Az osztalékelőleg kifizetésének szigorú és bonyolult – nem mindenki számára érthető - feltételei vannak, ezért nem árt ismerni a Polgári Törvénykönyv és a Számviteli törvény vonatkozó előírásait!
Az általános főszabály az osztalékelőleg kifizetésekor:
Osztalékelőleget csak akkor fizethetünk ki, ha a közbenső (pl. évközi) mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék
- a lekötött tartalékkal és
- a pozitív értékelési tartalékkal
csökkentett saját tőke összege nem lesz kevesebb a jegyzett tőkénél az osztalékelőleg kifizetése után sem.
Kft-k esetében a Polgári Törvénykönyv 3. fejezet 186. §-a szabályozza az osztalékelőleg fizetését, melyet határozatban kell megállapítani. A kifizetés szabályai a következők:
- a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel,
- a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét,
- a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.
FIGYELEM! Ha később az elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség a feltételek nem teljesülése miatt, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.
A Számviteli Törvény 21. § (7) bekezdése szerint a legutolsó beszámolót vagy közbenső mérleget a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke számítására, alátámasztására. Persze felmerül az a kérdés, hogy a hat hónappal ezelőtti beszámoló hogyan adhat alapot az osztalék kifizetésére. Ennyi idő alatt tetemes veszteséget is össze lehet hozni. A jogászok szerint ez nem probléma, mert az osztalékot vissza kell fizetni, ha a feltételek nem teljesülnek. Viszont a gazdaságban ez úgy működik, hogy a pénzt az osztalékelőleg felvételétől a végleges beszámolóig elköltik. Aztán majd legfeljebb a visszafizetésre részletfizetést kérnek.
Most vizsgáljuk meg, ha osztalék vagy osztalékelőleg kifizetés történik, milyen adóterhekkel kell számolnunk:
- személyi jövedelemadót (15%),
- egészségügyi hozzájárulást (14%)
kell a kifizetőnek levonni és bevallania, illetve ezzel együtt befizetni a nemzeti adóhatóság részére. Kifizető hiányában az adót a magánszemély vallja be és határidőre megfizeti. A kifizetett osztalékot a levont és megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló évéről szóló adóbevallásban kell bevallani.
Az egészségügyi hozzájárulást az osztalékelőlegből illetve osztalékból csak abban az esetben kell levonni és megfizetni, ha a felső határt nem éri el az összeg. (450 000 Ft)
Mi történik akkor, ha az osztalékelőleg egy része vagy az egésze a beszámoló elfogadásakor nem válik osztalékká: ekkor a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni, de szigorúan azt a részt kell csak adóztatni, amely nem vált osztalékká.
Kft-k esetében még figyelemmel kell lenni az osztalék kifizetésénél arra is, hogy a kifizetés veszélyezteti-e a társaság fizetőképességét.
Mindezeken felül tudnunk kell még, hogy egyéb jövedelemként adózik az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék.
