Személygépkocsi bérbevétele többféle konstrukcióban képzelhető el, melyeknek különbözik az ÁFA vonzata.
Kiemelendő legelőször is a zárt végű pénzügyi lízingszerződés, amit a hatályos jogszabály termékbeszerzésnek tekint, éppen ezért arra a korábbiakban megírt cikkben bemutatott beszerzésre érvényes szabályok a mérvadók.
Szolgáltatás nyújtásnak minősül azonban a személygépkocsi bérlete:
- az operatív lízing
- a nyílt végű pénzügyi lízing
Ezekben az esetekben levonásba helyezhető az előzetesen megállapított ÁFA. Természetesen csak annyi ÁFA igényelhető vissza arányosan, amennyi a személygépkocsi üzleti célú használata az összes használaton belül. Az adó visszatérítés érvényesítéséhez olyan hiteles nyilvántartást kell vezetni ( például útnyilvántartás), melyből egyértelműen megállapítható a teljes használat üzleti célt szolgáló mértéke. Ennek hiányában nem érvényesíthető a visszatérítés.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a munkába járás magánhasználatnak minősül-e. A válasz erre az, hogy általában igen. Ugyanakkor természetesen ez alól is létezik kivétel. Speciális esetben van például a területi képviselő, aki célszerűségi okból otthon tárolja a személygépkocsit és onnan utazik a felkeresendő címekre. Ebben az esetben üzleti célú a használat már az első felkeresett címig megtett út esetében is, hisz ellenkező esetben magáncélú használatnak minősülne akár egy távoli városig tartó utazás is.
Amennyiben a bérlő cég térítést kér a munkavállalótól a személygépkocsi magáncélú használata után – mivel az ÁFA köteles szolgáltatás nyújtás, így adóval terhelt a térítési díj –, úgy a személygépkocsi teljes futása üzleti célú használat kategóriába esik és levonható a teljes bérleti díj után az adó. Ez független a térítés díjának a mértékétől, mivel a munkavállaló olyan nem független fél, aki nem jogosult ÁFA levonásra, ezért az adó alapja a piaci ár lesz mindenféleképpen.
A levonási tiltásnak feloldásakor hamar népszerűvé váltak a bérleti és nyílt végű lízingszerződések a cégek körében. Ugyanakkor ezzel egy időben egy komoly probléma adódott, miszerint az első havi díj irreálisan magas, sokszor az adott jármű értékének a 30-50%-át is eléri. (Megjegyzendő, hogy a magas kezdőrészlet a zárt végű pénzügyi lízingszerződéseknél a jellemző inkább, ahol a törvény tiltja az ÁFA levonást.) Ez többek között felveti azt a kérdést, hogy az első havi üzleti célú használat az egész éves viszonylatban nézve arányosan tükrözi-e a használatot, hiszen ez a teljes évre vonatkoztatható, és ez esetben folyamatos korrekciót igényel, amennyiben változik az üzleti és magáncélú használat aránya a későbbiekben, ami komoly adminisztrációs terhet jelenthet.
Feloldhatja a dilemmát, ha az első hónapban jelentősebb magáncélú használat mellett üzemeltetik a gépkocsit, így a teljes időszakra vonatkoztatva az első időszaki díjrészletből minden bizonnyal nem vonnak le több ÁFA-t, mint a megengedett.
Kiváló opció lehet tehát a cégeknek a személygépkocsi bérbevétele, amennyiben üzleti célú használatra kívánják főleg fordítani az adott járművet.
