Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia által 2020-ig megjelölt cél nem látszik biztosítottnak. Ezért új gondolkodásmódra, új megközelítésre van szükség az energiahatékonysági beruházások megítélése kapcsán.
Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően az energia megtakarításával, a rezsiköltségek csökkentésével azonosítjuk azt. Gazdasági elemzések már alátámasztották, hogy az energiahatékonysági beruházások – mint az épületek energetikai felújítása, ipari folyamatok energetikai optimalizálása – munkahely-teremtési vonzata, gazdaság- és kereskedelemélénkítő, valamint adóbevétel generáló hatása az infrastrukturális beruházásokéval vetekszik.
Ahhoz, hogy az elvárt energia-megtakarítást Magyarország 2020 végére megközelítse, szükség van a hazai lakásállomány megújulásának felgyorsítására, hiszen a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. Hazánk energiafelhasználásának több mint harmadáért a háztartások felelnek.
Mind a lakáspolitika, mind az energiahatékonysági célok hosszú távú, tervezhető intézkedéseket és komplex szemléletmódot igényelnek.
Ma a rezsiszámlán spórolni jellemzően az tud, akinek van rá pénze, hogy a korszerűsítésre költsön, vagy jobb minőségű ingatlanba fektessen. Az energetikai követelmények műszaki megvalósításához már minden adott, de a finanszírozási nehézségek még komoly akadályt jelentenek a megvalósításban. Magasak az induló költségek, így a háztartások beruházási hajlandósága nagyon alacsony.
Újszerű gondolkodás kell!
A nagyszámú energetikai felújítás egyik gátja az építőipari kapacitáshiány. Súlyos gondot okoz az építőiparban a szakértő kezek hiánya vagy a kapacitáskorlát. Komoly kihívást jelent az is, hogy nem tudják a háztartások, hogyan kezdjenek bele egy energetikai felújításba: milyen szakembert keressenek, mik az elvárások és a lehetőségek, milyen megtakarítással lehet számolni adott ráfordítás esetén?
Ma a magyarok kevesebb, mint 40 %-a elégedett meglévő lakásával. Ha ezen a helyzeten változtatni szeretnénk, és a környezettudatos, energiahatékony épületek terjedését szeretnénk elősegíteni, abban a különböző piaci és szakmai szereplőknek – tervezőknek, ingatlanfejlesztőknek, finanszírozóknak, építőanyag-gyártóknak, szakmai szervezeteknek, vásárlóknak, kivitelezőknek - is fontos szerepe van.
A felmérések szerint ha valaki új lakást vesz vagy felújításba kezd, akkor leginkább azért teszi, mert egészségesebb, jobb környezetre vágyik. Fontos ezért a magyar háztartások szemléletének formálása, de az is, hogy ebből a hazai építőipar és finanszírozás is kivegye a részét.
