Karácsony közeledtével a cégek nagy többsége próbál a munkavállalói és üzleti partnerei kedvében járni kisebb-nagyobb ajándékokkal. Nem is gondolunk bele ennek az ártalmatlan mozzanatnak az adózási kérdéseibe, pedig fontos tisztában lenni, hogyan rendelkezik erről a jogszabály.
Először is érdemes górcső alá venni magát a karácsonyi rendezvényt. A törvényi szabályozás értelmében a munkavállalóknak, vagy üzleti partnereknek nyújtott vendéglátás, illetve szállás és utaztatás reprezentációnak minősül, és mint ilyen 43,66%-os adó terheli a munkáltató részéről rendezvényre költött bruttó összeget.
Reprezentáció esetén ugyan társasági adó fizetési kötelezettség nem áll fenn, ám ÁFA levonást nem engedélyez a törvény, mert rendezvény tartása nem tartozik szigorúan a vállalkozás adóköteles gazdasági tevékenységéhez. Lényegében tehát a fentebb írt 43,66%-os közteher mellett még az ÁFÁ-val is számolni kell a reprezentációs költségek számításakor.
A karácsonyi „bulin” átadott ajándékok értékhatárra való tekintet nélkül a már említett 43,66%-os közteher mellett adhatóak akár a munkavállalókról, akár az üzleti partnerekről van szó.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez a kedvezményes adóteher csak az azonos feltételek mellett nyújtott, minden dolgozót érintő ajándékok esetén áll fenn (legyen az akár a cégnél eltöltött hosszú éveket jutalmazó egyéni ajándék). Az egyéni elismerések, mint például az éves teljesítmény alapján megítélt pluszok már 85,71%-os adóteher mellett nyújthatóak, lévén munkaviszonyos jövedelmek természetben adott bónuszaként jelennek meg.
Készpénz adására is van természetesen lehetőség kedvezményes adózás mellett (34,22% közteher megfizetésével): egy évben nettó 100.000 forint összeghatárig lehet béren kívüli juttatást biztosítani a munkavállalónak.
Adómentes ajándékozásra is lehetőséget nyújt a törvény: sportesemények látogatására alkalmas sportutalványt értékhatárra való tekintet nélkül, míg kultúrautalványt személyenként 50.000 forint összegig adhat adómentesen a munkáltató. Ezeket az utalványokat nem kizárólag munkavállalók kaphatják, de családtagjaik is, valamint az üzleti partnereket is meg lehet velük lepni.
Üzletei partnereink részére adott csomagokat üzleti ajándék elnevezéssel illeti a törvényalkotó, melyek jóformán bármik lehetnek a terméktől elkezdve a szolgáltatásokon át egészen az utalványokig.
Fontos kiemelni, hogy a széles körben, korlátozás nélkül felhasználható utalványokat a törvény készpénznek tekinti, ezért a munkavállaló szempontjából bérnek, magánszemély esetén pedig egyéb jövedelemnek minősülnek (az ezzel járó adófizetési és bevallási kötelezettséggel együtt) és így a fent tárgyalt 43,53%-os közteher vonatkozik rájuk a munkáltató oldaláról.
Bevett gyakorlat gyártó és kereskedő vállalatoknál, hogy saját termék vásárlására felhasználható utalványokkal kedveskednek alkalmazottaiknak, üzleti partnereiknek. Ebben az esetben igen résen kell lenni, hiszen az adózási kérdések igencsak bonyolultak.
- ha üzleti partnerünk számára ajándékozunk saját utalványt, minden megkötés nélkül, úgy 43,66% adó terheli (üzleti ajándék),
- míg ha például előzetesen megállapított teljesítmény mutató alapján ajándékozunk, abban az esetben 43,53% a közteher (egyéb jövedelem).
- amennyiben saját munkavállalónkat jutalmazzuk, egységesen, úgy egyszeri juttatásként 43,66% az adó,
- ám teljesítményhez kötötten már munkaviszonyhoz kapcsolódó jövedelemként kell tekinteni és 85,71% közteher terheli.
A fenti adózási mértékeken még az sem változtat, ha esetleg az ajándék sorsolás vagy tombola keretében „talál gazdát”.
Előfordulhat, hogy nem magánszemélyt (legyen az az alkalmazottunk vagy üzleti partnerünk), hanem egy gazdasági társaság az ajándék címzettje. Ilyenkor körültekintően járjunk el, hiszen megfelelő promóció mellett üzletpolitikai célú juttatásként társasági adó megfizetésétől mentesen is megvalósulhat az ajándékozás. Ugyanakkor alaposan kidolgozott szakmai szempontok alapján alátámasztottan kell felépíteni a promóciót, különben az adóhatóság értékelheti ingyenes termékátadásnak is az ajándékozást, ami pedig társasági adó fizetésével jár. Kivétel, ha a megajándékozott cég nyilatkozik róla, hogy az ajándékot bevételként elszámolta, és a társasági adó megfizetését ezzel átvállalja.
Az ÁFA szempontjából is kiemelt figyelmet érdemes fordítani a céges ajándékozásra.
- ha az ajándék megvásárlása vagy előállítása kapcsán felmerült ÁFÁ-t levontuk, akkor az ingyenes átadást is terheli az ÁFA (kivéve a kis értékű, legfeljebb bruttó 5000 forint érékhatárú termékek ingyenes átadása esetén. Ilyen esetekben mentesítés lép fel, miszerint a beszerzéskor levonható az ÁFA, de az átadást nem terheli ÁFA fizetési kötelezettség.)
- ajándék célú termék vásárlásakor nem vonható le az ÁFA, ezért az átadáskor sem keletkezik fizetési kötelezettség.
- vásárláshoz kötött engedmény esetén (például: 10.000 forint elköltése után 1000 forint ajándék jár) az ajándék rész után nincs ÁFA fizetési kötelezettség.
