Termék listázás

Az építésügy szerteágazó feladatkörében több olyan fontos szakterület van, amelyek gyakorlását jogszabályok és más szakmai előírások szabályozzák, s amelyek alapvetően kihatnak az építés minőségére, a települések, az épített környezet színvonalára, állapotára.

A kötet az Iparművészeti Egyetemen 1998-ban elindított második hároméves DLA-program (Doctor of Liberal Art) hallgatóinak (építészek, formatervezők, textiltervezők, keramikusok, animációs tervezők) egyéni kutatómunkáiból állt össze, melyeket a Tervezéselmélet-Alkotásfilozófia c. tantárgy keretében végeztek. A tanulmányok egyéni látásmódból mutatják az alkotás különböző aspektusait.

A KERTEK ELEVEN KÉPEK. Mindannyian magunkban hordozzuk álmaink kertjének képét. A Callwey kiadó új könyve Németország, Ausztria és Svájc legszebb kertjei közül mutat be százat. A részletes tervrajzok és az átfogó képanyag élénk benyomásokat közvetít valódi földi paradicsomokról. A könyv a száz megvalósult kert példáján különleges problémákat és megoldási lehetőségeket tár elénk bármely kertméret, ízlésvilág, használati igény számára - dizájntudatos, életélvező, esztéta és a természetbarát olvasók is garantáltan megtalálják a nekik legjobban tetsző tervet.

A könyv szabad tereket mutat be Európából, amelyeket ismert és kevésbé ismert tájépítészek terveztek olyan városokba, mint Kalmar és Kabelvag vagy London és Barcelona. A 2000 és 2005 között elkészült projektek közül a Topos International Review of Landscape Architecture and Urban Design folyóirat szerkesztői válogattak. A legjobb tájépítészeti munkákból összeállított válogatás négy fejezetre oszlik. A parkok közül megismerhetjük a londoni Millenium park, a barcelonai Diagonal park, vagy a grazi Alpesi kert beépítését. A szabad városi terek, közterek fontos területei a városi létnek, amik az utóbbi időben nagyobb figyelmet is kaptak. Ezek közül is figyelemre méltó a berlini kormányzati negyed, a Tate Modern külső terei Londonban, a Place du mai 1945 Lyonban. A tengerparti sétányok szép példája a malmöi, míg az emlékhelyek közül a londoni Diana-kút környékét említhetjük a Hyde parkban. A kötet példái Európa tájépítészetének gazdagságát és sokszínűségét mutatják be és bizonyítják, hogy a tájépítészet Európa sok országában ma már a várostervezés vezető diszciplínája, ami rangot szerzett magának. Az Európai tájépítészet/European Landscape Architecture c. könyv két nyelven, angol/magyar szöveggel jelent meg.

Aligha van olyan magyar építész, aki Kós Károlyhoz hasonló mértékben élte volna meg, élte volna át a huszadik század viszontagságait. Az aranykor kellős közepén született, egy soha nem látott fejlődés lázában égő országban nyílt ki szeme a világra, és adatott még neki idő alkotásra az első világháború előtti boldog békeidőkben. 

 

Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze nyert szakmai képzést. A dualista monarchia reprezentatív középületeinek tervezője: az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű kórházaké. Fő műve a XIX. század végének a Parlament mellett legjelentősebb építkezése, a budai királyi palota, amely a Parlamentéhez hasonló igényességgel készült, amit azonban ma már csak fényképeken tanulmányozhatunk.

 

A Magyar Iparművészeti Egyetem mesterképzési (DLA) programján készített tanulmányok 1998-2000. A könyv egy interdiszciplináris építészetelméleti sorozat első tagjaként látott napvilágot. Célja az, hogy segítse a lappangó, nem kanonizált gondolatok felszínre kerülését, gazdagítva ezzel építészeti kultúránkat. Jelen kötet az Iparművészeti Egyetemen 1998-ban beindult első hároméves DLA-programon (Doctor of Liberal Art) résztvevő hallgatók (építészek, formatervezők, textiltervezők, keramikusok, animációs tervezők) egyéni kutatómunkáiból állt össze, melyeket a Tervezéselmélet-Alkotásfilozófia c. tantárgy keretében végeztek. A tanulmányok egyéni indíttatásból járják körül az alkotás különböző aspektusait, melynek súlypontját mindig az alkotó személyiség önmagára ismerése jelenti.

