CSOK és energetika

Számos cikk jelent meg a médiában arról, hogy vitatottak a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybevételével épülő új házak energetikai követelményei. A félreértések abból adódhatnak, hogy a CSOK támogatás külön nem foglalkozik az energiahatékonyság témakörével. De ez nem is szükséges, mert az energetikai követelményeket a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet tartalmazza.

Az új épületekre vonatkozóan ezek a következők:

„6. § (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

(2) Új épület létesítése során

a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,

b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,

c) 2017. december 31-e után az a)–b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,

d) az a)–b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,

e) az a)–d) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 1. melléklet I–III. részében foglalt követelményeknek.”

A 6. § (1) bekezdésében hivatkozott 1. melléklet IV. része a nyári túlmelegedés kockázatával, az V. része az épületgépészeti rendszerekre vonatkozó előírásokkal foglalkozik – mindezek bármely új épületre vonatkoznak.

A 6. § (2) bekezdésének a)–c) pontjai későbbi dátumokhoz kötődő követelményeket tartalmaznak. A CSOK támogatással megvalósuló lakásokra jelenleg a (2) bekezdés d) pontja vonatkoztatható, amely nem mást takar, mint az 5. melléklet szerinti költségoptimalizált követelményszintet.

A vita abból ered, hogy többen úgy értelmezik, hogy a d) pontban található „energiamegtakarítási célú” kifejezés a központi költségvetési támogatásra is vonatkozik, és ezért a CSOK-ra nem a d) pontot kell alkalmazni, hanem az e) pontot, amely a még 2006-ban előírt – költségoptimalizált követelménynél enyhébb – követelményeket jelenti.

Azonban a 2010/31/EU irányelv[1] 10. cikkének (6) bekezdése kifejezetten előírja az EU tagországok számára, hogy épületek felépítéséhez és jelentős felújításához adott támogatásoknál a költségoptimalizált szint követelményeit alkalmazzák.

Az előbbiekkel összhangban sohasem volt olyan jogalkotói szándék korábban, hogy a költségoptimalizált követelményszint hatályát szűkítsék. Nem is lehetett, mert ez ellentmondana az irányelv előírásának, és így uniós kötelezettségszegési eljárást vonna maga után.

Ezt az értelmezést támasztja alá, hogy a költségoptimalizált követelményszint bevezetéséről és magukról a követelményekről a Kormány a 1246/2013. (IV. 30.) Korm. határozatban[2] döntött.

A kormányhatározat 3. pontja tartalmazza az idevágó kötelezettséget:

„3. felhívja a feladatkörükben érintett minisztereket, hogy az 1. mellékletben meghatározott költségoptimalizált követelményszintet érvényesítsék azon pályázatoknál és állami támogatások kiírásaiban, amelyek 2015. január 1-jét követően kerülnek meghirdetésre, és amelyek az R. hatálya alá esnek;”

Az idézetben az „R.” a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet jelenti. Az állami támogatások esetén ez a kormányhatározat sem tartalmaz szűkítést.

Fel kell hívni a figyelmet még arra, hogy ha az új lakóépületre 2020. december 31-ig nem adnak ki használatbavételi engedélyt vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt, akkor már a közel nulla követelményszintet kell teljesíteni. Tehát az el nem készült – eredetileg költségoptimalizált követelményre tervezett – lakóépületet is közel nulla energiaigényű épületként kell kialakítani, ahol megújuló energiaforrást is kell alkalmazni – összhangban a 2010/31/EU irányelv előírásaival.