Termék listázás

Az 1960-as évekig, a gyári sütésű és bolti terjesztésű kenyér általánossá válásáig, a kemence nélkülözhetetlen kelléke volt a paraszti életnek, hiszen a kenyérsütés az egyik legfontosabb asszonyi munka volt. A kész kenyér mint mindennapi eledel, kiemelt tiszteletet kapott, a kenyérsütés számos mágikus szertartással kapcsolódott össze. Ha egy asszony nem tudott jó kenyeret sütni, alkalmatlan volt a házasságra. A különböző fajta kemencék elsősorban a kenyérsütés miatt épültek, de emellett a fűtés, a főzés vagy az aszalás rendeltetésének is megfeleltek. A hagyományos parasztházban a kemence helye és formája szoros összefüggésben volt a lakóház használatával, a füstelvezetéssel, és a fűtőanyaggal.

A kiadó Népi kultúra című sorozatának hagyományaihoz híven a Kenyérsütő kemencék a történeti, néprajzi kérdések mellett a műszaki megoldásokat is igyekszik alapos vizsgálat tárgyává tenni, így segítve azokat, akik a mai világban is a hagyományok felé szeretnének fordulni és kenyérsütő kemencét építeni. A könyvből megtanulható és némi gyakorlat után elsajátítható a hagyományos kemenceépítés, legyen az kő-, sövényvázas, karóvázas vagy téglakemence.

Schulek Frigyes (1841-1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van csakúgy, mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen a Mátyás-templom három évtizedes restaurálása alatt is többször kikérte tanácsát.
 

Megszűnt típus!

Utód modell: Canon imageprograf PRO-2600

Grafikai és fotónyomtató

A Föld különböző tájain sokféle építőanyagot használtak, de mindenhol a szilárd kő volt a legfontosabb évezredeken át. A kő minden korban az állandóság és a biztonság szimbóluma volt – s ezzel együtt az emberi lét másik fontos részének, a hitnek, az örökkévalóságnak a jelképe is.

A kő mint építőanyag a római idők óta jelen van a Kárpát-medencében és végigkíséri a történelmünket. A mai napig meglepően sok kőház van hazánkban. A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit. Külön fejezet foglalkozik a házak korszerűsítésével, ezért a könyv hasznos segítség a kőház-tulajdonosoknak, de a felújításukkal foglalkozó szakembereknek is.

Kedves Olvasó, csak néhány napot tölthet Budapesten, de a rendelkezésére álló rövid időben szeretne minél többet megtudni a magyar fővárosról, annak mindennapi életéről? Ez a kis kalauz ahhoz ad tanácsot, hogy minél gazdagabb programot állíthasson össze, és az itt töltött időt a lehető legjobban ki tudja használni. Budapest látnivalói gyakran távol esnek egymástól, ezért különféle sétákat állítottunk össze, amelyeket végigjárhatnak. A séták a város múltját és jelenét meghatározó városrészeken át vezetnek, sokszínű képet mutatva  Pestről, Budáról és Óbudáról.

Újonnan kifejlesztett, A0 méretű nyomtatásra képes, bámulatosan egyszerűen kezelhető, webre csatlakozó ePrinter.

• 1 tekercs
• 914 mm (36”)
• 6 eredeti HP tinta
• Festék alapú (C, G, M, pK, Y); pigment alapú (K)
• Nincs merevlemez (csak PostScript opcióval)
• kis és közepes irodai   

A Revit támogatja a BIM munkafolyamatokat a koncepciótól egészen a kivitelezésig. Építész, gépész, statikus modult tartalmaz. A programmal pontosan modellezheti az épületet, és hatékonyabban dolgozhat együtt másokkal. Hagyja, hogy a Revit automatizálással kezelje a rutin- és ismétlődő feladatokat, így a kreatív, értékes munkákra összpontosíthat.

 "A kiegyezés kori Habsburg Birodalom és azon belül a történelmi Magyarország városait nemcsak közös sors, hanem sajátosan közös arculat is összeköti. Azt is mondhatnánk, hogy ez a korszak (1867–1918) – legalábbis a nem mindig hálás utókor szemében – a városfejlődés különös, kegyelmi állapotát képviseli, aminek során Magyarország talán utoljára zárkózott fel Európához. […] Ez a sajátos „közép-európaiság” nyilvánul meg Lovra Éva könyvének témájában is, amit szaknyelven városi szövetnek, morfológiának, tipológiának vagy városépítészeti alaktannak is hívnak. […] A tipológia 41 városszövettípust, a városok 16 alaptípusát és a 9 végleges várostípust különböztet meg, amelyeket térképek, sémák és fotók segítségével mutat be. A városképeknek önálló fejezetet szentel. A hazaiak mellett olyan városokat is említ, mint Bécs, Brünn, Prága, Szarajevó, Ljubljana, Lemberg stb. " (Részlet az Előszóból.)

A Csehországban született, német anyanyelvű, bécsi iskolázottságú Lang Adolf építész épületeivel Hágától Bukarestig számos városban találkozhatunk. Budapesten még egy negyedszázadot sem élt, és ezt az időt is két részletben (1873–1878 és 1890–1908 között) töltötte itt.

Ha Lang Adolf a régi műcsarnok épületén kívül semmi mást nem tervezett volna, személye és művészete akkor is figyelemre méltó lenne. A fő művén túl azonban nemcsak kifinomult enteriőrű vidéki és fővárosi középületek, valamint budapesti bérházak őrzik tehetségének emlékét, hanem számos meg nem valósult terv is. Ráadásul életútja nemcsak azért izgalmas, mert munkásságát már a kortársak is különbözőképpen ítélték meg, hanem azért is, mert miközben művészete tipikusan osztrák–magyar monarchiabeli, mind a földrajzi határokat, mind a stíluspreferenciákat tekintve egyben túl is mutat rajta. A hazai építészettörténetben Lang Adolf a neobarokk stílus egyik legelső alkalmazójaként, illetve jelentős színházépítőként játszott kiemelkedő szerepet.

A szerző, Pilkhoffer Mónika évekig kutatta Lang Adolf életét és műveit, amit Lang gyakori költözése hihetetlenül megnehezített. Legtöbb műve azonban Magyarországon épült fel, hiszen itt építészként és építési vállalkozóként is tevékenykedett. A monográfia számba veszi és a fellelhető adatokkal alátámasztja középületeit, lakóépületeit és meg nem valósult terveit.

Az archív képekkel és fotókkal illusztrált Lang Adolf építész munkássága c. kötet a historizmus korának kevéssé ismert építészével ismertet meg, hozzájárulva ahhoz, hogy Lang Adolf elfoglalja megérdemelt helyét a magyar építészettörténetben.

A könyvsorozat legújabb tagja a Budapesti Műszaki Egyetemen zajlott elméleti és filozófiai előadássorozat írásos, szerkesztett változata. A neves szerzők tanulmányai különböző kérdések köré csoportosulnak: Hely és idő - Magyar változatok - Mi lesz a várossal? - A transzparencia változatai.