Kevés olyan szakember van a hazai építőiparban, aki annyira közelről látta a költségvetés-készítés és az árazás változásait az elmúlt fél évszázadban, mint Kormos László épületgépész. Pályája a ’70-es években indult, amikor a normák, munkafolyamatok és adminisztratív terhek még teljesen másképp néztek ki, mint ma. A részletek iránti érzékenysége és az átlátható tervezés iránti elkötelezettsége egész karrierjén végigkísérte: a Multiflex BT vezetőjeként, majd később a TERC rendszereinek korai alkalmazójaként is. Interjúnkban arról mesél, hogyan alakult át a szakma, milyen kihívásokkal találkozott a lakott környezetben végzett felújítások során, és miért vált számára nélkülözhetetlenné a TERC által kínált biztonságos, testreszabható norma- és költségvetési rendszer.
Hogyan indult a pályája, és milyen szerepet játszott a költségvetés-készítés, árazás a mindennapi munkájában?
A 70-es években kerültem először kapcsolatba az árazási munkákkal, amikor az ingatlankezelő vállalatnál dolgoztam Óbudán. Én beszéltem rá a kollégákat, hogy írják le részletesebben azt, hogy mit csináltak, hogy kiderüljön, egy adott munkára mennyi időt fordítottak ténylegesen és így jobban le lehetett határolni az adminisztratív teendők esetén. A számításoknak köszönhetően gyakran nem 70-80%-os munkaintenzitás jött ki, hanem időnként meghaladta a 100-105%-ot is attól függően, hogy mit írtunk le, illetve mennyire pontosan vezettük azokat a munkafolyamatokat, amelyek el is végeztek a kollégák. Mondhatni én inspiráltam őket arra, hogy minél részletesebben próbálják meg leírni az elvégzett munkákat, így amikor jött a “normás”, már könnyebb dolgunk volt.
Milyen területen tevékenykedett a Multiflex BT-vel, és milyen típusú projektekhez használta leggyakrabban a TERC programokat?
1990-ben letettem az árkalkulátori vizsgát, ekkor a cégnél olyan munkákat végeztünk, amelyekhez használnunk kellett a költségvetés készítő könyveket. Amikor 92-ben a Multiflex BT vezetője lettem, továbbra is a 90-ben letett vizsga alapján önállóan csináltam a költségvetéseket. Amikor megjelent a TERC, illetve annak az elődje, amelyeket szintén használtam, épületgépészként dolgoztam a vállalatnál, ezen belül is a legnehezebb területen, a lakóépületek felújításán lakott körülmények között. Én magam is megpróbáltam kiegészíteni a normakönyveket, amelyek felújításra és újépítésű ingatlanokra vonatkoztak, de egyik sem lakott körülményekre szólt, ezért hamar felismertem, hogy más típusú rendszerre lesz szükségem. Ennek legfőbb oka az, hogy olyan körülmények merültek fel a mindennapi munkáim során, amelyeket a normakönyvek és táblázatok nem tartalmaznak. 92-től 98-ig, ameddig a TERC-nek megismertem a programját, addig a saját ötleteim és a régi gyakorlatok alapján készítettem költségvetést. Normáról, normakövetésről nem tudtunk beszélni, minden egyes épület és munka teljesen más, nem volt két egyforma és hasonló sem, kellett egy kapaszkodó, ezt a biztonságos rendszert adta számomra a TERC.
Emlékszik arra, hogyan és miért választotta a TERC KING/VIP programot 1999-ben?
97-98 körül ismertem meg idősebb Molnár Miklóst és egy fejlesztéssel foglalkozó kollégával a TERC részéről. Másfél órát beszélgettünk arról, hogy mennyire hiánypótló a program, innen kezdődött az ismeretség. A személyes találkozás győzött meg arról, hogy a TERC lesz az a kapaszkodó, amely valóban segíteni fog a mindennapi munkámban.
Mi volt az első benyomása a programról? Mi segítette Önt leginkább a munkában?
Az első benyomásom az volt, hogy nagyon jó és könnyű a használata, főleg magasépítési, felújítási normák kapcsán. Kiemelten sokat segít a TERC akkor, ha egy üres épület felújításánál dolgozom. A szakterületem az épületgépészeten belül a vízcsatorna, gázszerelés, szellőzés kivitelezése, kiemelten lakott körülmények között. Fontos megemlíteni, hogy a normák a mai napig sokszor figyelmen kívül hagyják a lakott körülményekkel járó speciális helyzeteket, viszont a TERC Gold programban lehetőség van a saját normarendszer kialakítására, így számomra ez volt a leghasznosabb funkció.
