Termék listázás

Ez a kötet a magyar építészet második világháború utáni helyzetét, alakulását, vívódásait, belsőből vezérelt, illetve ráerőszakolt eszméit, elvi vitáit, és mindezek előterében, az adott feltételek mellett megépült érdemes és jellemző építészeti alkotásait mutatja be. A szerző a kor megjelenítésére tesz kísérletet a jellemző építészeti alkotások és saját sorsa néhány mozzanatának bemutatásán keresztül. Részben dokumentumokra támaszkodik, részben személyes élményekből építkezik. Bonta János aktív résztvevője volt a kornak. Életszerűen, ugyanakkor mértéktartóan idézi meg az ötvenes éveket, képes elfogultság és harag nélkül szemlélődni. A könyv mindannyiunk számára tanulságos, és fontos forrásmű a későbbi tudományos feldolgozás számára.

Rajztömböt kínálunk különböző méretekben. Egyedi jellegét az újrafelhasznált kraftkarton borító és a rányomott építészeti grafika adja. A gondolatébresztő rajzokat Markó Balázs DLA készítette.

Fényes Canon fotópapír.

Az anyagot  a Visegrádi Négyek Építészeti Társulás építészei a Magyar Építőművészek Szövetsége, a cseh, a lengyel, a szlovák építőművész szövetségek tagjai válogatták. A régió országait összeköti az időjárás, a földrajz, a történelem, a kultúra és épített örökségünk.

A magyar házakat képekkel, rajzokkal, laudációkkal, részletesebben ismerheti meg az olvasó, míg a partnerországok épületei egy-egy jellemző képpel érzékeltetik a regionális építészeti kapcsolatokat. 

Jan Stempel, Jan Krzysztof Ingarden, Andrea Bacova és Moravánszky Ákos elemző és összegző gondolataikkal segítenek a kötetben megmutatkozó épületek kontextusának értelmezésében. Az építészet iránt elkötelezett nemzetközi közösséget célzó angol nyelvű kötet a hazai érdeklődők kedvéért magyar szövegváltozatokkal egészült ki.
A könyv arra ad választ, létezik-e közép-európai építészeti nyelv.

Modern építészet 1911-2000 c. kötete a Modern építészet - posztmodern építészet című egyetemi jegyzet átdolgozásával született. A könyv a modern építészetet elsősorban az ember és környezetének viszonya szempontjából tárgyalja, melyet a szerző az építészet egyik legfontosabb lehetséges vonatkoztatási pontjának tart. A könyv nem építészettörténeti mű, ennek ellenére nem hiányoznak belőle a tárgyalt korszak jelentős épületei és alkotói, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Fényes Canon fotópapír.

A Magyar Építőművészek Szövetségét 120 évvel ezelőtt, 1902. június 10-én alapították meg az akkori hazai építészeti közélet vezető személyiségei. Ezen a napon jött létre az első olyan hazai szervezet, amely kizárólag építészeket hívott a soraiba, és célja a hivatásbeli önállósodás volt.

Borvendég Béla építész, szakmapolitikus, közéleti ember, író és gondolkodó egyszerre, akit a körülöttünk zajló világ állandó reflexióra késztet, ami esszék formájában ölt testet. Hihetetlen íráskészségű építész, akinek figyelme sokfelé kiterjed. Önkritikus, szarkasztikus humorú alkotó, szarkazmusa mögött viszont az írástudó, humanista értelmiségi felelőssége húzódik meg. A TERC Szakkönyvkiadó felvállalta írásainak gondozását, mert mindannyiunk számára értéknek tarjuk gondolatait. Az építészet/elmélet sorozat köteteként tervezett mű Borvendég Béla utóbbi években megjelent írásaiból ad válogatást. A kötet nem tartalmazza a napi szakmapolitikai kérdéseket boncoló írásait, hanem az építészet általánosabb problémáira reflektáló gondolatok gyűjteménye. Az esszégyűjtemény feszítettebb szerkesztése révén mintegy summázatát adja építészeti gondolkodásának, de a könyv témája nem csupán az építészet, az emberi gyarlóságról, butaságról, önérdekről, szeretetről, igazságról, elhivatottságról is szól, mondhatnám magáról az életről.

A Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb zsidó temploma és a világ legnagyobb XX. század előtt emelt zsidó imahelye. 1854–1859 között épült, tervezője Ludwig Förster, Bécs akkori főépítésze. A háromezer ülőhelyes templom döntő hatással volt a XIX. századi zsinagógaépítészetre. Jelentősége nem csupán méretéből fakad. Ez az épület fémjelzi leglátványosabban az askenázi zsidóság nagy kulturális áttörését, öt évvel megelőzve a berlini Oranienburgerstrassén épült zsinagógát. Építészettörténeti szempontból is jelentős, hiszen ez az első igazán reprezentatív zsinagóga, amely a keleties stílust egy városképet meghatározó homlokzaton jeleníti meg. A keleties stílus. valamint a vele együtt járó akkor úttörő könnyűszerkezet a XX. századi modernizmust megelőző bécsi szecesszióba vezet. A Dohány utcai zsinagóga tehát Otto Wagner Rumbach utcai zsinagógájával együtt az Osztrák–Magyar Monarchia építészettörténetét meghatározó mű.

A könyv nem csupán látványosan, közérthetően és ugyanakkor szakszerűen mutatja be az épületet, hanem feltárja annak üzenetét, mintegy "olvashatóvá" teszi azt és egyúttal elhelyezi a modern építészet nyitott történetében. A szerző saját fotóival illusztrált kötet élvezetes olvasmány, miközben szinte észrevétlenül készteti az olvasót az épület, és ezzel a zsidóság jelenlétének megértésére. Az albumszerű megjelenés, a színes, nagy képek, az aranyozott borító a könyvet ajándékozásra is alkalmassá teszi.

Fényes Canon fotópapír.