Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Mi lesz a tanyákkal?

Magyar Mária|2018. május 10.

A tanya a magyar vidék jelentős települési, társadalmi és gazdaságtörténeti múlttal rendelkező eleme, mely ma is nagyszámú lakónépességnek nyújt otthont és megélhetést.

 

Sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, ezzel együtt az európai örökség része.

A tanya, mint településforma már több száz éve képezi szerves részét Magyar Alföldnek. A tanyák igazodnak hazánk természetföldrajzi adottságaihoz, az itt élő generációk nemzedékről nemzedékre adják át hazai termesztési-tenyésztési hagyományainkat, a gazdálkodásban megszerzett és felhalmozott tudásanyagot, őrzik tájfajtáinkat és őshonos állatfajtáinkat, ezzel a biodiverzitás gazdagságát, hozzájárulnak a magyar táj fenntartható használatához és a heterogén termelési kultúra fenntartásához.

A tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek, mindezek alapján a Hungarikum Bizottság a 2015. június 25-én megtartott ülésén a „magyar tanyát” mint kiemelkedő nemzeti értéket felvette a Magyar Értéktárba.

 

A népszámlálási adatok alapján Magyarországon a külterületi népesség száma 293 976 fő. Ebből 169 379 fő (60%-uk) él valamely alföldi megyében, az alföldi megyéken túl Pest megyével kiegészülve az arány eléri a 70%-ot.

A tanyás térségek megújítása e koncentráltan fennmaradó tanyás területeken különösen indokolt és szükséges, mert a tanyavilágban észlelt problémák igen szerteágazóak:

  • A tanyás térségekben gyakran alapvető infrastrukturális elemek, utak, közművek hiányoznak.
  • A tanyákon élők életszínvonala a tanyavilág jelentős részén alacsonyabb szinten stagnál.
  • A közbiztonság, vagyonbiztonság gyengébb a faluénál. A főként idős és beteg tanyai lakosok kiszolgáltatottabbak. Az előforduló különböző egészségügyi problémák esetén a gyors segítségnyújtás nehézkesebb, lassúbb.
  • Ezen ingatlanok értékesítése nehézkesebb, az itt-lakók jövedelmezősége alacsonyabb, bekapcsolódásuk a piaci körforgásba nem megoldott, a tanyagazdaságok termékeinek piacra juttatása, megfelelő értékesítési lehetőségei nem biztosítottak.

 

Országgyűlési határozat alapján Tanyafejlesztési Program készült, melynek felmérései szerint:

  • A villannyal való ellátottság hiánya általában a többi infrastrukturális elem hiányát is eredményezi. A meglévő vezetékes víz, illetve a szilárd út elérhetősége általában feltételezi egymást, különösen erős a kapcsolat a majorokban, volt TSZ- és ÁG-központokban.
  • A kedvezőbb infrastrukturális ellátottság inkább jellemző a lakott tanyákra, a hobbitanyákra és a látható gazdasági funkcióval rendelkező, állandó jelleggel használt tanyákra. A hobbitanyák esetében a vezetékes víz megléte fontosabb elem, mint a lakott, vagy csak gazdálkodásra használt épületek esetében. Ebből arra következtetünk, hogy a hobbitanyák tulajdonosai nagyobb érdekérvényesítő erővel bírnak, mint a tanyasi lakosok, amikor a külterületi infrastruktúra-fejlesztési döntések megszületnek a települési önkormányzatokban.
  • A kizárólagos gazdasági funkció – úgy tűnik – kevésbé követeli meg a vezetékes ivóvíz meglétét, mint a saját fúrt kút használhatóságát. Ebben lényegi különbség nem látható az állattartó, a kertészeti, vagy a növénytermesztő tanyák között.
  • A kedvezőbb infrastrukturális ellátottsági szint segíti a külterület megmaradását, vagy éppen fejlődését (Békés, Mezőberény, Bélmegyer). Az átlagosnál hiányosabb infrastruktúra még a tanyabokrok, vagy tanyasorok esetében is a gyors megszűnéshez, vagy a külterületi lakosságszám és épületszám radikális csökkenéséhez vezethet (pl. Kardos, Örménykút egyes tanyasorai).
  • Az építés éve önmagában nem játszik szerepet a tanya infrastrukturális ellátottságában, de együtt kezelve a felújítások megtörténtével már észlelhető összefüggés. Az újabban (1989 után) épült, és/vagy felújított tanyák komfortosabbak, élhetőbbek a többinél.
  • A lakók korszerkezete, vagy a háztartások eltérő típusai jóval kisebb hatással vannak a tanyák infrastrukturális ellátottsági szintjére – leszámítva a telekommunikációs kapcsolatot – mint a fekvés, vagy a használat funkciója. Ennek lehet oka a tanyasi lakosság nagyléptékű és folyamatos cserélődése a rendszerváltás óta.”

