Építettünk már eleget, ami valószínűleg pont elég is lenne igényeink kiszolgálására. Sokkal olcsóbb és ökologikusabb a meglévőt felújítani, mint lebontani és újat építeni. A szemlélet az utóbbi időben érzékelhetően elmozdult az értékvédelem felé, ami a Magyar építészetről szóló új törvény egyik alappillérét is képezi. A régi szerkezetek fennmaradási ideje egyébként is hosszabb, ha értő módon nyúlunk hozzájuk, életidejük többszörösére hosszabbítható. Városaink jelentős épületállománya a 19. században épült, ez adja Budapest különlegességét, de ezek mára kivétel nélkül felújításra szorulnak. Ezeket a szerkezeteket azonban kevesen ismerik, emiatt számos káros következménye lett a helytelen beavatkozásnak, de még nagyobb károkat okoztak az elhamarkodott bontások. Mentsük meg tehát épületeinket, de kérdés, hogyan?
A 19. században vagy a 20. század elején alkalmazott tartószerkezeteket 1949 óta, Arvé Károly professzor nyugdíjba vonulása után nem tanították a Budapesti Műszaki Egyetemen egészen Pattantyús-Ábrahám Ádám Szerkezetrekonstrukció című fakultatív tárgyáig, amelyben a hallgatók megismerkedhettek az elmúlt két évszázad szerkezeteivel, azok diagnosztikájával, cseréjük módjával, átalakításuk lehetőségeivel.
Ezek az épületek jórészt téglafalakkal és acélgerendák közötti boltozattal épültek, amik viszonylag könnyen és egymás után többször is alakíthatók, ezért összehasonlíthatatlanul értékesebb épületek a merev vasbeton szerkezetű házaknál. Akinek nem volt módja a professzor előadásait hallgatni, az Épületrehabilitáció c. könyv révén mégis részesedhet ebből a hihetetlen tudásból. A könyv végig vezet a függőleges és vízszintes tartószerkezeteken, lépcsőszerkezeteken, tetőkön, külön fejezet foglalkozik az erkélyekkel, boltozatokkal, emeletráépítéssel és tetőtér-beépítéssel. Problémafelvetései, megoldási javaslatai mind életszerűek, valódi esettanulmányok, aminek az a titka, hogy java részük a szerző saját munkásságából való.
Déry Attila: Öt könyv a régi építészetről c. sorozat hasznos kézikönyvek a gyakorlati műemlékvédelemhez tervezőknek, kivitelezőknek, építtetőknek, vagy a régi korokkal foglalkozó művészettörténészeknek egyaránt, és használható bármilyen régi épület felújításakor.
Az első könyv anyagokkal, a második falazatokkal és a hozzájuk kapcsolódó szerkezetekkel, a harmadik fa-, a negyedik fémszerkezetekkel foglalkozik. Az ötödik kötet a kiegészítőanyagok és technológiák összefoglalója, beleértve az épületgépészetet is. Az első kötet elején általános irodalomjegyzéket, a többi kötet főfejezeteinek végén tematikus irodalomjegyzéket közöl.
A könyvekben konkrét anyagokról és szerkezetekről esik szó. Javaslatok és megjegyzések foglalkoznak egyes építészeti elemekkel, szerkezetekkel – azok értékére, helyreállítására, megóvására, helyettesítésére vonatkozóan.
A TERC Szakkönyvkiadó több könyvet is kínál ezeken kívül, ami hasznos lehet meglévő épületek felújításához. Bajza József: Szemrevételezéses épületdiagnosztika c. mű rajzokkal és fotókkal kíséri végig a szerkezeteket ért hibajelenségeken, azok okain és kijavításuk lehetőségein. A falak vizesedése sok régi épület állagát rontja, a vizesedés megszűntetése komoly műszaki kihívást jelet. Ehhez átfogó segítséget nyújthat Frank Frössel: Falak utólagos víztelenítése és szigetelése.
Magyarországon még ma is hozzávetőlegesen 800 ezer vályogház áll. A vályog, mint természetes építőanyag népszerűsége növekszik, a vályogházak építéséről, szerkezeteiről, hibáiról és a meglévő házak korszerűsítésének lehetőségeiről szól Mednyánszky Miklós: Vályogházak c. könyve.
Látogasson el honlapunkra és keresgéljen könyveink között:
