Mit kell tudni a nyugdíj melletti munkáról?
A nyugdíj melletti kereseti lehetőség tekintetében külön szabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjkorhatárt már elért (pl. 65 év feletti) nyugdíjasokra és az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért (pl. 65 év alatti), de ellátásban részesülő (a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeknél, illetve a nők negyven év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjában részesülő hölgyeknél) nyugdíjasokra.
Az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjasok esetében:
- az ellátásban részesülő 65 év alatti nyugdíjasoknak nem tiltott a versenyszférában a munkavállalás, de kereseti korlát van.
- jelenleg évente a mindenkori minimálbérnek – tehát idén 127 500 forintnak – a 18-szorosát - évi 2,295 millió forintot - kereshetik meg egy év alatt. Az ellátás teljes összegben jár, de ha az adóköteles keresetük meghaladja ezt az összeget, havi átlagban a bruttó 191 250 forintot, az érintettnek választania kell az ellátás és a munkaviszony között. Tehát amint elérik ezt az összeget, a következő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig nyugellátásukat szüneteltetik. Fontos: ha a kereseti összeghatár túllépése december hónapban következik be, a december havi nyugdíjat vissza kell fizetni. A következő év januárjában pedig elölről kezdődik a kereseti korlátozás szempontjából figyelembe veendő jövedelmek gyűjtése, és az adott évre vonatkozó kereseti összeghatár eléréséig ismét egyidejűleg érhető el a kereset és a nyugellátás, egyéb ellátás.
- munkajogi kérdéseket is felvet, hogy azok, akik az év utolsó hónapjaiban a keresetük érdekében lemondtak az ellátásukról, kimaradnak az egyszeri nyugdíjprémiumból, valamint minden egyéb juttatásból is. A rendszerben emellett jelentős kockázat, hogy amennyiben az ellátottat elküldik a munkahelyéről, de ellátásra abban az évben már nem jogosult, könnyen havi bevétel nélkül maradhat.
Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő nyugdíjasok esetében:
- a személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.
- a közszférában (közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami vezetői szolgálati, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként, közszolgálati, bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati, és a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban állók esetében) az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell. Aktiválni a munkaviszony megszűnése után lehet.
Adózás
A nyugdíj melletti munkavégzés esetén a munkáltatónak és a munkavállalónak minden adót ugyanúgy kell fizetnie, mint bármely más keresőtevékenységnél.
Így aki nyugdíj mellett dolgozik, annak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is fizetnie kell, amivel nő a szolgálati ideje, munkával töltött évenként 0,5 százalékkal növelheti az ellátását.
A fenti szabályok alól van azonban egyetlen, új kivétel:
- a nyugdíjas szövetkezeten keresztüli foglalkoztatás ugyanis nem számít munkaviszonynak. A szövetkezeten keresztül lehet dolgozni a közszférában is, nyugdíjmegvonás nélkül, nincs kereseti korlát, és nem vonnak nyugdíjjárulékot sem. Igaz, cserébe nincs 0,5 százalékos éves nyugdíjemelés sem.
Meg kell még említeni, hogy amennyiben a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában alkalmazták – vagyis feketén dolgozott – a nyugdíjszerv megszünteti az ellátását. A megszüntetést követően az érintett személynek – ha az ellátást kevesebb, mint egy éve állapították meg – a folyósított ellátás teljes összegét, egyéb esetben az ellátás megszüntetését megelőző egyévi korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság összegét vissza kell fizetnie. A megszüntetést követően viszont már nincs lehetőség korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság újbóli megállapítására.
Van, amikor célszerű elhalasztani a nyugdíjba vonulást
Sokan vannak, akik a nyugdíjkorhatárt elérve nem feltétlenül vonulnának vissza, hanem a nyugdíj mellett továbbra is dolgoznának. Azonban komolyan mérlegelni kell, hogy megéri-e a nyugdíjkorhatár elérése után tovább dolgozni, vagy esetleg a nyugdíj mellett érdemes munkát vállalni.
Míg a nettó átlagkereset 200 ezer forint körül mozog, addig az átlagnyugdíj 120 ezer forint körül van, vagyis 40 százalékkal alacsonyabb. Az utolsó kereset és a kezdőnyugdíj arányát nézve, ez jelenleg 70 százalék, tehát egy mai 190 ezer forintos átlagos havi keresetből kiindulva újdonsült nyugdíjasként 133 ezer forintos járandóságot kapnánk.
A 30-40 százalékos keresetkiesést előtakarékoskodással vagy a munkával töltött idő kitolásával lehet áthidalni.
Azzal, hogy több időt töltünk a munkában, a leendő nyugdíjunk mértékét tudjuk növelni úgy, hogy minden ledolgozott év elteltével 6 százalékkal nagyobb járandóságra leszünk jogosultak.
Így, ha a kezdő nyugdíjunk például 120 ezer forint lenne, de még ráhúzunk a munkahelyen egy évet akkor havi 127 ezer forintos időskori járandóság fog minket illetni, míg két év elteltével 134 ezerre nő a nyugdíj.