 

A tanyák sűrűségtérképe

 

  • A villamosítatlan tanyák (4 779 tanya, közcélú villamos hálózathoz nem csatlakoznak, sziget üzemű villamos energia termelő berendezéssel sem rendelkeznek) épületeinek 52%-a hagyományos építészeti formát őriz, 1,5% modern épületegyüttes, 30%-a pedig vegyes stílusú épület.
  • A tanyákon született gyermekek felnőve gyakran elhagyják otthonukat, városba költöznek. A tanyás háztartásokban kevés a 18 év alattiak száma, ezzel szemben a 60 év felettiek száma szinte megközelíti a 18-60 év közötti korosztály nagyságát. Elmondható továbbá, hogy az együtt élő generációk száma alacsony, az állandóan lakott tanyák 74%-ában él egy generáció.
  • A tanyák több mint 55%-a lakatlan és csak gazdasági funkcióval bír, közel 34%-a állandóan lakott, 10%-a hobbi tanya, míg 1%-a nem lakott és is nem rendelkezik gazdasági funkcióval. Az állandóan lakott épületek 66%-a 1945 előtt, közel 28%-a 1945 és 1990 között épült.
  • A gazdasági épületek száma jellemzően 1-2 db, melyek alapterülete az esetek többségében 30 m2-nél kisebb. A tanyákhoz közvetlenül tartozó földterületek 60%-a 0,5 hektárnál kisebb, 20%-a 0,5-1 hektár közötti, míg az 1 hektárnál nagyobb területek aránya szintén 20%.
  • A gazdasági tevékenységet folytató tanyák közül 388 termel saját fogyasztásra, 291 a felesleget értékesíti, további 213 tanya pedig elsősorban értékesítésre termel.
  • 1 949 tanyán élők sem vezetékes, sem mobiltelefonnal nem rendelkeznek, míg a tanyák 96%-án nincs internetkapcsolat.
  • Az ott lakók 83%-a egyáltalán nem rendelkezik személygépkocsival.

 

A Tanyafejlesztési Program 2020-ig határozza meg a vidék fejlesztését szolgáló feladatokat.

Termelő Falu Program – a háztáji jellegű mintaprogramok megvalósításának támogatása.

A mintaprogramok során a termelési erőforrásokhoz való hozzájuttatás mellett kiemelt hangsúlyt kapott a támogatásban részesülők felkészítése, szakmai nyomon követése és segítése, valamint mentorálása.

Cél

  • a falusi lakosság számára új munkalehetőségek biztosítása oly módon, hogy közben hasznosítják a korábban elhanyagolt természeti környezetüket és állattartó adottságaikat.
  • segítséget nyújthat a térségi szociális feszültségek csökkentésében, a családok megélhetési gondjainak enyhítésében is.
  • a tanyás települések, valamint a tanyai lakosok számára közvetlen fejlesztési lehetőség biztosítása, így a tanyás térségekben élők, gazdálkodók helyzetének javítása.
  • a tanyai gazdálkodás megújítása sajátos értékeinek megmentésével, továbbá
  • a tanyai életmód, a tanyán működő családi gazdaságok, hátrányainak csökkentése,
  • a tanyák lakóépületének felújítását, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztések
  • tanyai lakóépület felújítása villamos energia, ivóvíz, valamint szennyvíz-kezelés és elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztések kivételével;
  • tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése;

 

A falu- és a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése kiemelt jelentőségű a tanyasi térségek szempontjából, hiszen az aprófalvakban, a településekhez tartozó külterületeken, tanyavilágokban egyre inkább ez a szolgáltatás jelenti a szociális háló utolsó láncszemét.

A falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi, vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányok enyhítése, illetve az alapszolgáltatásokhoz, egyes közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

  • A falugondnoki szolgáltatás 600 lakosnál kisebb településen működtethető – amennyiben a falugondnoki szolgáltatás létesítését követően a település lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik hatszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető.
  • A tanyagondnoki szolgáltatás legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető.
  • Egy településen vagy falugondnoki, vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető.
scrollUp