Mely funkciókat használta a leggyakrabban, és miért?
Már induláskor a TERC Goldot választottam, ugyanis a munkám sajátosságaiból adódóan bele kellett nyúlnom a munkanormákba, egyes munkatételekbe, az anyagnormákba, a ráfordított időnormákba. Éltem a lehetőségekkel és a rendszer rugalmasságával, így testre szabtam a programot, kifejezetten épületgépész szempontból. A saját magam által összeállított normagyűjteményeket használtam, ennek köszönhetően a program mindig figyelembe vette a szakterület sajátosságait.
Van olyan konkrét projekt vagy helyzet, ahol a TERC rendszere különösen sokat segített?
Igen, több nagyobb munkát is a TERC-nek köszönhetően nyertem el. Mindig a tételes költségvetés-készítés és elszámolás híve voltam: ha mindent pontosan mérünk és precízen vezetünk, akkor az elszámoláskor sem lehet probléma, hiszen tervezésnél a normatételeket a megrendelő is ismerte és elfogadta. A legnagyobb segítség tehát az volt, hogy az elszámolási vitákat minimálisra lehetett csökkenteni.
Hogyan változtatta meg a munkavégzés minőségét vagy gyorsaságát a TERC használata?
Az előkészítési idő több volt, hiszen alaposabban meg kellett tervezni a folyamatot, viszont összességében gyorsabbá és gördülékenyebbé tette a munkámat. Az egyik leghasznosabb funkció az anyagkigyűjtés volt, amelyet ha pontosan és részletesen elvégeztem, meggyorsította a beszerzést és ezáltal az én munkámat is.
Hogyan látja: hogyan alakult át az építőipar költségvetés-készítési folyamata az elmúlt 20–25 évben?
Az elmúlt években számos új program megjelent: bár én a VIP programot használom, kipróbáltam az Etalont is, amely a kisvállalkozóknak nyújt segítséget az árazáshoz. Nagyon fontos előrelépésnek tartom, hogy szakítsunk azzal a tendenciával, miszerint szokás alapján lehet árazni, hiszen a pontos árajánlat és költségvetés mindennek az alapja. 2015 és 2020 között besegítettem egy kollégának az épületfelújítások költségvetés-készítésébe, ekkor azt figyeltem meg, hogy csak a költségvetés előkészítése fél-egy évig tartott, utána kezdődhetett meg a munka. Ha pedig a várható tendenciákat nézzük, valószínűleg a jövőben előtérbe fog kerülni az épületek felújítása, erre kellene nagyobb fókuszt helyezni. Az épületállomány elöregszik, egyre többször lesz példa arra, hogy lakott körülmények között kell felújítani, így ezt is számításba kell venni a költségvetés-készítési folyamatoknál
Miben segítette a digitalizáció, és mi az, ami szerinte ma is ugyanolyan fontos, mint régen?
Pozitív, hogy ma már mobiltelefonon is elérhetők a programok, ennek köszönhetően akár a helyszínen is könnyedén elő lehet venni a szükséges adatokat és egyeztetni, módosítani a tételeket. Ugyanakkor szerintem ha ki van nyomtatva egy költségvetés az sokkal megbízhatóbb, mintha elektronikus formában küldenénk. Súlya van annak, hogy az adott tervezetet le mertem írni és aláírtam, ezért én ehhez a mai napig ragaszkodom kifejezetten a komoly, nagy projektek esetén.
Mit gondol a mai modern szoftverekről a régi költségvetés-készítő módszerekhez képest?
A mai napig megkerülhetetlennek tartom a TERC programjait, amelyeket még a floppy korszakában kezdtem el használni. Nagyon jó rendszernek tartom a programokat, hiszen hatalmas könnyebbséget jelent ahhoz képest, amikor órákon át lapoztunk négyszáz oldalas könyveket. Néhány kattintás alatt le lehet pörgetni és átlátható formában keresni a digitális rendszerekben lévő listákat, illetve ármódosítás, új tételcsoport, vagy munkanem bevezetése esetén is sokkal egyszerűbb a használata.
