Sokszor tapasztalhatjuk, hogy a különböző helyeken található (ki tudja milyen forrásból készült) statisztikák és az azok alapján készült kommentek, elemzések egymástól eltérő képet mutatnak. Most is tapasztalhatunk ilyet, ha az építőipar teljesítéséről a napilapokban megjelenő cikkek tartalmát összevetjük a KSH honlapján fellelhető adatokkal. Nézzünk meg néhányat ezek közül és elemezzük ki őket saját magunk!
A napi hírek szerint 2017 májusában
- az építőipari termelés volumene 35,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsonyabb bázist. Mindkét építményfőcsoport (épület és egyéb építmény) termelése emelkedett: az épületek építéséé 27,2%-kal, az egyéb építményeké 46,7%-kal. Az épületek építésének növekedése májusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés út- és vasútépítési munkák következtében bővült.
- a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 53,2%-kal emelkedett. Ezen belül a két építményfőcsoport ellentétesen változott: az épületek építésére kötött szerződéseké 12,0%-kal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 99,5%-kal nőtt. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés sportlétesítményekre, valamint közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött szerződések eredménye.
A fenti eredmények önmagukban nézve elég jónak tűnnek, azonban, ha kicsit nagyobb merítésben vetjük össze az építőipar teljesítményét, mint a tavalyi évhez való viszonyítás, akkor már árnyaltabb a teljesítmény.
Az építőipari termelése 2014 és 2017 között
Láthatjuk a fenti táblázatból, hogy ha a 2010-es teljesítményt vesszük alapul, akkor a 2016-os év (és még a 2017-es év eleje is) teljesítménye nagyon gyenge, hisz még a 2008-as válságot követő 2010-es év teljesítményét sem éri el (43-90%). A táblázatból azt is láthatjuk, hogy a 2017. májusi és a 2016. májusi eredmények különbsége (113% - 83,5%) 29,5 %, tehát a tavalyihoz képesti növekmény NEM 35,4%, hanem csak 29,5%. Így tehát, ha azt mondjuk, hogy az építőipari termelés volumene 2017 májusában meghaladta az egy évvel korábbi, alacsonyabb bázist (ami 83,5 %-os volt), akkor az azt jelenti, hogy az építőipar növekménye a 2010-es bázisértékhez képest mindössze 13%-os volt. Ugyanilyen következtetésre juthatunk a szerződéses értékek összevetésével is, mert még a közelében sem vagyunk a 2014-es szerződéses teljesítményeknek. Na de a kis eredménynek is örülni kell.
Most nézzük meg, hogy az építőipari teljesítményeken belül hogy áll a lakásépítési teljesítés napjainkban?
Lakás- és üdülőépítés 1960–tól napjainkig
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a legnagyobb lakás (és üdülőépítési) láz az 1970-es években volt, mert több évben is meghaladta az évi 90 ezer lakásépítési számot a teljesítmény. Ekkor épült lakótelepeink többsége is. Az ekkortájt épült lakások mára 40-50 évesek, tehát a komolyabb felújítási időszakba kerültek. És, hogy mennyire alátámasztott, hogy a meglévő lakásállomány korszerűsítésével és felújításával is komolyabban kellene foglalkozni, alátámasztja az is, hogy az új építéshez teremtett igen kedvező feltételek ellenére is a 2014-től épült lakások éves száma nem éri el az évi 10 ezret sem, és ha mindezt 10ezer lakosra vetítem ki, egyre kevesebb új építésű lakás jut a lakosságra.
Ezeket a megállapításokat támasztja alá még – az alábbi táblázatban látható adatok alapján - az is, hogyha az összes lakásállományt tekintjük (mindenkori meglévő+mindenkori új építésűek), akkor azt látjuk, hogy a lakásállomány nagyságrendje összességében 2011. óta lényegében nem változott és lényeges elmozdulás most sem tapasztalható.
Lakásállomány és laksűrűség 1980-től napjainkig
1980 3,54millió
1990 3,85millió
2001 4,07millió
A napi hírek szerint közel másfélszer annyi új lakás épült
2017 I. félévében 5004 új lakás épült, 46%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19 823, mely 40%-kal több, mint 2016 I. félévében.
- a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma: 3,0 ezer
- a használatba vett lakások száma: 1,6 ezer
- az épített lakások száma Budapesten nem változott, ugyanakkor a városokban több mint másfélszeresére, a községekben közel kétszeresére nőtt;
- a természetes személyek által épített lakások aránya 46%-ról 50%-ra emelkedett, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 50%-ra csökkent;
- az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 43%-ról 46%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 46%-ról 47%-ra nőtt, míg a lakóparki épületeké 8%-ról 3%-ra csökkent;
- a használatba vett lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, 95 m2-re nőtt;
- a kiadott építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma együttesen 19 823, 40%-kal több, mint egy évvel korábban, az élénkülés főként Budapesten és a kisebb városokban jelentős;
- a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 6841 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2431, ami 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
Végezetül nézzük meg még a lakásépítési költségindex alakulását is.
A lakásépítési költség indexe 2001-től napjainkig (%)
Nézzük meg részletesen a 2013-as év fenti eredményeinek területi megoszlását Magyarországon
Az építőipari teljesítmény területi megoszlása 2013-as év adatai szerint
Ha a fenti táblázatok értékeit böngésszük, láthatjuk, hogy az építési költségek 2001-től 2017-ig átlagban 60-70%-kal nőttek, ezen belül az anyagköltség csak mintegy 40%-kal, a munkadíj pedig kb. 70-80%-kal nőttek.
Vagyis a lakást építők és vevők kénytelenek (voltak) lényegesen eladósodni a lakáshoz jutás érdekében, mert a fizetések nem nőttek ilyen mértékben (még tizedével sem), viszont a kölcsönhöz jutás feltételei lényegesen egyszerűbbé és valljuk meg csalogatóbbá váltak.
Ha fellelhetőek egyéb statisztikák is a hitelfelvétel mértékére vonatkozólag, érdemes lenne vizsgálni azok alakulását is az építőipari, lakásépítési vonatkozásokban.
