Egyre több fals információ jelenik meg az építéssel kapcsolatban!

Magyar Mária|2017. december 4.

A minap egy jelentős napilapban megjelent cikk - konferencián elhangzottakra hivatkozva - arról tájékoztatta az olvasókat, hogy a kalákánál is szükség van műszaki ellenőrre. Ebben és a cikkben elhangzott több állításban is rengeteg a csúsztatás, félreértelmezés, mely az építkezők és a szakemberek munkáját nehezíti meg. Öntsünk tiszta vizet a pohárba és nézzük meg, mi a helyzet ezen a téren.

 

Először is a kaláka nem azonos a házilagos kivitelezéssel!

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a kaláka a legismertebb társasmunkák egyike, amelynél a közösség tagjai a közösség más tagjának (családjának) szívességből vagy kölcsönösségi alapon munkát végeznek, s amelynél a segítők együtt, egyszerre, társaságban dolgoznak. A közösség bármelyik tagja akármikor visszahívhatja a megsegítettet, s az a munka visszaadását, a kalákában való részvételt kötelességének tartja.

A kalákák a legtermelékenyebb munkaszervezeti formák között foglaltak helyet, mert a közösség a rosszul dolgozót, a hanyagot megszólta, s ha nem végzett jobb minőségű munkát, legközelebb nem segítették ki, nem mentek el hozzá dolgozni. Az egyes családok a kalákába ezért a legmunkaképesebb, a legkülönb, legszakképzettebb családtagjaikat küldték, hogy a családra ne hozzon szégyent. [A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára szerint is a kaláka: közös munkát jelent (erdélyi szó). Közösen, nem pénzért, hanem egymás megsegítésére kölcsönösen végzett munka]

 

Lehet-e ma kalákában dolgozni?

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül a munkaviszony, valamint minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka. Ellenérték pedig minden olyan pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet a munkavégzésre tekintettel nyújtottak, vagy amelyben megállapodtak.

Nem minősül tehát foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a szívességi kaláka munka, amely olyan ellenérték nélkül, szívességi alapon végzett tevékenység, ahol a munkavégzés alapja nem egy fizetési kötelezettséget is tartalmazó megállapodás, hanem segítségképpen zajlanak, családi vagy baráti köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak. Tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű munkákról van szó.

 

Tehát a kalákázás nem tilos!

Viszont a munkaügyi hatóság ellenőrizheti és minősítheti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszonyt.

Gyakran tapasztalható ilyen jellegű munkavégzés a családi házak építése során szükséges segédmunkálatoknál. Ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1-2 napot (tipikusan szombat-vasárnap) vesznek igénybe. Ha valaki hosszabb időn át (heteken keresztül, hétköznapokon) dolgozik a foglalkoztatónak, nem életszerű, hogy ingyen, szívességből dolgozna. Az elvégzendő munka sürgőssége, rövid időtartama nem alapozza meg a szívességi munka elfogadását.

 

Figyelem, a természetbeni juttatás is fizetésnek minősül

A szívességi munka és a szabálytalan foglalkoztatás elhatárolásakor az egyik legfontosabb az ellenérték meghatározása. Nem minősíthető a munkavégzés (tevékenység) a munkajog hatálya alá tartozónak, amennyiben ellenérték nem állapítható meg.

Az ellenérték azonban nemcsak pénzbeli kifizetés lehet. A munkaviszony megállapítása szempontjából a pénzbeli juttatáson túl az úgynevezett természetbeni (szociális) juttatás is ellenérték lehet, így fizetésnek tekinti a munkaügyi hatóság, ha a munkát végző szállást, élelmet, tűzifát vagy szolgáltatást, stb. kap munkájáért. Ugyanakkor nem tekinthető munkabérnek, ha a jelenlévők gesztus értékű viszonzást kapnak. Azaz olyan mértékű juttatást, amely nem áll arányban az elvégzett munkával, mindössze figyelmességnek tekinthető. A nagyobb, előzetes megállapodás szerinti mennyiségű, a munkáért cserébe adott gyümölcs, alapanyag, építőanyag stb. is ellenértéknek minősül, mivel a munkát végző éppen ezért vállalja az adott tevékenység elvégzését. A munkaviszony tartalmi elemeit magán hordozó, rendszeres fizetés ellenében, függőségi viszonyban történő munkavégzés közeli hozzátartozó esetén is foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül.

 

Kaláka-építkezés korlátok között

A legtöbb építtető jellemzően kis pénzből, családi vállalkozásként építette meg családi házát, nyaralóját, építményeit. Ilyenkor összejött a rokonság apraja-nagyja - hiszen az építkezéshez is mindenki ért - és összeadta tudásban mindazt, ami tőle tellett. Az eredmény önmagáért beszél: gyakran látni kívülről bevakolatlan, igénytelen homlokzati kialakítású, hőszigetelés nélküli házakat, szakszerűtlen kéményeket, statikailag labilis épületszerkezeteket, burkolat és szerelvények nélküli belső kialakítást. A használatbavételi engedélyezéskor, illetve a használat közben felmerült hibákat, hiányosságokat ilyenkor már nincs is kitől számon kérni.

A megfelelő, elvárt minőségű munka biztosításáért a kivitelezést és az építési folyamat szereplőinek tevékenységét jogszabályok szabályozzák.

 

Azonban a házilagos kivitelezés mára már eltér a kaláka munkavégzési formától.

Ma már a legtöbb esetben szó sincs a kalákára oly jellemző családi – baráti „társulásról” egymás kisegítésére. A házilagos kivitelezés keretében az építési folyamatból egyes kivitelezési munkarészeket nem üzletszerű építőipari kivitelező vállalkozó végzi, hanem maga az építtető vagy annak közeli hozzátartozója, kivételesen barátja. Ami közös a kaláka és a házilagos kivitelezés körében az az, hogy a nem vállalkozó által végzett munkarészek ellenérték nélküliek. Az nem minősülhet házilagos kivitelezésnek, ha valamely munkarészt „feketén”, vagyis nem vállalkozóként, nem bejelentett formában, de ellenérték fejében végeznek. Ezek az esetek a munkaügyi ellenőrzés kedvenc csemegéi!

 

Lehet-e ma házilagos kivitelezést végezni?

Nézzünk meg ehhez néhány alapfogalmat:

Építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály alapján végezhető építési-szerelési munka,

Építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka,

Építőipari kivitelezési tevékenység: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége

Építési tevékenység: építmény, -rész, -együttes építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdításához végzett építési-szerelési, bontási munka.

 

Lehet-e építési tevékenységet házilagos kivitelezés keretében végezni?

vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy

építési szakmunkát

építőipari kivitelezési tevékenységet

saját vagy a Ket. szerinti hozzátartozó részére

saját vagy a Ket. szerinti hozzátartozó részére

építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben:

szakirányú szakképesítéssel vagy anélkül

megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet (e tevékenység végzése során mindazért felel, ami a felelős műszaki vezető felelősségi körébe tartozik)

építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött esetben:

a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével

 

 

A fentiekből az derül ki, hogy a teljes építkezést (pl. egy családiház megépítését) nem lehet házilagos kivitelezési formában elvégezni, csak egyes munkafázisokat és azt is csak saját részre vagy hozzátartozónak. Csak olyan építési-szerelési munkafázisokat lehet ebben a formában végezni, melyek végzéséhez nem kell sem építési engedély, sem egyszerű bejelentés. viszont, ha nem szakmunkás végzi a munkát, felelős műszaki vezető szükséges. (Felelős műszaki vezetője pedig csak a vállalkozó kivitelezőnek lehet, az építtetőnek építési műszaki ellenőr a megbízottja!)

 

A szóbanforgó cikk keveri továbbá az építési műszaki ellenőri feladatokat és a tervezői művezetői feladatokat is, de erről következő cikkünkben beszélünk részletesebben.

scrollUp