A Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtásának módosult határideje 2017. december 31-én lejárt. Vajon elkészült-e minden település a rendeletével, milyen következményei vannak, ha nem?
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint a helyi önkormányzat törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket látja el. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében kötelezően ellátandó helyi önkormányzati feladatok között találjuk felsorolva a településfejlesztési és a településrendezési feladatokat.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) kimondja, hogy a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat)
- elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá
- rendeletben meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket.
Az Étv, szerint a településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával
- meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit,
- a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett,
- biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint
- biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét.
Az Étv. azt is kimondja, hogy
- az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania, továbbá
- építési tevékenységet végezni az Étv-ben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad, illetve
- ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat vagy az nem szabályoz teljeskörűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény pedig – az Étv-ben foglaltak szigorításával – előírja a települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat számára a településkép védelmét önkormányzati rendeletben:
- településképi követelmények meghatározásával,
- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
- önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében pedig előírja településképi arculati kézikönyv készítését, mely javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.
A fentiek értelmében fontos, hogy a településrendezési feladatok nem összekeverendők a településképi feladatokkal. Ugyanis a településképi követelmények megállapítása és érvényre juttatása a településrendezés végrehajtását biztosító egyik sajátos jogintézmény. A településrendezés keretében továbbra is helyi építési szabályzatot (HÉSZ) alkot az önkormányzat rendeleti formában, melyben az építés helyi követelményeit határozza meg, míg a településképi rendeletében a településrendezési eszköz (HÉSZ) végrehajtását szolgáló sajátos jogintézmények körébe tartozó településképi követelményekkel összefüggő szabályokat fogalmazza meg.
Tehát az önkormányzat a településképpel kapcsolatos feladatait a településrendezési feladatai körében, de nem ahelyett látja el. Ezért a HÉSZ és a településképi rendelet tartalma, szabályozási területe nem azonos.
A településképi rendelet és az azt megalapozó Településképi Arculati Kézikönyv elkészítése kötelező, bár tartalmában és formájában – joghatását tekintve – csak a rendeleti előírások betartása kötelező a tervező és az építtetők számára. A Településképi Arculati Kézikönyv tartalma a rendeletalkotó képviselőtestület számára kötelező, a jogalkalmazókra vonatkozóan kötelező erővel nem bír.
A települési tervek első fázisa a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet, az összes többi részletszabály, így a HÉSZ is erre kell, hogy épüljön. Ennek érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet megerősített, intenzív társadalmi bevonással készül, ami a közmegegyezés alapja lesz.
A településképi rendelet nem vonhatja településképi véleményeztetés alá az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységeket.
A településkép védelméről szóló törvény értelmében 2018. január 1-ig minden településnek el kellett volna készítenie a településképi rendeletét és annak előkészítéseként a Településképi Arculati Kézikönyvét. Ezt követően a helyi építési szabályzatból ki kell vezetni a településképi követelményeket tartalmazó részeket. A Településképi Arculati Kézikönyvben és a településképi rendeletben meghatározott településképi követelmények tartalmukban akár meg is egyezhetnek a jelenlegi helyi építési szabályzatban megfogalmazott településképi követelményekkel, de ezek csak abban az esetben kerülhetnek átemelésre, ha a véleményező szervekkel, és a partnerekkel történő egyeztetéseket követően továbbra is fennállnak, és a képviselő-testület ismételten elfogadja.
Ha az önkormányzat a HÉSZ-ek fentebb említett felülvizsgálatát mégsem végezte el 2018. január 1-ig, a településkép védelméről szóló törvény erejénél fogva a településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő e törvény szerinti településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket nem lehet alkalmazni. Ezért a HÉSZ - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat - településképi követelményeit, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet - 2017. december 31-ig lehetett alkalmazni.
A településképi rendelet hatálybalépéséig a településkép védelméről szóló törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni a helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a Fővárosi Önkormányzat által megállapított építési szabályzat - vagy egyéb önkormányzati rendelet azon rendelkezését, amely kifejezetten tiltja, vagy lehetetlenné teszi a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználását sem.
2017. december 31-ét követően településképi rendelet hiányában
- a HÉSZ vagy az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet helyi építészeti örökség védetté nyilvánítását és védettség megszüntetését megállapító
- a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó
előírásait 2018. december 31-ig lehet alkalmazni.
