Nyugdíj melletti munkavégzés esetén nem árt tisztában lenni a jövedelmi korlátot illető szabályozással, hiszen előfordulhat, hogy csak az egyik „bevételre” válunk jogosulttá. A kérdés, hogy mire kell figyelni?
E fent vázolt lehetőség azokat érintheti, akik a nyugdíjfolyósítás mellett keresőtevékenységet is folytatnak, vagy kívánnak folytatni. Rájuk a jogszabályok szerint bizonyos esetekben egy bizonyos összeghatár vonatkozik, mely elérése után az ellátásra ideiglenesen már nem jogosultak. Lássuk a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a különböző eseteket, mikor mire kell figyelni?
Öregségi nyugdíj esetén, ha az adózó betöltötte a korhatárt, úgy a versenyszférában – az öregségi nyugdíj folyósítása mellett - kötetlenül dolgozhat, semmiféle összeghatár nem befolyásolja.
Ugyanakkor más a helyzet, ha a közszférában vállal munkát. Ez esetben az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetik egészen a munka-kezdést követő hónap első napjától a jogviszony megszűnését jelentő hónap utolsó napjáig. A foglalkoztatás megszűnése után újra jár a nyugellátás.
Természetesen a szüneteltetés időtartama alatt is nyugdíjasnak minősül az ellátott, és az újbóli folyósítás a jogszabályilag kötelezett 0,5 százalékos emelés mellett az eltelt időszak alatt járó nyugdíjemelések mértékével növelt összeg.
Amennyiben az érintett adózó az öregségi nyugdíjkorhatárt nem elérő, ám ellátásban részesülő személy, vagy 40 éves munkaviszony alapján öregségi nyugdíjra jogosult nő, úgy a törvényi szabályozás kereseti összeghatárt szab meg az ellátás és a munkabér együttes igénybevétele esetén. A kereseti limit a tárgyév első napján érvényes kötelező minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát nem meghaladó összeg.
Amennyiben a fenti összeget túllépi az illető, úgy az elérést követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig szünetel a nyugellátás. Ha a kereseti összeghatár túllépés decemberben válik esedékessé, úgy a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni. A következő évben nullázódik a kereseti korlátozás összege és újra együtt érhető el a nyugellátás és a munkabér a fent tárgyalt összeghatárig.
Természetesen, ha a fenti feltételeknek megfelelő adózó (öregségi nyugdíjkorhatárt nem elérő nyugellátásban részesülő személy, vagy 40 éves munkaviszony alapján nyugdíjra jogosult nő) nem a versenyszférában dolgozik, hanem közszférában vállal munkát, úgy nyugellátásra nem jogosult a munkaviszony ideje alatt, csakúgy, mint a nyugdíjkorhatárt már elérő személyek.
Abban az esetben, ha az adózó megváltozott munkaképességű és rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül és emellett kereső tevékenységet folytat, úgy a rendelkezés alapján (A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításairól szóló törvény), ha a jövedelme egymást követő három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, akkor az ellátásra nem jogosult.
Minden esetben, amit fentebb tárgyaltunk, az ellátásban részt vevőt terheli a felelősség bejelentési kötelezettségre a kereseti korlát elérésekor az illetékes, ellátást nyújtó szerv felé.
