A munkavállaló egy naptári év során 15 betegszabadságos nappal rendelkezik, amit a munkáltató ad ki számára a Munka Törvénykönyve (MT) szerint. A törvényi szabályozás érdekes eseteket eredményezhet, ha a munkaviszony év közben szűnik meg, vagy éppen létesül.
Az MT szerint az év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a 15 betegszabadságos napnak – a munkaviszony kezdetétől számított – az év hátralévő részére arányosított kerettel rendelkezik. Amennyiben a számítás tört számra jön ki, úgy a felet elérő töredéknapot egésznek kell figyelembe venni. Ebből adódik például, hogy a július elsején kezdődő munkaviszonynál 8 betegszabadságos nap jár a munkavállalónak.
Ugyanakkor a törvényi szabályozás az arányosítás kérdésében nem tér ki az év közben megszűnő munkaviszonyra, tehát tárgyévre vonatkozóan akkor is 15 munkanap betegszabadság jár a dolgozónak, ha munkaviszonya időközben az év folyamán megszűnik. Tehát nincs jelentősége, hogy a munkaviszony mikortól meddig áll fenn, a 15 betegszabadságos nap arányosított része mindenféleképpen jár, próbaidő alatt is, annyiszor, ahányszor új munkaszerződést köt.
Mivel az MT szerint nem érdekes, hogy a munkavállaló a korábbi munkahelyein mennyi betegszabadságos napot használt fel a rendelkezésére álló keretből, ezért a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolásaiban erről nem is nyilatkozik. Ebből adódóan a lehetőség megvan arra, hogy egy igen „beteges”, munkahelyeit gyakran váltó alkalmazott egy évben az alapból megállapított 15 betegszabadságos napnál jóval többet használ fel. (A 15 nap időarányosan akkor is újraszámítódik, ha ugyanazon felek között köttetik egy újabb munkaszerződés.)
Határozott munkaszerződés esetén is az arányosítás elve él. Tehát hiába szól a munkaviszony adott esetben csak három hónapra, a betegszabadságos napok száma ebben az esetben az év hátralévő részéhez viszonyított mennyiség lesz, vagyis nem a jogviszony időtartama, hanem a kezdő időpont a döntő. Kollektív szerződés esetén is munkavállaló javára lehet csak eltérni a szabályozástól.
A betegszabadságos napok kitöltése után társadalombiztosítási ellátásként táppénz illeti meg a munkavállalót. Mivel ezt már az állam viseli, éppen ezért komolyan ellenőrzik, hogy a munkáltató helyesen alkalmazta-e a törvényi előírásokat és jól számolta-e ki a betegszabadságos napok számát.
