Termék listázás

A többemeletes bérház a 19. században vált a nagyvárosok, így Budapest jellegzetes lakásépítési formájává, ami a városiasodással függ össze. A könyv a 19. és a 20. század első felében épült fővárosi bérházakat elemzi típusaik szerint, tárgyalja a különböző építtetők és fejlesztők építési szempontjait. Kitér arra is, hogy az állam és a főváros miként befolyásolta lakáspolitikájával, építési szabályzatokkal és beépítési tervekkel a bérházépítési tevékenységet. A kötet a szerző többéves kutatómunkájának eredménye.

29 ml-es, magenta színű, festék alapú, eredeti HP tintapatron a DesignJet T230, T250, T630, T650, Studio sorozat nyomtatóihoz.

A fejlett iparosodás hiánya néha pozitívumként értékelhető. Erről győződhetünk meg, amennyiben e kis könyvet kézbe fogjuk. Erdély területén a kályhagyárak hiánya miatt a kályhakészítésnek olyan gazdag háziipara alakult ki, amely formagazdagságával, változatos ornamentikájával fontos helyet foglal el Európa nép- és iparművészetében. A szerző e kötetben nyolcvan erdélyi település csempekészítő hagyományait tárja fel levéltári és szakirodalmi források alapján, és több száz rajzzal, fényképekkel szemlélteti azokat a csempéket és jellegzetes kályhaformákat, amelyek ezekben a központokban készültek. A céhek és ipartársulatok, "kontár" falusi műhelyek és kísérletező, újító mesterek termékei nem pusztán szépek, de technikailag is olyan leleményesek, hogy a modern fűtéstechnikai megoldásoknak is ötleteket nyújthatnak.

29 ml-es, sárga színű, festék alapú eredeti HP tintapatron a DesignJet T230, T250, T630, T650, Studio sorozat nyomtatóihoz.

Hültl Dezső (1870–1945) építész, műegyetemi tanár alkotásai ma is meghatározzák Budapest városképét, az Erzsébet híd pesti hídfőjének két oldalán található neobarokk épületek: a Budapesti Piarista Gimnázium és Rendház együttes vagy a Belgrád rakpart 27. szám alatti többemeletes lakóház. Nemcsak mint tervezőt tartották számon a szakmában, hanem mint oktatót is: több mint négy évtizeden át vállalt kiemelkedő szerepet az építészhallgatók képzésében.  Az életműve szemléletes példája a stílusok közötti átmenetnek. A könyvből megtudhatjuk, hogyan jutott el Hültl a szecessziós motívumokat is alkalmazó neobarokk építészettől a leegyszerűsített, lecsendesített historizáláson át a „konzervatív haladásig”.

Moduláris nagyformátumú szkennerek

• Három különböző méret (44”, 55”, 60”)
• 30 mm vastag médiákat is kezelni képes modellek (Height Adjustment)
• Három különböző sebességű változat
• 2400 x 1200 dpi optikai felbontással
• Valós idejű dinamikus képpont illesztés (Stitch)
• Állománykímélő kétoldali fehér LED-es megvilágítás (IR/UV mentes)
• Valós idejű lapszélesség érzékelés
• Szkennelés arccal felfelé (nincs többé „vak” szkennelés)

A termék gyártói PDF adatlapja

A kötet egy művészcsalád három generációjának öt tagját mutatja be, akiknek egymással öszszefonódó alkotótevékenysége közel egy évszázadot fog át az 1870-es évektől az 1960-as évtizedig. Kallina Mór, Árkay Aladár és Árkay Bertalan építészek voltak, a másik két családtag is az építészethez kapcsolódó művészeti ágban alkotott: Árkay Sándor műlakatosként, Árkayné Sztehlo Lily pedig üvegablak-tervezőként. Munkásságuk elsősorban Budapest építészeti örökségét gazdagította, de műveikkel számos kisebb-nagyobb hazai településen is találkozhatunk. 

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) értékelést szabályozó rendelkezéseinek körében a fenntarthatósággal, környezetvédelemmel kapcsolatos szabályok is megjelentek, ami a könyvnek különleges aktualitást ad. A könyvet azoknak ajánljuk, akik a közbeszerzési eljárásokban az értékelések és a zöld közbeszerzés során szeretnének tisztábban látni, ugyanis még most is sokan hajlamosak a közbeszerzést és a beszerzést összemosni. Persze mindkettő beszerzés, azonban a közbeszerzés a köz érdekében, közpénzből történik és az általános beszerzéstől élesen elhatárolható. A kötet első része részletesen ismerteti többek között az értékelést közvetlenül szabályozó rendelkezéseket, követelményeket, az értékelés menetét, a második része a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontjait foglalja össze a közbeszerzésben. A kiadvány segítséget kíván nyújtani a magyarországi zöld közbeszerzőknek.

Baumhorn Lipót (1860–1932)  26 zsinagógát tervezett, melyek közül 22 fel is épült. Pályája kezdetén lerótta tiszteletét elődei előtt keleties és historizáló alkotásaival, és a német alaprajzi- és kupolatípus adaptálásával megalkotta sajátos szerkezeti prototípusát. A századforduló csúcsműve Szeged neológ zsinagógája volt, melynek épületornamentikája beszédes szimbolizmust rejt. Önálló, a magyaros szecessziót a modern funkcionalitással ötvöző stílusára ezt követően talált rá a ceglédi, az újvidéki és a Budapest Dózsa György úti zsinagógák tervezésekor. Világi épületeivel együtt életműve közel 90 alkotásból áll; a főváros mellett Szegeden, Temesváron és Újvidéken székházak, lakó- és bérpaloták fémjelzik nevét.

Szkalnitzky Antal (1836–1878) az 1860-as és 70-es évek Magyarországának egyik legjelentősebb építészegyénisége volt. Első magyarként a berlini Építészeti Akadémián végezte felsőbb tanulmányait. Részt vett a Magyar Tudományos Akadémia palotájának tervpályázatán, majd építésének egyik irányítója lett, s a nem egészen harmincéves ifjút az intézmény tagjai sorába választotta. 

Nagyszámú monumentális –neoreneszánsz – épület tervezésére a kiegyezés utáni konjunktúra adta meg neki a lehetőséget, Budapesten a Duna-parti Thonet-udvar és a Hungaria Nagyszálló, a Főposta, a Nemzeti Múzeum mögötti palotanegyed több épülete, az Oktogon tér négy háza és a régi Nemzeti Színház épületegyüttese létesítésére. Ő tervezte az Egyetemi Könyvtárat is, a korabeli főváros egyik legreprezentatívabb középületét.  

 Szkalnitzky Antal a szakmai közélet fontos személyisége, ő indította  el többek közt Hauszmann Alajost.