Január elsejétől az állami adóhatóság, vagyis a NAV-hoz kerülnek a kormányzati, az állami szervezeti, közigazgatási, kormányhivatali, és önkormányzati végrehajtások. Így pl. egy fakivágás kikényszerítése, vagy a „kényszerbontások” a szabálytalan építkezések körében, de a bírságbefizetések kikényszerítése is.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szerint a közigazgatási hatósági eljárásnak egy elkülönült, sajátos és nem szükségképpeni szakasza a végrehajtás. Ezért a törvény nem tartalmaz a hatósági döntések végrehajtására vonatkozóan átfogó saját szabályozást és általános végrehajtást foganatosító szervként az állami adóhatóságot nevezi meg. A NAV feladatát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alkalmazásával látja el azzal, hogy ahol a Vht.
- bíróságot említ, azon végrehajtást elrendelő hatóságot, ahol
- végrehajtót, azon végrehajtást foganatosító szervet, ahol
- végrehajtható okiratot, azon végrehajtható döntést, ahol
- adóst, azon kötelezettet
kell érteni.
A végrehajthatóság feltétele, ha az ügyfél a hatóság végleges döntésének nem tesz eleget (pl. nem bontja el a bontásra kötelezett épületet), vagyis a kötelezett (önkéntes) teljesítésének elmaradása. A kötelezett teljesítésének elmaradása pedig mindazt a mulasztást, vagy cselekvést jelenti, amely a döntés rendelkező részében meghatározott kötelezettséget megszegi.
A végrehajtást a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el.
A végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint a végrehajtási eljárásban eljárási bírság kiszabására az általános közigazgatási rendelkezéseket kell alkalmazni.
A végrehajtást foganatosító NAV eljárása miatt a végrehajtási kifogást a felügyeleti szerve, ennek hiányában a közigazgatási bíróság bírálja el. A NAV a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet, a végrehajtás során azonban csak a végrehajtást elrendelő hatóság jogosult végzést hozni.
