv, amely Krizsán András következetes szervező munkájával a ma már értelmiségi-szakmai körökben sokak számára közismert „Csütörtöki Iskola” meghívott „tanárainak” előadásait, beszélgetéseit közli, sajátosan szerkesztett formában. Az első, efféle „homálybogozásokat” az azóta Magyar Örökség Díjjal elismert Kemény Bertalan kezdeményezte. Ő már nincs köztünk, de beszélgetnivaló közös szellemi kincs és rejtett dimenzió maradt bőven. S a ma oly divatos „élethosszig tartó tanuláshoz” pontosan ilyen „csütik” és ilyen könyvek kellenek. Próbálják ki a kedves olvasók, tanártársak, fiatal és szenior iskolatársak! Őszintén és jó kedvvel ajánlom figyelmükbe!

A park szó eredetileg olyan, növényekkel gazdagon beültetett zöldterületet jelöl, amely mesterségesen kialakított, az ember számára a természeti környezet idillikus voltát idéző, mégis művi világ. Őse a gondozott kert, amely valahol paradicsomi állapotokra, az Édenkertre utal. Az őrzöttség összekapcsolása a park szóhoz tapadó idillikus életérzéssel az ingatlanfejlesztők kedvence, marketingfogása – tulajdonképpen „ellopták” a park jelentéstartalmát. Ezek közé a városi termékek közé tartozik a „lakópark” fogalma is, amely a nagyvárosi – hazánkban különösen a budapesti – lakásépítés meghatározó formájává vált.

Az elmúlt 15 évben (nagyjából 1995–2010 között) közel 40 000 lakóparki lakás épült Budapesten. Ez a szám ugyan jelentősen elmarad az összes lakótelepi lakás mennyiségétől, azaz a mintegy 200 000-es lakótelepi lakásszámtól, mégis elég sok ahhoz, hogy a városi terek átalakulása szempontjából is górcső alá vegyük. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a házak közötti tér milyen mértékben változott meg a hagyományos városi utcához, de még a lakótelepek sokszor üresnek tűnő tereihez képest is.

A Budapesti lakóparkok című kötet Dr. Schneller István vezetésével a Corvinus Egyetem Településépítészeti Tanszékén végzett kutatások alapján született. Ehhez hasonló tényszerű, értékelemző munka még nem jelent meg a lakásállományt átíró legújabb beépítésekről, a lakóparkokról. Számos tanulsággal szolgál a jövőbeli beruházók, hatóságok és az építészek számára.

A Berlinben, 1890-ben megjelent mű Hermann Rückwardt német építészeti fényképész 60 fénynyomatát tartalmazza. Olyan budapesti épületeket mutat be, amelyre a kor méltán büszke volt, csakúgy, mint híres építészeire: Ybl Miklósra, Wéber Antalra, Hauszmann Alajosra, Feszl Frigyesre, Steindl Imrére. Ennek a lapokból álló kiadványnak könyvbe kötött reprint kiadása a jelen kötet, amely megismertet fontos épületeink akkori állapotával.