Termék listázás

A városrendezési (építési) szabályozás a társadalmi, gazdasági, környezeti összefüggések megértésén alapuló várostervek megvalósításának jogi formába öntött kerete, a megvalósítás eszköze. Bár a szabályzatok nem értelmezhetők önmagukban, a célok, a koncepció, a többdimenziós városrendezési tervek értelmezése nélkül, a kötet kifejezetten Budapest városrendezési szabályzatait, az építési szabályzatok felépítését és az előírások változásait vizsgálja a kiegyezéstől napjainkig, az 1839–2021 közötti időszakot áthidalva. A szabályzatok megértéséhez elengedhetetlen a történeti előzmények megismerése, így a vizsgálódás kiterjedt a József nádor személyével és tevékenységével fémjelzett korábbi időszakra, Hild János tervére és az 1838. évi árvíz utáni tervre is.

A kötet eredeti dokumentumok feldolgozásán alapul, elsődleges forrásokra épül. A levéltári dokumentumok, térképek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) jelentései, az építési szabályzatok normaszövegeinek feldolgozása több esetben pontosították egyes korábbi tanulmányok megállapításait, ugyanakkor értelemszerűen a mérföldköveket jelentő szabályzatok tartalmának, változásainak megértéséhez elengedhetetlen volt a várostörténeti dokumentumok legalább felszínes áttekintése is.

Ez az interjúkötet beavat egy kiváló építész, formatervező, műemléki szakértő, oktató munkamódszerébe, élettörténetébe, munkásságába és az építészetről, a formaalkotásról, a környezetről vallott nézeteibe, gondolataiba. A könyv bemutatja az építész legfontosabb megépült házait, és személyes élettörténetébe is bepillantást enged.

A BME oktatói csapata Majorosné Lublóy Éva vezetésével a szakmagyakorláshoz elengedhetetlen szakkönyvet írt, ami egyben egyetemi tankönyv is.

A tűz kockázatának csökkentése miatt minden országnak nemzeti szabályozása van, aminek végrehajtásáról szakhatóságok gondoskodnak. Magyarországon a tűzvédelmi követelményeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat adja meg. A tűzvédelmi tervezés során az épületek megfelelő tűzvédelmi biztonságának biztosítása komplex tervezési tevékenységek és hatósági engedélyeztetések gondoskodnak a fenti szabályzatok minden követelményének betartatásáról. A tűzvédelmi tervezés során az építmény tűzveszélyességének besorolása, a tűzvédelmi szakaszolás és a tűzvédelmi követelmények kiválasztása jelenti az első fázist. A tűzvédelmi mérnök a tűzvédelmi műszaki leírásban mindezt megadja, a könyv elsősorban a tűzvédelmi tervezésnek azon részeivel foglalkozik, amihez a tartószerkezet-tervezés kapcsolódik.

A kötet megírásának a célja, hogy mind a gyakorló mérnökök, mind az éppen még a szakmát tanuló hallgatók számára útmutatást adjon, hogy hogyan kell a szerkezetek tűzvédelmi méretezését elvégezni.

A Kádár-kor nagy tervgyárainak árnyékában a Miskolci Építész Műhely sikeresen működő kisebb műhely volt. A szocializmus keretei között egy alternatív szabad és demokratikus élet lehetőségét teremtették meg. Nem kívántak univerzalisztikus eszmék nevében rendszerkritikát gyakorolni, ellenkezőleg, a távolságtartás helyett jelen akartak lenni. Jelen lenni, belülről építkezve. A kötet ennek a szellemi alkotó műhelynek és a benne tevékenykedő építészeknek a bemutatását tűzte ki célul, kitekintést adva az alkotók későbbi életútjára is.

A MÉM a kortárs építészek és építészettörténészek számára egyre fontosabb példa, ami az idő múlásával egyre nagyobb érdeklődést vált ki. Ezt a folyamatot hivatott segíteni a könyv tanulmányaival és bő forrásanyagával.

A kötet a Szép Magyar Könyv 2022 versenyen a Szakkönyv kategória díját kapta.

Az új határtudomány mindazok számára érdekes lehet, akik szeretnék megérteni, milyen összefüggések mutathatók ki a kollektív értékek és szokások, valamint az alkalmazott építészeti és városépítészeti megoldások között. Nem csupán a nagy művészeti teljesítmények lehetnek érdekesek tehát, hanem a mindennapok építőgyakorlata is. A könyv felvázolja az építészetszociológia elméleti alapvetéseit, majd esettanulmányokban mutatja be, miként alkalmazható mindez a konkrét kutatásokban. A válogatás a szerző elmúlt tíz évben született terepmunkáiból ad áttekintést. Olvashatunk többek között a monarchia városainak körútjairól, a klasszikus vasúti tájról, az egykori és mai borászfalvak műemléki kihívásairól. A változatos helyszíneket a közös módszertan fogja össze, amelynek lényege, hogy az építészet a társadalmi jelenségek anyagiasult formája.

