Termék listázás

A könyv a 2020/2021-es tanévtől alkalmazandó képzési és kimeneti követelményekben és a vonatkozó programtantervekben szereplő Az elektronika alapjai tanulási terület oktatásának és elsajátításának segítéséhez készült.
Olvasmányosabb a szokásos tankönyveknél, a benne található QR-kódokkal elérhető érdekes történetek, kiegészítő információk segítenek még jobban megszerettetni ezt a csodaszép szakmát.

A tanulási terület öt fő témáját mutatja be:

Többfokozatú erősítők és negatív visszacsatolások

Szélessávú és hangolt erősítők

Nagyjelű erősítők

Oszcillátorok

Tápegységek.

A kötet közel 30 éves építészmérnöki, építészettörténészi kutatás eredményeit mutatja be sok felfedezéssel és meglátással, 748 képpel és ábrával, a címben mutatott szakterületen. A kutatás műhelye, a Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kara, Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke keretében működő posztgraduális Műemléki Szakmérnöki képzés, amely az Egyetem 6. és 7. évfolyamának felel meg. Ez a kötet egyetemi tankönyvként is használható, de a könyvtárosoknak és mindenki számára fontos lehet, aki a történeti magasműveltség helyszíneit látogatja. A kötet a kezdetektől, azaz a fennmaradt görög és római könyvtárépületektől 1600-ig kíséri figyelemmel a tudományművelés helyszíneit. 

Pollack Mihály, a 19. század első felének legjelentősebb magyarországi mestere, sok szempontból kora rendkívül jellegzetes alakja. Életútját végigkövetve tanúi lehetünk a Magyarroszágon munkát és megélhetést kereső, s végül hazát is találó, elmagyarosodó német polgár sorsának; megfigyelhetjük azt a folyamatot, amelynek során az építészet területén nálunk is végleg szétválik az iparos és a művész, az építőmester és az építész, a muarius és az architectus munkája és a feladatköre; s Pollack építészi tevékenysége nyomán az újkori Magyarország egyik legfontosabb, felemelő – s talán legszebb – korszakának, a reformkornak levegőjét is megérezhetjük. 

 A magyar szecessziós épületdíszítmények világára és rajta keresztül a 19. század végi ornamentalizmusra korunk digitális fotó- technikája révén figyelünk fel. Az ornamentalizmus – a modern művészet egyik jelensége, „izmusa” – átfogó, műalkotást és a világot egységben látó szemléletet jelez, amely az épített (urbánus) környezet minőségét volt hivatott javítani. A díszítés e megközelítés szerint az épület elválaszthatatlan része, közvetlenül művészi gondolatot is hordozó stílusalkotó erő, amely végtelenül változatos és sokféle lehet. A természeti motívumok mellett a népművészetből merített és a geometrikus ornamenseket is érdemes megfigyelni működésük közben: különféle képletek szerint ismétlődnek, keverednek, vándorolnak egyik anyagról és épületről a másikra. Gyakran kerülnek összhangba funkcionális megoldásokkal; új vagy újraértékelt anyagokból készülnek (kerámia, üveg, stukkó, műkő, kovácsoltvas, vasbeton). Bennük találkozik a tervezői invenció és a kivitelezők gyakorlott keze munkája. A kötet elsőként tesz kísérletet arra, hogy a díszítményeken keresztül mutassa be a magyar városok szecessziós épített örökségét. A könyv 108 épület díszítőrendszerét ismerteti részletesebben, öt városközpont további kilencvenkét épületére tér ki és ajánlásokat fogalmaz meg az útvonalak folytatására.

Keveset futott bemutatótermi darab!

A Fujitsu fi-6770 szkenner (PA03576-B161) szkenner egy A3-as, kétoldalas dokumentumszkenner, mely 90 lap/perces (180 kép/perc) sebességgel képes beolvasni a dokumentumokat és 200 lapos automata lapadagolóval rendelkezik.

Figyelem! A szkennernek van beépített A3-as síkágya is, azonban ez a része nem megfelelően működik, így csak az automata lapadagolóval használható a berendezés.

Laczák Géza Ferenczy Noémi-díjas ötvös és fémműves iparművész olyan kiváló mesterektől tanult és nyert művészi inspirációt, mint a síkgeometrikus ábrázolás kiemelkedő magyarországi alakja, Lantos Ferenc festő, valamint a plasztikus formaképzésre generációkat oktató híres művésztanár, Rétfalvi Sándor szobrász. 1970–1975 között járt az Iparművészeti Főiskolára, ahol mestere, Engelsz József a második világháború utáni ötvös nemzedék egyik legnagyobb hatású tanára volt. Laczák Géza egyéni kifejezésmódja és stílusa már a főiskolai diploma megszerzése után megmutatkozott, eltávolodott az Engelsz-stílustól, hogy nonfiguratív és neokonstruktivista formavilágban alkossa meg autonóm kisplasztikáit és használati tárgyait,
valamint az építészeti beruházásokhoz kapcsolódó fémműves munkáit. Érett művészi látásmódja a nyolcvanas évek végére alakult ki, amikor az anyagkísérletezések következtében rátalált egyéni stílusára, amelynek két meghatározó jellemzője van. Egyfelől a fémmegmunkálásban az úgynevezett rogyasztásos eljárással alakít ki gyűrt fémfelületeket, és a lánggal történő fémszínezéssel teszi egyedivé a tárgyak megjelenését. Másfelől absztrakt kompozícióit allegorikus gesztusokkal ruházza fel, ezáltal fémműves tárgyai önálló szobrokként rendelkeznek művészi tulajdonságokkal. A rendszerváltást követően belsőépítészekkel együttműködve fordult a modern dizájnszemléletű tárgyalkotás felé. A kétezres évek óta alkotópályája legtermékenyebb időszakát éli. Anyaghasználatára szinte kizárólagosan jellemző a rozsdamentes acél és a sárgaréz annak érdekében, hogy ellenpontozó fénykezelést és kontrasztos felületi textúrákat érjen el.Az ötvösművészetet megújító munkássága elismeréseként a Magyar Művészeti Akadémia 2014-ben levelező, 2022-ben rendes tagjává választotta.

A faluházat 1986-ban Makovecz Imre tervezte. 

 A két torony a községben élő két nép, a sváb és a székely együttélésének, összefonódásának a jelképe.

A svábok az 1720-as években telepedtek be Ulm környékéről. Egészen a második világháború végéig a falut németek lakták. Majd nagyon sokukat visszatelepítettek Németországba és helyükre bukovinai székely családokat költöztettek.

A sváb torony vörösrézzel fedett és a kakasdi római katolikus templom mintájára épült, a német nyelvű, őstelepes sváb lakosság jelképe.

A székely torony szimbolikus jelképű, erdélyi eredetére utaló egyedi tervezésű, a székely nép jelképe. A székely torony belső terének érdekessége, hogy a tervező a volt szülőfalu – Andrásfalva – lebontott templomának külső homlokzatát mutatja be. 

Téma: Felújítás

A tartalomból:

A geszti Tisza-kastéy

Az Ugron-kastély felújítása

A Benczúr-kastély felújítása

A Károli Gáspár Református Egyetem új épületegyüttese

Téma: Sport

A tartalomból:

Tájkép stadionnal - Alba Aréna, Székesfehérvár

A hosszú ház -  MTK Lantos Mihály sportközpont 

Tégla,rögbi,Limerick - Nemzetközi Rögbi Élményközpont, Írország

Téma: Finta

Látni a jövőt - Nonstandard megoldások Finta József irodájában

Budapesti telérek - Sínkanyonok mint lehetőségek

Nagyméretű függönyfalak