A digitális építészet c. könyv az emberiség történetének új fejezetéről, a digitális korról szól, ami ugyan a közelmúltban kezdődött, de mára mindent áthatóvá vált. Talán az 1950-es évektől datálhatjuk, amikor a kibernetika eszméje a művészeti diskurzusok témájává vált, a 60-as években pedig már felmerült a kérdés, hogy lehetséges-e létrehozni olyan gépet, ami segít a tervezésben. Az áttörést az 1990-es évek hozták meg, amikor a személyi számítógép bárki számára elérhetővé vált és egyre több építész is elkezdte használni a digitális vívmányokat. Marcos Novak építész folyékony építészet a kibertérben c. esszéje már előrevetíti a digitális építészet végtelen, eddig soha nem tapasztalt formai lehetőségeit. A Digital Dreams átalakuló jövőt és új módszereket kínál.

Mára a parametrikus és a generatív tervezésben elvek sokasága alakult ki a felületeket létrehozó, új formákat megalkotó építészettel kapcsolatban. Az épületek külseje létrehozható számítógéppel vizualizált, összekötött felületek soraként, a megvalósítás során pedig a gépi utasítások közvetlenül a gyárba küldhetők, ahol az elemek valós méretben elkészülhetnek. Ma egy olyan világban élünk, ahol a kibertér, a virtualitás, a biotechnológia sőt a nanotechnológia is hatást gyakorol az építészetre. A számítástechnika azonban kétélű fegyver.

A könyv bepillantást szeretne engedni a digitális építészet világába és bemutat néhányat a legérdekesebb tervek közül. Megismerhetjük belőle számos építész gondolatait, rögeszméit, kinyilatkoztatásait és ambícióit. Az itt szereplő tervek illusztrálják legjobban a digitális építészet széles körű és egyre tágabbá váló fogalmát. A könyv az építészek új generációjáról szól, amelynek tagjai kiaknázzák a digitális rendszerek nyújtotta lehetőségeket. A digitális tervezés bizonyos mértékben mára már minden építészirodában megjelent, de még rengeteg felfedeznivaló maradt, a technológiákban pedig sok lehetőség rejlik mind a szakma, mind a megrendelők számára. Miközben a digitális világ számos félelemmel és vészjósló jövővel terhes, nem vitathatjuk, hogy a gondolkodás és kreativitás új távlatait nyitja meg. A számítógép azonban nem helyettesítheti az embert. Az ember feladat, hogy a digitális cunami mindent elsöprő erejét fékezve, pusztító támadását kivédve megőrizze az építészet lényegét, hogy az ember számára élhetőbb házakat, városokat, környezetet teremtsen.

Gerlóczy a két világháború közötti formavilág egyik meghatározó alakjaként, a modern kórháztervezés szakértőjeként jelentős életművet hagyott hátra, emellett a Magyar Képzőművészeti Főiskola építészettörténet- és városesztétika-tanáraként is tevékenykedett. Frissen végzett építészként, különös ihletettségtől vezérelten megmentette Csontváry Kosztka Tivadar pusztulásra ítélt festői hagyatékát, majd több mint ötvenöt éven keresztül fáradhatatlanul küzdött a képek fennmaradásáért, elismertetéséért és méltó helyre kerüléséért.

A kiadvány  az OTÉK 2012 című könyv kiegészítése, az országos településrendezési és építési követelményeket rögzítő  2013. januárjától beállt szabályozásokat foglalja magában, fogalommeghatározásokkal együtt.

Ezzel egyrészt közérthetővé teszi bárki számára a hatályos építési szabályozásokat illetve nagyban megkönnyíti azok gyakorlati alkalmazását is.