2017. január 1-től hatályba lépett több közbeszerzési jogszabály módosulása: a közbeszerzésekről szóló CXLIII. törvény (Kbt.), valamint a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek változtak meg.
Az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás több helyen is úgy módosult, ahogy a szakmai szereplők (elsősorban a beruházók és a kivitelezők) azt szorgalmazták:
- megszűnt az alvállalkozók „direkt kifizetési rendje”, azaz a Kbt. 135. § (3) bekezdése szerinti (korábbi) közvetlen ajánlatkérői (regerendelői) számlakiegyenlítés helyett a módosított törvény úgy rendelkezik, hogy az építési beruházások ellenértékének kifizetésére kormányrendelet állapíthat meg szabályokat; ez megtörtént és
- az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet új 32/A. §-a visszaállította a korábbi közbeszerzési szabályozás számlakiegyenlítési rendjét az ún. „kétlépcsős” kifizetésre: elsőként az alvállalkozókat kell a (fő)vállalkozónak (ajánlattevőnek) kifizetnie, majd ennek igazolását követően kapja meg ő a munkája ellenértékét;
- ezt a kifizetési szabályt a már megkötött szerződések teljesítése során is alkalmazni kell a rendelet 36. § (2) bekezdése szerint;
- megváltozott a (fő)vállalkozó (ajánlattevő) által igénybe vehető alvállalkozói teljesítési hányad felső határa: a korábbi 50 %-os maximum helyett legfeljebb 65 %-ban vehet részt a teljesítésben alvállalkozó a Kbt. módosított 138. § (1) bekezdése alapján;
- ugyanez a 65 %-os maximális közreműködői arány vonatkozik az alvállalkozók alvállalkozójára is a módosított Kbt. 138. § (5) bekezdése szerint;
- ez utóbbi két módosítással kapcsolatban a már megkötött szerződésekre is alkalmazhatják a felek ezeket az új arányokat a Kbt. 197. § (6) bekezdése alapján.
Az új közbeszerzési szabályozásnak további markáns vonása, hogy
- a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény újraszabályozta a közbeszerzési értékhatárokat, amelyek lényegében 10 éve változatlan mértékűek voltak. A hivatkozott törvény 70. §-a szerint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig árubeszerzés esetében 15,0 millió forint, építési beruházás esetében 25,0 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint; ezen értékek alatt nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ám
- amennyiben ezen értékhatár alatti beszerzések összege eléri vagy meghaladja az egy millió forintot, a Kbt. 4. § (3) bekezdése előírja, hogy az általában közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérők kötelesek legalább három ajánlatot bekérni és a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról rendelkező 459/2016. (XII. 23.) Kormányrendelet előírásai szerint eljárni – azaz a nyertes ajánlattevő kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően dönteni;
- az építési beruházások irányuló közbeszerzések esetében az értékelési szempontok korábbi arányát megváltoztatták. Ezt a már idézett 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 24. § (3) bekezdése állapította meg (ami szerint maximum 50 %-ban volt figyelembe vehető az ajánlati ár a szakmai rész-szempontok mellett); ennek a bekezdésnek az új megfogalmazása szerint ezentúl az értékelés során az ajánlati ár legfeljebb 70 %-ban vehető figyelembe – azaz csökken a szakmai részszempontok súlya;
- a kötelezendően alkalmazandó kizáró okok köre bővült a Kbt. 62. §-ában: az előlegnek a nem szerződésnek megfelelő felhasználása, a szerződés teljesítése során a Kbt. előírásainak súlyos megsértése kizáró okokká lett;
- némileg enyhített a Kbt. 65. § (9) bekezdésén: az alkalmassági feltételek körében előírható szakembereknek, illetve a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciáknak úgy kell rendelkezésre állniuk, hogy az ajánlattevő saját kapacitásával együtt biztosítva legyen az alkalmassági követelményekben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat – korábban ezeket a követelményeket a bevont szakembernek, szervezetnek kellett teljesítenie;
- az ajánlatkérő döntésétől függően a közbeszerzési eljárás eredménytelenségéhez vezethet, ha nem érkezett be legalább két ajánlat a Kbt. 75. § (2) bekezdésének új e) pontja szerint;
- a Közbeszerzési Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indoklással ellátott döntést hoz, amely alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható – szól a Kbt. módosított 103. § (4) bekezdése, ami egyértelmű szigorítást jelent;
- az ún. uniós értékhatár alatti eljárások szabályai több vonatkozásban módosultak; az ide vonatkozó egyszerűbb szabályok az építési beruházások esetén a korábbi 500 millió Ft-os értékhatár helyett 700 millió Ft-os értékhatárig érvényesek a Kbt. 113. § (5) a) bekezdése szerint;
- a módosított Kbt. jelentősen átalakítja a legkisebb értékű beszerzések szabályait: a 300 millió Ft alatti becsült értékű építési beruházások esetében az ajánlatkérőnek úgy kell biztosítania a versenyt, hogy legalább öt gazdasági szereplőtől kell ajánlatot kérnie a módosított 115. § szerint;
- csökkent a Közbeszerzések Tanácsa létszáma 19 főről 13 főre: redukálódott a munkáltatók érdekképviseletei és az országos kamarák által, valamint a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadók szakmai testülete által kijelölt személyek száma, illetve kikerültek a Tanácsból az MNB, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által delegált személyek.
Az előzőekben vázlatosan említett módosítások alapos értelmezése és alkalmazása a közbeszerzési eljárások valamennyi résztvevőjétől az új, illetve megváltoztatott jogszabályok pontos ismeretét igénylik.
