logo

Az építési beruházások költségtervezése

Az építési beruházások költségtervezése

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) sajtóközleménye


 

 Bevezető 

Valamennyi építőiparral kapcsolatban álló vállalkozó, vállalkozás, szervezet figyelmébe ajánljuk az ÉVOSZ közelmúltban megjelent sajtóközleményét, amely az építési beruházások megbízható költségtervezésével kapcsolatban került kiadásra.
 


 Probléma felvetés 

Az 1980-as évek 2. felétől Magyarországon az építőipari árak képzésével, az egyes építési szerkezetek árait megalapozó, műszakilag indokolt erőforrás-szükségletet tartalmazó normarendszer alkalmazását az ágazati irányítás nem írta elő, illetve nem is ajánlotta. A gyakorlatban a korábbi évek tapasztalatai, illetve az EU-csatlakozásunk időszakában a közösségben elvárt direktíváknak megfelelően alakult ki a költségek kiírásával, a műszaki tartalom definiálásával kapcsolatos gyakorlat. Komoly kommunikációs és összevethetőségi problémát jelent napjainkban, hogy a tervdokumentáció részét képező költségvetési kiírások szubjektív módon, minden rendszer nélkül készülhetnek el.

A hatályban lévő jogszabályok nem rögzítik, hogy milyen részletességű, milyen felépítésű tételrendet tart megfelelőnek a beérkezett ajánlatok bírálata során az egyértelműen meghatározható műszaki tartalmak és minőségek megfelelő pontosságú leírásához. Magyarországon a költségvetések részletessége, formája, tartalma az egyes tényezők számításának módja, a költségek csoportosításának lehetőségei nincsenek szabályozva, sőt ajánlásként sem kap az alkalmazó tájékoztatást, eligazítást ezekről. 


 

 Megoldási javaslat 

Hazai viszonylatban a beruházások előkészítésére, majd azok megvalósításának támogatására, az építőipari költségvetési kiírások, ajánlatok készítésére rendelkezésre áll és gyakran használt az Összevont Építőipari Normarendszer (ÖN) adattár adatállományára támaszkodva az Építőipari Költségvetés-készítés és Kiíró Programrendszerek online és offline változatban. Az adattár folyamatos karbantartása, aktualizálása segítséget jelent a beruházások előkészítésében, támogatja a kivitelezési szerződések megkötését és segítséget nyújt adott esetben az elszámolások igazolásában is.

Szíves tájékoztatásul a sajtóközleményt, valamint a jelenleg hatályos építőipari árképzéssel és költségvetéssel kapcsolatos egyes jogszabályok felsorolását jelen tájékoztatónk mellékleteként csatoljuk.

ÉVOSZ sajtóközlemény letölthető 'PDF' állományban.

 



 Építőipari hatályos jogszabályok:   (jogszabályok letölthető 'PDF' állományban)
 

2. § Az árban, díjban (a továbbiakban együtt: ár), valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerződő felek – a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, valamint az ebben a törvényben foglaltak megtartásával, egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttműködve – állapodnak meg, ideértve a versenytárgyaláson vagy árverésen történő ármegegyezést is.


1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed

d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire,

i) a vállalkozói díjjal kapcsolatos szabályozásra,

 

2. § E rendelet alkalmazásában

g) árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság meghatározásával

 

3. § (2) A kivitelezési szerződés tartalmazza

i) a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja,

(5) A vállalkozói díjnak magában kell foglalnia

a) a közvetlen költséget, ennek keretében

aa) az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt,

ab) az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat,

b) a fedezetet, ennek keretében

ba) a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket,

bb) a tervezett nyereséget, amennyiben azt a rezsióradíj nem tartalmazza.

(6) Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha a vállalkozó kivitelező által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A kivitelezési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az építésgazdaságért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni.

 

22. § (2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások – ellenőrizhető módon történő – kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés

a) megnevezését,

b) helyzetét, méretét, mérettűrését,

c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,

d) minőségi követelményeit,

e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint

f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.

 

1. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

A kivitelezési dokumentáció tartalma

I. Általános rendelkezések

7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.


 

6. § (1) A tervező kiválasztására irányuló eljárásban a közbeszerzési dokumentumoknak – amennyiben az adott tervezési munka esetében értelmezhető – tartalmaznia kell különösen:

(2) A közbeszerzési dokumentumoknak tartalmaznia kell továbbá:

d) a tervezési feladat tárgyát képező építési beruházásra (építményre) vonatkozó árazott költségvetés elkészítésére való utalást;

 

7. A tervező egyéb feladatai

10. § (1) A tervező – az innovációs partnerség kivételével – a tervezési feladat tárgyát képező építési beruházásra (építményre) vonatkozó árazott költségvetést készít, amelynek a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tervezés költségeire is ki kell terjednie.

 

10. Az építési beruházás becsült értéke

13. § (1)7 Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor – a Kbt. 17. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ajánlatkérőnek az engedélyhez kötött építési tevékenység esetén a végleges építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési terv, vagy kiviteli terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült – szükség esetén a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjára aktualizált – költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmazza az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. A 14. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor a jóváhagyási terv alapján elkészített, az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült – szükség esetén a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjára aktualizált – költségbecslést kell irányadónak tekinteni.

(2) A Kbt. 19. § (3) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen).

(3) Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani.

 

19. § (2) Ha az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján valósítja meg, a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás közbeszerzési dokumentumaiban foglalt árazatlan költségvetésnek elegendő a keretmegállapodás tárgyát képező, egységárakkal beárazandó egyes tételeket tartalmaznia további részletezés nélkül, feltéve, hogy a megvalósítandó építési beruházásokra vonatkozóan további információ még nem áll rendelkezésre.

 

  1. melléklet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelethez

Az építési beruházás közbeszerzési dokumentumainak tartalma

2.4. A 10. § (1) bekezdése szerinti árazott költségvetés alapján készített árazatlan költségvetési kiírás.


  • A Magyar Építész Kamara a Kiviteli Tervek Tartalmi és Formai Követelményei Szabályzata

 

scrollUp