Új polgári perrendtartás (Pp.)
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényl, amelynek alapkoncepciója a perhatékonyság, perelterelés biztosítása, az osztott perszerkezet bevezetése, a perkoncentráció és a törvényszéki kötelező jogi képviselet megteremtése, de megjelenik a jogszabályban az elektronikus út erősítésének az igénye is.
A bírósági nemperes eljárások megújulása
Az új Pp. hatálybalépése folytán megújulnak a bírósági nemperes eljárási szabályok is. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény hatályon kívül helyezi a 105/1952. (XII. 28.) MT rendeletet, valamint a 1/1960. (IV. 13.) IM rendeletet is.
A bírósági eljárásban érvényesíthető költségkedvezmények részletszabályai
2018. januári 1-jei hatálybalépéssel (ugyancsak az új Pp.-re tekintettel) törvényi szinten szabályozzák a bírósági eljárásban érvényesíthető költségkedvezmények, így tárgyi költségmentesség és költségfeljegyzési jog eseteit, részletszabályait, illetve a személyes költségmentesség és költségfeljegyzési jog előfeltételeit, valamint az engedélyezésükkel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket. Egyidejűleg hatályát veszti a költségmentesség alkalmazásáról szóló 1986-os IM rendelet.
Általános meghatalmazások országos nyilvántartása
Szintén az új polgári perrendtartással egyidejűleg, 2018. január 1-jén lép hatályba a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény, amelynek értelmében nem kell az általános meghatalmazást több bíróságon is bejegyeztetni.
Magyarországi állandó választottbíráskodás
A 2017. évi LX. törvény új alapokra helyezi az állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, de pótolja a jogalkalmazási hiányokat is, ahogy azt az előterjesztői indokolás részletesen kifejtette. A törvény ugyan a kihirdetését követő nyolcadik napon lépett hatályba, előírásainak túlnyomó többségét azonban csak 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény
Nyáron született meg, és „főszabályként” 2018. január 1-jétől hatályos az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény. A törvény már nem az ügyvédségről, hanem az ügyvédi tevékenység folytatásáról szól. Az egyik leglényegesebb újítása az ügyvédi tevékenységet folytató jogtanácsosok kamarai integrációja. A törvényhez számos végrehajtási rendelet, illetve egy salátatörvény is kapcsolódik.
Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartás
2016 decemberében született meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), majd 2017-es év elején (februárban) fogadta el az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt (Kp.), a közigazgatási per és az egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait. A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos előírásokat tartalmazó Kp. 2018. január 1-jén lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó Ákr.-rel együtt. Mindkét törvény rendelkezéseit az ezen időpontot követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Adóeljárási kódexek
2018. január 1-jén lép hatályba – néhány kivétellel – az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), amely az adókötelezettségek teljesítésének általános és részletes szabályait tartalmazza. Ugyanezen időponttól külön törvény – a 2017. évi CLIII. törvény – rendezi az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások szabályait (amelyek jelenleg még az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerepelnek), továbbá külön törvény állapítja meg az adóigazgatási eljárások szabályait is.
Büntetőeljárási törvény
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény ugyancsak jelentős változást hoz a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest. Kissé kilóg azonban a sorból, mivel nem 2018. január 1-jén, hanem egy fél évvel később, 2018. július 1-jén lép majd hatályba, annak érdekében, hogy a felkészülésre ebben az esetben is elegendő idő álljon rendelkezésre.
