Megjelent Ferkai András új könyve!
Modern házak és lakóik. A napraforgó utcai kislakásos mintatelep története c. kötet először ismerteti a híres modern telep építését, lakóházait, tervezőit, lakóit.
Külföldi példák hatására a mintatelep ötlete Magyarországon is felmerült. Több építészünk kezdeményezése nyomán a Mérnökegylet és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is tárgyalta a lehetőségeket. A Napraforgó utcának nevezett lakóút két oldalán 22 családi ház épült fel 18 építésziroda tervei szerint főként kertes családi ház formájában, néhány ikerházként. Az építészeti kiállításként 1931 őszén megnyitott telep házait részben berendezve a közönség kívülről-belülről megtekinthette, s így képet kaphatott a korszerű kislakás akkor még itthon nem létező típusairól. A több generációt és különböző elképzeléseket képviselő neves építész csapat változatos alaprajzú és tömegű épületeket emelt, s noha ezek ízlésben és stílusban eltértek egymástól, valamennyi a korszerű életmódot és lakáskultúrát képviselte. A mintatelep meghatározó szerepet játszott abban, hogy a harmincas évekre a modern lakóházépítés legalább a főváros kertvárosi negyedeiben uralkodó lett. A ma már műemléki védettséget élvező telep a két világháború közötti modern építészetünk egyik legjelentősebb képviselője. Méltó feldolgozás híján eddig nem tudta megérdemelt helyét elfoglalni a többi európai mintatelep mellett, ezt a hiányosságot pótolja a megjelent kötet.
A könyv a pasaréti mintalakótelep történetét dolgozza fel az ötlet megszületésétől a telep átadásáig, illetve a használatba vételtől máig. Tervekkel, korabeli fényképekkel és leírással ismerteti mind a 22 épületet, bemutatva első tulajdonosukat és tervező építészüket is. Ezáltal betekintést nyújt a Horthy-korszak társadalmába is, cáfolva azt az előítéletet, hogy a modern építészetnek csak értelmiségi vagy „haladó” polgári rétegek lehettek a hívei. Ugyancsak foglalkozik a kötet a tulajdonosváltásokkal, melyek két fő időszaka jellemzően a harmincas-negyvenes évek fordulójára, illetve az 1947-51 közötti évekre esett. Követi a telep megítélésének változásait a politika, illetve a szakmai- és közízlés alakulása következtében. Végül vizsgálja az épületek állapotát, a szakszerű műemléki helyreállításuk elvi és gyakorlati kérdéseit. A kötet a lehető legteljesebb irodalomjegyzékkel és a képek, dokumentumok forrásjegyzékével ér véget.
