Termék listázás

A köznyelvben Bazilikának nevezett Szent István plébániatemplom építésének gondolata még a 18. század végén vetődött fel. Az építkezés előkészítése közel fél évszázadig tartott, s ugyanennyi időt vett igénybe maga az építkezés. Ez az átlagosnál jóval hosszabb építéstörténet négy jól elkülöníthető szakaszra bontható. Az első szakasz a 18. század végétől 1845-ig tart, ebben az időszakban jelölik ki az épület helyét, folyik az adakozás a lipótvárosi templom építési költségeire, és az előkészítő munka során néhány érdekes építészeti elgondolás születik a templomra vonatkozóan. Ez alatt a fél század alatt a semmiből új városrész épül, a Lipótváros, amelynek középpontja a templom részére kijelölt terület.

Az építéstörténet második szakasza a Hild József nevével fémjelezhető két évtized. A tervezési megbízást 1845-ben adják ki Hildnek, a tényleges építkezés azonban csak 1851-ben kezdődik el. A kezdettől fogva jellemző pénzügyi nehézségek miatt az építkezés lassan halad, de 1867. március 6-án, Hild József halálakor már lényegében csak a kupola boltozása volt hátra. Ez a kupola azonban sosem épült meg, mert a kupoladob 1868. január 22-én beomlott, Budapest történetének legnagyobb építési katasztrófáját okozva.

A szerencsétlenség következtében újabb néhány év szünet következett az építésben. Ebben az időszakban Ybl Miklós, akire a templom építését Hild halálakor bízták, hosszan érlelte a mai Szent István-bazilika építészeti kompozícióját, amely a fennálló oldalhomlokzatok falain kívül szinte semmit nem tartott meg a Hild-féle templomból. Ybl egészen haláláig, 1891. január 22-ig vezette az építkezést. Ekkor a templom szerkezete, kupolája, külső falazata teljesen készen állt, csupán a belső dekoráció volt hátra.

Ezt a feladatot Kauser József kapta meg, s az ő vezetésével újabb 15 évi munka után jutott el a felszentelésig a templom. Erre 1905. november 9-én került sor.

A hosszú és fordulatos építéstörténet következtében a templom stílustörténetileg is több átalakuláson ment keresztül, ezek a végleges mai formán is érezhetők. Építészettörténeti vonatkozásban azonban nemcsak a stílusegység szempontjából kell értékelnünk e változásokat, hanem azt a kérdést is fel kell vetnünk, hogyan tükröződik a templom formai átalakulásaiban a század művészetének és társadalmának története. Kemény Mária művészettörténész könyve ezt a kérdést is végigköveti a Szent István-bazilika történetéről szóló könyvében.

Eredeti Canon patron LUCIA EX* tintával, iPF8300, iPF8300S, iPF8400, iPF8400S, iPF8400SE, iPF9400, iPF9400S fotónyomtatóhoz.

* 20%-kal nagyobb színtérrel, finomabb gradációval, mélyebb árnyalatokkal történő nyomtatást biztosít. Megnövelt karcállóság és még alacsonyabb bronzosodás jellemzi.

A jegyzet célja a költségvetések készítésének műszaki oldalán, vagyis az építési, technológiai specifikációk rögzítésének, rendszerének ismertetésén túl bemutatni a költségvetés szerepét, helyét a versenytárgyalásos rendszerben, a közvetlen és közvetett költségek tartalmát, számítási módszereit, a vállalkozói önköltség és az árajánlat kapcsolatát, különböző funkcióit.

Az olvasó részletes számításokat tartalmazó mintapéldán keresztül kap a gyakorlatban jól hasznosítható útmutatásokat a különböző módszerű kalkulációk készítésére.

A termék előrendelhető
 Kérjen ajánlatot

Részlet az előszóból:

"A Makovecz - Organikus építészeti útikönyv szerkesztésekor még nem tudhattuk, hogy az előszó egyben nekrológ is lesz. A nyomdába adás ütemezését és a könyv terjedelmét rajtunk kívül álló tényzők határozták meg. A visszafordíthatatlant és a fentieket figyelembe véve számítunk mindazok megértésére és további bizalmára, akik az "útikalauz" következő - bővített - kiadásával kapcsolatban észrevételeikkel és jó tanácsaikkal segíteni tudják a munkánkat."

A Népi kultúra sorozat újabb kötetében a szerző bőséges képanyaggal illusztrálva írja le és tárja elénk az egyes fedésmódok történeti és néprajzi kérdéseit, a fedés készítésének folyamatát, a féltve őrzött fortélyokat és a felhasznált anyagok tulajdonságait. A sokszínű képből kirajzolódik a háza körül szorgoskodó parasztember alakja, aki egyszerűbb építményeit maga fedi be, a specialistáé, akinek tudása már egy szűkebb közösség számára kamatoztatható, a háziiparosé, aki megélhetési forrást talál a fedőanyagok készítésében és értékesítésében és a mesteremberé, aki a fedési munkákra szakosodott iparos. Az áttekintés nem nélkülözhette a gyáripari termékek bemutatását sem, hiszen a 19. században már széles körben elterjedtek a tűzbiztos, tartós és sokszor előnyösebb fedőanyagok, amelyek előbb-utóbb kiszorították a korábbi fedési módokat.

Eredeti Canon patron LUCIA EX* tintával, iPF8300, iPF8300S, iPF8400, iPF8400S, iPF8400SE, iPF9400, iPF9400S fotónyomtatóhoz.

* 20%-kal nagyobb színtérrel, finomabb gradációval, mélyebb árnyalatokkal történő nyomtatást biztosít. Megnövelt karcállóság és még alacsonyabb bronzosodás jellemzi.

A magyar kertépítészet legújabb kori története még feldolgozatlan. Az ekkor létrehozott szabadtér-építészeti alkotások épített környezetünk meghatározó elemei és alapvetően befolyásolják vizuális kultúránkat. A hamarosan megjelenő könyv célja, hogy segítséget nyújtson a szakma mai művelőinek a korszak sajátosságainak megismeréséhez.

A könyv megvalósítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta 2019. évben.

A kötet szerzője és szerkesztője Dr. Szabó László professzor emeritus, aki több évtizedes építész-tanári munkája során elsősorban a Kárpát-medence népi műemlékeinek felmérésén és megóvásán keresztül kapcsolódott a hazai műemlékvédelemhez. Építészhallgatók és a szakma szemében is legendás nyári felmérő táborai egyszerre szóltak az építészeti örökség megismeréséről és az építészetről, a „gyökerekről és ágakról”. A könyv szemelvénygyűjteménye és óravázlata a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon oktatott műemlékvédelem című tantárgynak, ahogy alcíme is jelzi, „áttekintő, vázlatos összefoglalás”, de egyben kalauz mindazoknak, akik utazást szeretnének tenni a hazai és nemzetközi műemlékvédelem izgalmas és szép világában.

Részlet a könyvből:

"Nehéz megérteni, hogy a műveltség egy táj - metatermészet -, amelyben közlekednünk kell, ismernünk kell az összefüggéseket, a jeles személyek gondolatait, azok kapcsolatát más személyek, csoportok gondolataival. Ennek a könyvnek írásai, valamint rajzai folytatásai és kezdetei mások gondolatainak. Ha azokat nem ismerjük, nemcsak a múltban, hanem a jövőre nézve is, nem értjük meg, nem látjuk, nem vagyunk benne a műveltség metatermészetében, „titkos kertjében". A kultúra kertjében járva egy létszférával közelebb kerülünk ahhoz a világhoz, amelyet felemelőnek nevezhetünk. Az emelkedettséget a görög esztétikonnak mondta."