Az építőiparban eddig sem volt ismeretlen fogalom a fordított adózás, hiszen ahogy azt a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról is előírja, fordított adózás szükséges „a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának”.
Ezt kiegészítendő 2015.01.01-től már egyes termékeket is a fordított adózás alá rendeltek. Az alábbi táblázat bemutatja, melyek ezek. A terméklistát a 6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez tartalmazza.
|
Sor- |
Megnevezés |
Vtsz. |
|
|
1. |
Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül |
7208 |
|
|
2. |
Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül |
7209 |
|
|
3. |
Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva |
7210 |
|
|
4. |
Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül |
7211 |
|
|
5. |
Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva |
7212 |
|
|
6. |
Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben |
7213 |
|
|
7. |
Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is |
7214 |
|
|
8. |
Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból |
7215 |
|
|
9. |
Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból |
7216 |
|
|
10. |
Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból |
7217 |
|
|
11. |
Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (az öntöttvas cső kivételével) |
7304-ből |
|
|
12. |
Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) |
7306-ból |
|
|
13 |
Rács, sodronyfonat és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból és lyukmérete legalább 100 cm2 |
7314 20 |
|
Bár régóta jelen van a fordított adózás az építésügyben, mégis érdemes megvizsgálni, miről is szól tulajdonképpen ez az adózási rend. A fordított adózás lényege, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel ÁFA-t, azt majd a vevőnek feladata befizetni. Erre a megoldásra akkor van lehetőség és akkor kell fordított ÁFA-s számlát kiállítani, ha a vevő:
- általános szabályok szerint adózó ÁFA adóalany
- EVA adóalany
- közérdekű, vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany,
valamint az eladó:
- általános szabályok szerint adózó ÁFA adóalany
- EVA adóalany
Fontos feltétel még az ilyen típusú számla kiállításának, hogy a felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen.
Az 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről előírja, hogy fordított adózás esetén mind az értékesítőnek, mind a beszerzőnek adatszolgáltatási kötelezettsége van ÁFA bevalláskor. Az adatszolgáltatásnak a következő tartalmi elemekkel kell rendelkeznie:
- eladó és vevő adószáma
- termékértékesítés teljesítésének napja
- vámtarifaszám szerinti bontásban – az értékesített termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapja
- vámtarifaszám szerinti bontásban – az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyisége
Fordított adózás alatt kiállított számlán szerepelnie kell:
- vevő adószámának
- eladó adószámának
- „fordított adózás” megjegyzésnek
Célszerű a kötelező adatszolgáltatás végett még feltüntetni a vámtarifaszámot és a mennyiséget kilogrammban.
Ugyan a törvény kimondja, hogy az építőipari szolgáltatások nyújtásakor kötelező a felek közötti fordított ÁFA-nyilatkozat, ám termékértékesítésnél erre nincs szükség, tehát nincs írásbeli nyilatkozattételi kötelezettség.
Bár a számlán fel kell tüntetni a teljesítés idejét, fordított adózás esetén a jogszabály nem a teljesítés időpontját veszi alapul az adófizetési kötelezettségnek. A törvény erről úgy rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettség az alábbi esetek valamelyikének leghamarabbi bekövetkeztekor válik esedékessé:
- számla kézhezvétele
- ellenérték megtérítése
- a teljesítést követő hó 15. napja
Abban az esetben, ha a termékértékesítéshez előleg is kapcsolódik, úgy a teljesítés időpontjának az előleg átvétele minősül, illetve az összeg jóváírásának ideje az értékesítő bankszámláján. Előleg esetén is kell számlát kiállítani, ahogy azt a törvény is kimondja. A számlának tartalmaznia kell, hogy pontosan milyen termékértékesítéshez kapcsolódik az előleg, valamint fel kell tüntetni, hogy fordított adózás alá eső termékértékesítés előlegéről van szó. (Megjegyzendő, hogy az ÁFA bevallásban a fordított ÁFA alá eső fizetett és kapott előleget nem kell szerepeltetni.)
A fentieken túl ugyanakkor nem lehet a fordított adózást alkalmazni a következő esetekben:
- az igénybe vevő ÁFA-alany, de alanyi adómentességet élvez
- az igénybe vevő mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, különleges jogállással
- az értékesítő alanyi adómentes adóalany
- az értékesítő mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, különleges jogállással
Végezetül nem árt tudni, hogy a fordított adózás szempontjából az EVA-alanyok ÁFA-alanynak minősülnek, így mind beszerzésnél, mind értékesítésnél e szerint kell eljárni, azaz eladóként nem számíthat fel ÁFA-t olyannal szemben, akire a fordított adózás érvényes, valamint beszerzőként a bevallásában köteles megállapítani és befizetni az ÁFA-t.
