Mennyi lesz a nyugdíj 2017-ben?
Az öregségi nyugdíj összegének a kiszámítása egy valorizált szorzószám és a degresszív sávhatár meghatározásával történik. 2017-ben megjelentek a valorizációs szorzószámok, melyeket a nyugdíj kiszámításánál alkalmazni kell.
A nyugdíjszámítás folyamatában évről-évre megjelenik a valorizációs szorzószám, mely szintre hozza a nyugdíjat megelőző évek kereseteit a nyugdíjazáskor megállapított jövedelemmel. Emellett minden évben változhat az un. degressziós sávhatár, amely felett már csak meghatározott mértékben, sávosan vehető figyelembe a jövedelem, kereset.
A két változó közül idén csak a valorizációs szorzószám változott.
Fentiek megértéséhez vizsgáljuk meg a nyugdíj-számítás menetét.
Jövedelem megállapítás
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény 22.§.-a szerint a nyugdíj számításakor csak és kizárólag az 1988. január 1. után keletkezett jövedelmet veszik figyelembe a nyugdíjazás időpontjáig. A 2017-es évre vonatkoztatva jelenleg 29 évet vesznek figyelembe a számításnál.
Ez elég hosszú időszak, azonban ez nem mindenkinél telt jövedelemszerzéssel. A törvény meghatározza azon szabályokat, amelyek azon esetekre vonatkoznak, amikor nincs az előbbiekben említett, a nyugdíj alapjába beleszámítható jövedelem. A szabályozás szerint:
- legalább az 1988.január 1-et követően a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő időre a fele időre jövedelemmel kell rendelkezni,
- ha ez nem teljesíthető, akkor a hiányzó időt az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresetével veszik figyelembe,
- tovább menve, ha ilyen kereset sincs, akkor a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugdíjazás megállapításának kezdő időpontjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időig a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni.
Az így megállapított jövedelmek un. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj kiszámításakor.
A nettósítás két lépcsőben történik:
1. A kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulék mértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe vehető járulékok:
- nyugdíjjárulék
- természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékok (2010-től egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék)
- magánnyugdíjpénztári tagdíj
- munkavállalói járulékok
- vállalkozói járulékok
2. A csökkentést követően a fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó (adott időszakra vonatkozó százalék) összegével.
Valorizálás
A nettó jövedelmek megállapítása után történik a valorizációs szorzószámokkal a nyugdíj összegének a megállapítása.
A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek több mint két és fél évtizede kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változásokon mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Ennek megfelelően nem lehet egy 1988-ban kifizetett munkabért összemérni egy 2016-ban, vagy 2017-ben elért jövedelemmel. Ezt a valorizálással oldották meg.
A valorizálás szerint a nyugdíjat megelőző naptári év kereseteit a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják. Ezt a valorizációs szorzószámok alkalmazásával oldják meg.
2017-ben márciusban jelentek meg kormányrendeletben a valorizációs szorzószámok.
Érdekességként bemutatom a 2016-os és a 2017-es év szorzószámait.
2016-os szorzószámok 2017-es szorzószámokkal
Év szorzószám Év szorzószáma
1950 248,262 1950 267,883
1970 79,061 1970 85,310
1980 43,026 1980 46,427
2000 2,915 2000 3,145
2013 1,073 2013 1,158
2014 1,042 2014 1,124
2015 1,076
Minden évben a valorizációs szorzószámok megjelenéséig nyugdíjazási kérelem esetén nyugdíjelőleg kerül megállapításra.
Végezetül fontos megemlíteni, hogy nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem számít bele a nyugdíj összegébe. A cikk elején említett degressziós sávhatár szerint csak a sávosan meghatározott jövedelmek kerülnek be a számításba.
A törvény szabályozása szerint, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 Ft-nál több, akkor
- 372 001-421 000 Ft közötti kereset 90 százalékát,
- a 421 001 Ft feletti kereset 80 százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
A nyugellátás alapját képező jövedelem nagyságát befolyásolja még a szolgálati idő hossza is. A törvény szabályai szerint :
- 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 százaléka lesz a nyugdíj összege,
- 25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal,
- 37-40 év esetén évenként 1,5 százalékkal,
- 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.
2012. december 31-ig hatályban volt az un. nyugdíjjárulék fizetési felső határ, amely felett nem történt nyugdíjjárulék fizetés és nem lehetett figyelembe venni a nyugdíjszámításnál.
2017-ben nincs felső határ, mert 2013-tól eltörölték ezt.
Viszont van alsó határ, ez 2017-ben az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 Ft.
