Termék listázás

A könyv a legszélesebb körben használt építőipari költségbecslő szakkönyv immár 33 éve. 

A szakembereknek nélkülözhetetlen támpont, a lakosság számára pedig segédeszköz a különböző építési-szerelési munkák költségeinek pontos meghatározásához.

A könyv a legszélesebb körben használt építőipari költségbecslő szakkönyv immár 34 éve. 

A szakembereknek nélkülözhetetlen támpont, a lakosság számára pedig segédeszköz a különböző építési-szerelési munkák költségeinek pontos meghatározásához.

A könyv bevezető fejezete tartalmazza annak az épületnek a szükséges műszaki leírását és terveit, melynek példáján az egyes építési feladatokhoz, szerkezetekhez tartozó költségszámítási feladatokat bemutatja A tárgyalt témakörök sorrendje: zsaluzás és állványozás; irtás, föld- és sziklamunka; síkalapozás; helyszíni beton és vasbeton munkák; előregyártott épületszerkezeti elemek; falazás és egyéb kőművesmunkák; ácsmunkák; vakolás és rabicolás; tetőfedés; hideg- és melegburkolatok; bádogozás; fa- és műanyag szerkezetek elhelyezése; felületképzések; szigetelés; kőburkolatok.

Az egyes fejezetekben a könyv a számítási feladatok megoldásához a TERC Kft. TERC-Etalon rendszerének adatait használja. Az árak frissítésével a feladatok végeredménye a közöltekhez képest változhat. Az első feladatot minden fejezetben teljesen kidolgozták míg a további feladatokban változó adatmennyiséget és segítséget ad meg az önálló számításhoz.

Térítéses support szolgáltatásaink:

Nem a legfrissebb, de legalább 2018/1-es vagy annál frissebb verzióval rendelkező ügyfelek számára.

• Telepítőcsomag linkjének megküldése,
• a telepítéshez szükséges ini állomány elkészítése
• és a regisztrációhoz szükséges segítség.

Egyedi, személyre szabott konzultáció

• Programrendszerek bemutatása,
• egyedi kérések, igények szerinti megoldások keresése
• telepített (friss) program átköltöztetése új számítógépre

Bármi egyéb esetben, kérjük a vásárlás előtt konzultáljon kollégáinkkal.

A szolgáltatás igénybevétele:

• bankkártyás fizetés esetén a banki jóváhagyás után keresse Ügyfélszolgálati kollégáinkat
• előreutalás esetén várja meg az Ügyfélszolgálat visszajelzését az összeg beérkezéséről (néhány munkanap)

A support szolgáltatás nem helyettesíti az oktatást.
Bár a szolgáltatás keretében lehetőség van egyes kérdések megválaszolására, teljes körű oktatást nem tudunk biztosítani. Részletes programhasználati ismeretek elsajátításához kérjük, jelentkezzen meghirdetett oktatásainkra, amelyekről bővebb információt az alábbi oldalon talál:
TERC V.I.P. Oktatás

Alpár Ignác a dualizmus korának egyik legtermékenyebb magyar építésze, a historizáló architektúra kiváló képviselője volt. Nagyszámú alkotása valósult meg Erdélyben. Széles hírnévre az Ezredéves Országos Kiállítás történelmi épületegyüttesnek tervezőjeként tett szert, majd a századfordulón a Tőzsdepalota és az Osztrák–Magyar Bank pályázatának elnyerésével a pénzügyi épületek specialistájává emelkedett. Ezután a főváros legnagyobb banképületei és egy biztosítótársaság székháza, az Anker-ház valósult meg elképzelései szerint az 1910-es évekig. 

