Dübörög az építőipar, egekbe csapott a lakásépítési láz, állandóan változnak az építési szabályok!
Több hónapra előre foglalt minden kivitelezői erőforrás, nincs elég szakember, szakmunkás, a tervezők az „apróbb” feladatokat idő- és kapacitáshiány miatt nem vállalják, a lakosság egyre több kölcsönt vesz fel, egyre jobban eladósodik (amivel megint csak a bankok járnak jól).
A lakásépítés megközelíti a válság előtti időszak teljesítményét, mégis drágák a lakások és a lakásbérletek is, vagyis a lakáshelyzet (sem a fiataloké, sem az idősebbeké) még mindig nem megoldott.
Ebben a környezetben ugyanakkor állandóan változnak a jogszabályok is, melyeket már csak az ügyvédek képesek követni (bár már nekik sem könnyű levezetni, hogy mikor, milyen időállapotban mi volt a hatályos szabályozás). Sajnos viszont az állandóan változó jogszabályi környezetben nem is jelennek meg időben a szükséges jogszabályi elemek, így a lakásépítési döntéseket is nehéz időben meghozni és az előkészítő munkák is bizonytalanok.
Egy hete ismét jelentős módosítás hatályba lépését tapasztalhattuk az egyszerű bejelentésre vonatkozó szabályokban, nézzük meg hol is tartunk most?
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és a végrehajtására elfogadott, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Korm.R.) mára már lehetővé teszi, hogy egyszerű bejelentéssel történjen
- a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése,
- műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint
- természetes személy építtető esetén a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenység, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzik és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.
- természetes személy építtető esetén - műemlék kivételével - a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzik.
- az a)-d) pont építési munkáihoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.
Az egyszerű bejelentésnél a helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokat is egyszerűbben kell figyelembe venni, ezek közé tartozik a:
a) övezet, építési övezet területi lehatárolása;
b) övezetre, építési övezetre vonatkozóan
ba) a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályai közegészségügyi szempont szerint,
bb) a megengedett legnagyobb beépítettség,
bc) a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység száma és a megengedett vagy kizárt rendeltetése,
bd) a megengedett legnagyobb beépítési magasság vagy építménymagasság,
be) a szabályozási vonal,
bf) a beépítési mód, az építési hely és
bg) a minimális zöldfelület mértéke;
c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, - településképi rendelet hiányában - a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelmények, védőterület, védőtávolság is.
I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás
10. Műszaki leírás
11. Költségvetési kiírás
II. Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.
Az egyszerű bejelentés az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele
- a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció kötelező munkarészei PDF/A formátumban,
- az előírt nyilatkozat igazolás megtétele, feltöltése
- 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépület építése vagy bővítése esetén az építtető teljes bizonyítóerejű magánokiratban tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.
Amennyiben az egyszerű bejelentés megtételekor a bejelentő nem felel meg az ott leírt feltételeknek, az építésfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt, hogy bejelentése alapján nem jogosult az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére, és arról is, hogy amennyiben mégis megkezdené, az építésfelügyeleti hatóság vele szemben az engedély nélküli építési tevékenyégre vonatkozó szabályokat fogja alkalmazni.
Az építésfelügyeleti hatóság a bejelentésről nyolc napon belül minden esetben tájékoztatja
a) a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
b) a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.
A tájékoztatás tartalmazza
a) az építési tevékenység tárgyát,
b) az építtető adatait,
c) az érintett telek címét, helyrajzi számát, valamint
d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését.
Az építtetőnek az építész tervezővel a tervezési szerződésen kívül tervezői művezetésre irányuló szerződést is kell kötnie. A tervezői művezető - a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint - az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz. A tervezői művezető az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról. A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja - ide nem értve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, a szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező szolgáltatót - a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg.
Ha az egyszerű bejelentéssel épített, 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű lakóépület esetében az építtető személyében jogutódlás következik be, az új építtetőnek is meg kell felelnie a Korm.R.-ben előírt feltételeknek. Az új építtetőnek haladéktalanul fel kell töltenie az egyszerű bejelentéssel készenlétbe helyezett elektronikus építési naplóba az előírt nyilatkozatot.
Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni, ha a változás
a) az épület alaprajzi méretét,
b) az épület beépítési magasságát,
c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy
d) az épület telken belüli elhelyezkedését
érinti.
Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni. A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell
- ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a meghatározott díj megfizetésének igazolását, valamint
- az előírt statisztikai adatlapot.
A hatósági bizonyítványt az építésfelügyeleti hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A hatósági bizonyítvány tartalmazza
a) az építtető elérhetőségét,
b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a bejelentés időpontját, a bejelentéshez tartozó elektronikus építési napló azonosító számát, és a 2016. június 30-a előtti bejelentés esetén a bejelentés ÉTDR azonosító és iratazonosító számát,
d) az épület felépítésének megtörténtét,
e) a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint
f) azt, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig az 1. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésmódosítás jogszabályi feltételei fennállnak.
A hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig az építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésváltoztatás jogszabályi feltételei fennállnak. E tényt a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni.
Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósították meg az építési tevékenységet,
- új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani,
- meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani,
és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.
A hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, ennek rendezésére felhatalmazást kap az építésügyért felelős miniszter arra, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság által nyújtott szolgáltatás díjának mértékét és a díjfizetés részletes szabályait.
