2018. január 1-jétől szigorodó követelmények?

Milyen légkondicionáló berendezésekre vonatkoznak a 2018. január 1-jétől szigorodó követelmények?

Egy jogszabálytervezet[1] kapcsán elterjedt, hogy szigorodnak a klímaberendezésekre vonatkozó követelmények. Ez részben igaz, azonban célszerű tisztázni, hogy milyen nagyságrendű berendezésekről van szó.

A szabályozás alapját a 2009/125/EK ún. „ökotervezési” irányelv^[2] adja, amely keretjellegű előírásokat tartalmaz. Az egyes termékcsoportokra vonatkozó konkrét műszaki követelményeket végrehajtási jogszabályok tartalmazzák, amelyek többsége közvetlenül hatályos uniós rendelet.

Ezen jogszabályok közül most a 2016/2281 (EU) rendelet^[3] légfűtő eszközökre, hűtőeszközökre, magas hőmérsékletű technológiai hűtőkre és ventilátoros konvektorokra vonatkozó műszaki követelményeit kell a jövő év elejétől alkalmazni. Ehhez kapcsolódik a – 2009/125/EK irányelvet a hazai jogrendbe bevezető – 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet tervezett módosítása.

A módosítás azon a jogértelmezésen alapul, amely szerint a 2016/2281 (EU) rendelet 1. cikk (1) bekezdésében szereplő „és/ vagy” fordulat lehetővé tesz egy olyan értelmezést, amely szerint a bizottsági rendeletben megadott határidők vagy a forgalomba hozatalra, vagy a használatbavételre vonatkoznak. Ezen értelmezés szerint a bizottsági rendelet tagállami hatáskörbe utalja annak eldöntését, hogy a bizottsági rendeletben meghatározott határidők a készülékek forgalomba hozatalára, és/vagy azok használatbavételére vonatkoznak. A módosítás azzal a megoldással él, hogy a bizottsági rendeletben magadott határidők után már nem hozhatók forgalomba azok a berendezések, amelyek nem felelnek meg a bizottsági rendeletben meghatározott követelményeknek, ugyanakkor a határidők előtt forgalomba hozott berendezések továbbra is használatba vehetők.

A 2016/2281 (EU) rendelet 2018. január 1-jétől és 2021. január 1-jétől ír elő különböző szintű követelményeket a légfűtő eszközök szezonális helyiségfűtési hatásfokára, a hűtőeszközök szezonális helyiséghűtési hatásfokára és a magas hőmérsékletű technológiai hűtők szezonális hűtési jóságfokára, 2018. szeptember 26-tól és 2021. január 1-jétől a nitrogén-oxid-kibocsátásra, illetve 2018. január 1-jétől a termékinformációkra.

A jogszabálytervezet kiegészítené a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendeletet egy új, 8/B. alcímmel, amelyen belül a 10/B. § sorolná fel, hogy az előbbiek szerinti dátumoktól nem hozhatók forgalomba a 2016/2281 (EU) rendelet vonatkozó követelményeit nem teljesítő berendezések. Ez a jogszabálymódosítás természetesen nem írja (nem írhatja felül) a közvetlenül hatályos 2016/2281 (EU) rendelet előírásait, azonban a határidőket nem értelmezi a használatbavételre, hanem csak a forgalomba hozatalra.

Tisztázni kell még, hogy a várható szigorítások nem a háztartási felhasználású, hanem az ennél lényegesen nagyobb teljesítményű, „ipari” jellegű berendezésekre vonatkoznak.

A 2016/2281 (EU) rendelet a következő berendezésekre vonatkozik:

• a legfeljebb 1 MW mért fűtőteljesítményű légfűtő eszközök;
• a legfeljebb 2 MW mért hűtőteljesítményű hűtőeszközök és magas hőmérsékletű technológiai hűtők;
• a ventilátoros konvektorok.

A teljesítményadatokból látható, hogy ezek messze meghaladják a háztartási célú berendezések értékeit. A 2016/2281 (EU) rendelet hosszasan sorolja fel azokat a berendezéseket, amelyekre nem vonatkozik. Ezek közül egy csoportot érdemes kiemelni: 206/2012/EU rendelet[4] hatálya alá tartozó légkondicionáló berendezéseket és háztartási ventilátorokat.

A 206/2012/EU rendelet a legfeljebb 12 kW mért hűtőteljesítményű (ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtőteljesítményű) elektromos légkondicionáló berendezésekre, valamint a legfeljebb 125 W bemeneti elektromos teljesítményű háztartási ventilátorokra vonatkozik. Ezek azok a berendezések, amelyeket jellemzően a háztartásokban és a kisebb kereskedelmi létesítményekben használnak.

A 206/2012/EU rendelet különböző követelményeit azonban 2013. január 1-jétől, illetve 2014. január 1-jétől kell alkalmazni, ezen tehát már rég „túl vagyunk”.