300 m2 alapterületű új lakóépületek tervdokumentációjának követelményei
Megjelent a 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek kivitelezési tervdokumentációjának követelményeit tartalmazó szabályzat.
A Magyar Mérnöki Kamara 2016. május 21-i és a Magyar Építész Kamara 2016. május 27-i Küldöttgyűlései elfogadták a
„Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei II. legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek egyszerű bejelentéséhez és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei, valamint a tervezői művezetés szabályait”.
A Szabályzat 2016. június 14-től lépett hatályba, elérhető: http://www.mek.hu/media/files/2016/jogszabalyok/Terv_muszaki_tartalma_%2B_tervezoi_muvezetes_szabalyzat_300_m2_alatt20160527_veglegesitett0614.pdf
A Szabályzattal kapcsolatban megkeresés érkezett vállalkozásunkhoz, amelyre szakértőnk az alábbi jogszabályokon alapuló választ adta.
A levélben feltett kérdések összefoglalva:
- Mi a tartalma a tervezői árazatlan, legalább összevont tételes költségvetés kiírásnak?
- A levelében bemutatott sablon megfelel-e a „legalább összevont” kitételnek?
- A levelében bemutatott sablon megfelel-e a költségvetési kiírás fogalmának?
- Mit jelent a legalább összevont mégis tételes?
Válasz:
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Korm.R.) 1. melléklete az alábbiak szerint tartalmazza az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészeit:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve
10. Műszaki leírás
11. Tervezői költségvetési kiírás
A munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.) keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve a 8. és 9. pont tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.
A Korm.R.-i szabályozás szerint tehát az együttes kamarai szabályzat tartalmát az Épkiv. szabályozási keretei között kell értelmezni, ami azt jelenti, hogy
- az együttes kamarai szabályzat csak a felhatalmazás szerinti tartalommal bírhat,
- amit az együttes kamarai szabályzat szabályoz, abban a tekintetben ezek az előírások a mérvadóak az Épkiv. előírásaival szemben,
- amit az együttes kamarai szabályzat nem szabályoz, abban a tekintetben az Épkiv. rendelkezései az irányadók.
Vessük össze a két szabályozás tartalmát a kérdésben felvetett témával kapcsolatban:
A kérdés szempontjából releváns Épkiv. jogszabályhelyek:
„22. § (1a) Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
(2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.
22/A. § (1) A kivitelezési dokumentációban az Étv. 31. § (2) bekezdésében és 41. §-ában meghatározott követelmények teljesítéséről a tervezőnek nyilatkozni kell.
(2) A kivitelezőnek az építési tevékenység megvalósítása során legalább a tervdokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési terméket kell beépítenie.
Az 1. melléklet szabályozása szerint a kivitelezési dokumentációnak tartalmaznia kell:
„9. Részletes, minden szakágra kiterjedő tételes költségvetés-kiírást, mennyiségi kimutatással.”
Tehát a kivitelezési dokumentációban az
- Épkiv. részletes, minden szakágra kiterjedő tételes költségvetés-kiírást ír elő, mennyiségi kimutatással
- a Korm.R. tervezői költségvetési kiírást ír elő,
- együttes kamarai szabályzat pedig tervezői árazatlan, legalább összevont tételes költségvetés kiírást ír elő, ahol a tartószerkezeti tervek és az épület műszaki berendezéseinek rendszerterve tekintetében a költségvetés részletezettsége illeszkedik a terv mélységéhez legalább munkanemenkénti bontásban.
A fentiek szerint azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy a Korm.R. és az együttes kamarai szabályzat rendelkezései egyenértékűek, tartalmukban ellentmondás nincs.
Ezért az egyszerű bejelentésnél – álláspontunk szerint - a kötelező munkarész a legalább összevont költségvetés (egy jellemző munkafázisra pl. falazás), melyhez tartozó munkanemenkénti tételeket is meg kell jeleníteni, de együttesen kell szerepeltetni (pl. mérés, falazás, habarcskeverés, habarcsolás-símítás, igazítás, stb.). Vagyis az egyszerű bejelentésnél előírt árazatlan költségvetési kiírási forma lényegében nem tér el az Épkiv. előírásaitól, csak az összetartozó munkanemeket (legalább) összevontan is meg kell jeleníteni.
Ennek az előírásnak a bemutatott sablonkiírás nem felel meg, az egyes soroknál jelzett mennyiségi összesítő szám tartalma nem bemutatott (nem tételes).
TÉNY viszont, hogy semmi nem tiltja, hogy egyszerű bejelentésnél részletes, minden szakágra kiterjedő tételes költségvetés-kiírás készüljön, mennyiségi kimutatással, mert az együttes kamarai szabályzat csak a minimum kidolgozottságot, részletezettséget határozza meg („legalább”), ennél szakszerűbb, részletezettebb kiírás készítése nem tiltott.
Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel, készséggel állunk rendelkezésére.