A Különleges tartószerkezetek olyan, mára már bejáratott megoldásokat mutat be, amelyek túlmutatnak az egyszerű, mindennapi szerkezetek világán: a szokásosnál nagyobb vagy a megszokottól eltérő formájú épületek létrehozására adnak lehetőséget. A gerendák, lemezek, héjak, boltozatok, kötél- és ponyvaszerkezetek, térrácsok stb. izgalmas világába vezetnek be a könyv fejezetei sok ábrával téve érthetővé az elmondottakat.

A Különleges tartószerkezetek elsősorban tankönyv, azonban az érdeklődő szakmagyakorlók számára is hasznos segédanyag. A  számításokkal alátámasztott méretezések a statikusok számára nyújtanak információkat, míg a szerkezeti rendszerek részletes bemutatása elsősorban az építészeknek adhat támpontokat a nagy terek lefedésének megválasztásához.

Elsősorban a bányászat ipari műemlékeire koncentrál, de nem lehet említés nélkül hagyni a nem termelési célú olyan építményeket, épületeket sem, amelyek szintén a bányászathoz köthetők. Hazánkban jelenleg tucatnyi bányászati műemléket tartanak nyilván, amik között a mérnöki alkotás csúcsát jelentő vasbeton aknatornyot ugyanúgy találunk, mint egykori teljes bányaüzemet. Ezekről az épületekről, építményegyüttesekről – egy az 1980-as években pár száz példányban kiadott minikönyv kivételével – még nem jelent meg kiadvány magyar nyelven.

Napjainkban általános vélekedés, hogy a bányászat kárt okozó tevékenység, emiatt egyre jobban háttérbe szorul és megszűnik. Ennek következtében gyorsan elterjedt a társadalomban az iparág lenézése, lebecsülése és a bányászat elutasítása – amiben nagy szerepet játszottak a korábbi évtizedek termelési körülményei, elsősorban a foglalkozás veszélyessége, a nehéz, piszkos munka képe és a gyakori balesetek, tragédiák emléke.

A könyv nem titkolt célja az ipari műemlékek bemutatása mellett a bányászat társadalmi elismertségének és elfogadottságának növelése.

A házak falaihoz tégla kell, ahhoz pedig agyag, amit bányászni kell. A modern házak legfontosabb építőanyaga a beton, kavics és cement keveréke. A kavicsot is bányásszák, a cement alapanyaga pedig a mészkő. Kavicsbányáink is, mészkőbányáink is vannak szép számmal. A berendezési tárgyak jó része a bányászat révén megszerzett anyagokból jön létre. Még a számítógépek, a mobiltelefonok is számtalan olyan kis alkatrészt tartalmaznak, amit a föld alól kell kitermelni. Mednyánszky Miklós harmadik, gyerekeknek szánt könyve a bányák világába vezet el. Élményszerűen megismerteti a gyerekeket a bányák típusaival, a bányászmesterség fortélyaival, a bányászok életével. A kötet mellékletét képezi 4 db kivágómintalap, amelyekből egy aknaház és aknatorony makettje elkészíthető a részletes leírás alapján.

Reimholz Péter építészetét számos díj és kitüntetés között háromszor Ybl Miklós-díjjal és 2000-ben Kossuth-díjjal is elismerték. Munkásságának mind szorosan vett szakmai, mind közéleti, mind oktatói vonatkozása egyaránt kiemelkedő és mértékadó.

2009-ben bekövetkezett váratlan halála félbeszakította pályáját, és munkásságának dokumentálása is elmaradt, amit a jelen kötet kíván pótolni. Ebben szerepel a teljes Reimholz-hagyaték (közel 120 terv, megvalósult épület és számos írás). Közülük is kiemelkedően fontos a Balassagyarmati Művelődési Központ és Gimnázium épülete, a székesfehérvári VIDEOTON Oktatási és Sportközpont vagy a Hapimag apartmanház a budai Várban.

Földi Tamás könyve érdekes és értékes színfoltja a menedzsmentirodalmaknak. Nem csupán azért, mert egy hosszú és sikeres vállalatvezetői pálya hitelesíti a könyvet, hanem mert bátran és nyíltan fogalmaz meg, foglal össze számtalan üzleti problémát és annak gyakorlati megközelítésből és a szerző személyes meggyőződésből fakadó lehetséges megoldásait. Mindezeket gyakorlatorientáltan, valós üzleti helyzetek és folyamatok olvasó elé tárásával teszi. Minden vállalkozás működése egyedi, és a menedzsmentnek a saját külső és belső feltételrendszerben kell meghoznia azokat a döntéseket, amelyeket Földi Tamás közérthetően, de kellő precizitással tár elénk. A könyv hasznos olvasmány mindenki számára, aki egy tekintélyes szakmai múlttal bíró elismert vállalatvezető tapasztalataiból is merítene a mindennapok üzleti döntéseiben.

                                                                                                     Dr. Bányai Kornél PhD főiskolai tanár

                                                                                                    Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem