Az elmúlt évben jócskán megnőttek a fővárosi lakásárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) árindexe szerint közel 60%-kal drágultak a lakóingatlanok mindössze pár év alatt. Ugyanakkor vidéken szinte bebetonozódtak az árak.
Az MNB új lakásárindexének kidolgozásakor felhasználta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elérhető ingatlan adás-vételeket egészen 1990-ig. Az új statisztika külön figyelmet fordít a településtípus és terület szerinti bontásra is.
A tendenciákat tekintve a 2002 és 2008 közötti időszakban Budapesten voltak a legmagasabbak az ingatlanárak, majd következtek a vidéki városok, végül a községek. Érdekesség, hogy a válság hatására a zuhanó árak egységes mozgást és azonos árakat mutattak, ám 2013 óta az olló jócskán kinyílt és az elmúlt 15 évet vizsgálva jelenleg a legnagyobb különbséget lehet tapasztalni a fővárosi és a vidéki árak között.
Majd minden hazai nagyvárosban nőttek az ingatlanárak, egyedül a községekben ment végbe csökkenés. Ez az elvándorlás iránti igény, a városba költözés óhajának hozadéka.
Kormányzati intézkedések és az új hitelek segítik a lakásépítést
Megyékre bontva a 2016-os év lakásépítéseinek összevetése sem okoz különösebb meglepetést. Magasan Budapesten építkeztek a legtöbben, míg a sereghajtó Nógrád megye. Mindenesetre elmondható, hogy az észak-nyugati országrészben jóval több lakás épült, mint az ország többi részében. Kivételt ez alól csak Pest, Csongrád és Hajdú-Bihar jelent. Pest megye nem sokkal marad el Budapest mögött, míg Csongrád és Hajdú-Bihar állja a versenyt Vassal vagy éppen Fejérrel. A dobogó harmadik fokán azonban Győr-Moson-Sopron áll.
Az egész országot tekintve csaknem harmadával több lakás épült tavaly, mint egy évvel korábban. Ráadásul a benyújtott engedélyek alapján a leendő építkezések számában is meredek növekedés tapasztalható. (A szakemberek szerint mindezt a kormány lakásépítést ösztönző intézkedéseinek lehet betudni.) A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma két és félszerese az előző évinek. Ilyen magasan legutóbb 2008-ban állt a számláló.
Segít az építési kedv növelésén az is, hogy a bankok már jóval kedvezőbb feltételek mellett nyújtanak hiteleket új lakások vásárlására. A szakmai szervezetek ugyanakkor több fontos változtatást is sürgetnek, hogy a láthatóan megnövekedett lakásépítési és vásárlási láz, valamint bizalom töretlen maradjon. Ezek közül kiemelkedik az az elvárás, hogy a kormány tegyen legalább 10 éves szándéknyilatkozatot az új lakások értékesítéséhez kötődő kedvezményes áfakulcs és a családi otthonteremtési kedvezmény fenntartása mellett.
Külföldiek pörgetik a hazai ingatlanpiacot
Igen megnőtt a kereslet a hazai ingatlanok iránt a külföldiek körében. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint több mint 3000 unión kívüli állampolgár vásárolt – főleg lakóingatlant – Magyarországon 2016-ban. A vásárlók többsége kínai, de sok az orosz állampolgár is. A tavalyi évben csaknem megkétszereződött 2015-höz képest a hazai ingatlan-adásvétel összege. 2007 óta ez a legmagasabb mért összeg.
Az unión kívüli állampolgároknak engedélyköteles a hazai ingatlan vásárlás. Ugyanakkor mező- és erdőgazdasági hasznosítású földhöz még így sem juthatnak hozzá. Az illetékes kormányhivatal megvizsgálja, hogy a tulajdonszerzés nem sért-e közérdeket, valamint a vásárló büntetett előéletű-e vagy fennáll-e büntetőjogi korlátozottsága. Ugyanakkor, az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség állampolgárai a magyarokéval azonos jogokkal rendelkeznek.
Fontos tudnivalók ingatlanértékesítéskor
Ha már az ingatlan eladása mellett döntünk, érdemes megvizsgálni milyen illetékfizetési kötelezettségek terhelik a tranzakciót.
Az általánosan ismert adó és illeték mellett plusz kiadást jelent az energiatanúsítvány és a tulajdoni lap kiváltása, továbbá ingatlanközvetítő bevonása esetén a jutalék. Nemcsak az eladói, de a vevői oldalon is felmerülnek extra költségek. A vételárat terheli a vagyonszerzési illeték, az ügyvéd díja. Nem árt tudni: amennyiben egy ingatlan megvétele majd eladása között több mint 5 év telik el, úgy az ügylet adómentes. Ugyanakkor 1 éven belüli értékesítés esetén 15%-os adóval, 1 évet meghaladóan az 5. év végéig progresszívan csökkenő adóval kell számolni.
Az illeték csökkenthető az egy éven belül eladott másik lakóingatlan mértékével. Amennyiben a vevő 35 év alatti, és 15 millió forint értéket nem meghaladó első ingatlant vásárol, ez esetben az illeték 50%-kal mérséklődik. Illetékmentes a tulajdonszerzés, ha a vett ingatlan értéke kevesebb, mint az eladotté. Szintén nem illetékköteles az adásvételi ügylet házastársak és egyenes ági rokonok visszterhes vagyonátruházása esetén, továbbá önkormányzati lakás megvételekor.
