Szabadon választhatóvá válnak, de regisztrációhoz kötöttek az áram- és víziközmű-csatlakozási munkák kivitelezői!
Szeptembertől - a gázcsatlakozásokhoz hasonlóan - az áram- és víziközmű-szektorban is lehetővé válik, hogy a családok és a kisvállalkozók maguk válasszák ki a közműcsatlakozási munkák kivitelezőit.
Az energia-hálózati csatlakozási szerződés megkötése után a hálózati csatlakozást az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja, ennek során a hálózati engedélyes (az átviteli rendszerirányító és az elosztó), az igénybejelentő és az általa megbízott vállalkozás kötelesek egymással együttműködni.
A hálózati engedélyesek kötelesek
- az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
- a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben úgy elvégezni, hogy az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia továbbítására, valamint kötelesek gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,
- az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani.
Az igénybejelentő a számára megfelelő kivitelezői vállalkozást a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő vállalkozások közül választhatja ki. A nyilvántartást a kormányhivatalok keretei között működő műszaki biztonsági hatóság vezeti (azonban ez nem helyettesíti a tevékenység végzésének alapfeltételét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarák által vezetett kötelező kivitelezői nyilvántartásba történő bejegyzést).
Az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, a geodéziai bemérésre és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelésére, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő – a víziközmű-szolgáltató helyett - a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek is adhat megbízást.
A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartását is a kormányhivatalok keretei között működő műszaki biztonsági hatóság vezeti (azonban ez sem helyettesíti a tevékenység végzésének alapfeltételét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarák által vezetett kötelező kivitelezői nyilvántartásba történő bejegyzést)..
A víziközmű-szolgáltató köteles az igénybejelentővel, valamint az igénybejelentő által megbízott kivitelezési jogosultsággal rendelkező személlyel együttműködni.
Ha az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésével kapcsolatban az igénybejelentő nem a víziközmű-szolgáltatót, hanem a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személyt bízza meg, az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéről és üzembe helyezéséről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni, feltéve, hogy az - a víziközmű-szolgáltató által elfogadott vagy a műszaki biztonsági hatóság által alkalmassá nyilvánított - kiviteli tervnek megfelelően készült el.
A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokban a bekötővezeték kiépítését, fertőtlenítését, a helyszíni szemlét, a nyomáspróbát, a működőképességi és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelését a víziközmű-szolgáltató, az általa megbízott vállalkozó vagy az igénybejelentő által kiválasztott, a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személy végzi.
A villanyszerelők és vízszerelők központi nyilvántartásába szeptembertől várják az érintett szakmák képviselőinek jelentkezését. Ez a lista nem kizárólagos érvényű, hanem csak egy lehetőség a megfelelő kivitelezőt keresőknek, ugyanis az ingyenes nyilvántartásba kerülés szakmai és képzési kritériumait kormányrendelet szabályozza.
Másik fontos változás, hogy július 1-jétől díjmentessé váltak a közműcsatlakozások, amivel a lakossági felhasználók egy átlagos méretű lakást vagy családi házat feltételezve legalább 450 ezer, legfeljebb pedig 1,9 millió forintot takaríthatnak meg, míg a kis- és középvállalkozások költségcsökkentése elérheti a 2,8 millió forintot is.