 A magyar szecessziós épületdíszítmények világára és rajta keresztül a 19. század végi ornamentalizmusra korunk digitális fotó- technikája révén figyelünk fel. Az ornamentalizmus – a modern művészet egyik jelensége, „izmusa” – átfogó, műalkotást és a világot egységben látó szemléletet jelez, amely az épített (urbánus) környezet minőségét volt hivatott javítani. A díszítés e megközelítés szerint az épület elválaszthatatlan része, közvetlenül művészi gondolatot is hordozó stílusalkotó erő, amely végtelenül változatos és sokféle lehet. A természeti motívumok mellett a népművészetből merített és a geometrikus ornamenseket is érdemes megfigyelni működésük közben: különféle képletek szerint ismétlődnek, keverednek, vándorolnak egyik anyagról és épületről a másikra. Gyakran kerülnek összhangba funkcionális megoldásokkal; új vagy újraértékelt anyagokból készülnek (kerámia, üveg, stukkó, műkő, kovácsoltvas, vasbeton). Bennük találkozik a tervezői invenció és a kivitelezők gyakorlott keze munkája. A kötet elsőként tesz kísérletet arra, hogy a díszítményeken keresztül mutassa be a magyar városok szecessziós épített örökségét. A könyv 108 épület díszítőrendszerét ismerteti részletesebben, öt városközpont további kilencvenkét épületére tér ki és ajánlásokat fogalmaz meg az útvonalak folytatására.

Az építészek 1945 után az országot nem csupán helyreállítani, újjáépíteni is akarták a húszas-harmincas évek modernizmusának szellemében. Az ideológia vezérelte politika a művészeti ágak közül utolsónak,1951 őszére kényszerítette ki a szocialista-realizmus, a szocreál primátusát az építészetben. A mesterek minél kevésbé tekintettek Moszkvára, annál eredetibb módon oldották meg feladataikat a klasszicizáló stíluselvű – tartalmában szocialista, formájában nemzeti –, direktívák keretei között, így a Műegyetem R épülete a Duna-parton, a megyei tanács székháza Salgótarjánban, villa a svábhegyi kormányrezidencián. A gabonatárház Mezőkövesden arról tanúskodik, hogy a modernitás búvópatakként áthúzódott a Rákosi-rendszer egészén. 

A korai Kádár-kor építészetét olyan művek és alkotóik fémjelzik, mint például a Badacsonyi poharazó, a Déli pályaudvar, a BNV pavilonjai, a Budapest Körszálló, Hollóháza római katolikus temploma, a Tátika hétvégi ház, a kazincbarcikai kórház, a könnyűfém-csarnok épülete Székesfehérvárott.

A sor hosszú, az építészek és szerkezettervezők gazdag névsorából kiragadva itt néhányukat említhetjük meg: Callmeyer Ferenc, Dul Dezső, Jánossy György, Körner József, Molnár Péter, Rimanóczy Gyula, Szrogh György, Zalaváry Lajos, Weiner Tibor, Gnädig Miklós, Kádár István, Mátrai Gyula, Menyhárd István, Seregi György.

Ybl Miklós (1814 – 1891)  magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. 

Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusára jellemzővé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Számos alkotása közül a fő művének az Andrássy úton az Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít.  A könyv Ybl Miklós életét és munkásságát korabeli dokumentumok, több, korábban nem publikált archív felvétel és saját rajzai segítségével mutatja be.

"Munkája persze van szerte az országban. (...) Műegyetemi tanszéke mellett az ország akkori legnagyobb létszámú tervező irodáját szervezi meg.(...)  A két világháború közötti szakasz második felében ez az iskola képviselete a mérsékelten haladó, a száraz német konstruktivizmustól távolálló, a magyar tájban jobban beillő, néha nemzeti vonatkozásokat is tükrözni szándékozó irányzatot. (…) Hogy barokk volt? Hát Istenem, barokk volt maga az ország is. Így volt, és ez ma már történelem. Az pedig bizonyos, hogy Wälder Gyula volt a legkifejezőbb építésze.”

Hevesy Sándor

Vágó József ragyogó pályafutása - számos honfitársáéhoz hasonlóan - egy Európa felére kiterjedő, belső határok nélküli birodalomban kezdődött. Az első világháborút követően Magyarországból kicsiny, több ország közé beékelődött állam lett, ahol nagyon nehéz volt munkához jutni. Vágó akarata ellenére vált tehát világpolgárrá: négy országban élt, mindegyiknek csaknem tökéletesen beszélte a nyelvét, azokhoz igazította keresztnevét (Giuseppe, Joseph, Josef) is, és nyugtalanul figyelte a totalitárius rendszerek hatalmának erősödését. A Népszövetség genfi palotájára kiírt pályázaton elért siker az utolsó pillanatban hozta meg számára a nemzetközi hírnevet.