Sajnálatos módon előfordulhat bárkivel, hogy saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját. A kieső jövedelem egy részét betegszabadsággal a munkáltató, másik részét táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás.
Táppénz jár annak a biztosítottnak, aki egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint keresőképtelenné válik és ezt igazolja az orvos.
A keresőképtelenséget a betegszabadsághoz és a táppénzhez a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás beszerzése szükséges.
Elsőként megvizsgáljuk azt, hogy ki jogosult betegszabadságra?
A betegség első 15 munkanapjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár a munkavállaló részére. A táppénztől attól különbözik többek között, hogy csak a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a betegség esetén naptári évente 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Ha év közben kezdődik a munkaviszony a munkavállalónak, akkor időarányosan jár a betegszabadság.
Betegszabadságra jogosult:
- az az alkalmazott, aki a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (Bt, Kft, RT alkalmazottjai)
- kormánytisztviselő, vagy
- közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban áll.
Betegszabadságra nem jogosult:
- egyéni vállalkozó
- társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszonyban áll)
- megbízás alapján munkát végző személy
- üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelen személy
- veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelen személy.
Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz jár.
A betegszabadságot a munkáltató fizeti, betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %-a illeti meg a munkavállalót, ami után adót és járulékot kell fizetni.
Ki jogosult táppénzre?
A táppénzre jogosultságnak feltételei vannak.
- Táppénzre jogosultság alapvető feltétele a biztosítási jogviszony megléte. Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.
- Az igénybevevő személy egészbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen. A biztosított un. egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulékot fizet, mértéke 8,5 %. Ebből a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 %.
- Táppénzre jogosultság akkor áll fenn, ha saját vagy gyermeke betegségét, vagyis a keresőképtelenséget az orvos igazolja.
Viszont vannak olyan esetek, amikor a fenti feltételek fennállása esetén sem jár táppénz. Ezek olyan külső kizáró körülmények, amelyeknél nincs keresetveszteség, tehát nem jár a táppénz.
- ha keresőképtelensége időtartama alatt keresetének a teljes összegét megkapja,
- ha biztosítása szünetel,
- fizetés nélküli szabadság alatt
- betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon keresőképtelenség nem áll fenn,
- gyermekgondozási segély folyósítása alatt,
- előzetes letartóztatás, szabadságvesztés ideje alatt,
- saját jogú nyugdíj folyósítása alatt,
- korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság időtartamára
Ha mindezeket a körülményeket, okokat kizártuk, megvizsgálhatjuk, hogy mennyi időre jár a táppénz?
Mikortól? - A táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár.
Mennyi ideig? - Az orvos által igazolt keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban 1 évig (feltéve, hogy biztosítási jogviszonyban áll)
A táppénz minden napra (naptári nap) jár.
Milyen további feltételei vannak a táppénzre való jogosultságnak?
- a biztosított saját vagy gyermeke betegsége miatt veszi igénybe?
- mennyi a folyamatos biztosítási ideje?
- van-e táppénz előzménye, a biztosított ezt megelőzően részesült-e már táppénzben?
1. A saját vagy gyermeke betegsége alatt igénybe vett táppénz eltérő időtartamra jár.
2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja:
- a táppénzre jogosultság időtartamát
- a táppénznél figyelembe vehető jövedelem összegét
- a táppénz százalékos mértékét
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Ebbe az időszakba nem számít bele a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély.
3. Táppénz előzmény: ha saját betegség esetén vesszük igénybe a táppénzt és az előző betegségkor igénybevett táppénz 1 éven belül volt, akkor ezt az időt az újabb táppénz jogosultság időtartamába bele kell számítani.
Az alábbi esetekben viszont nem számítható bele az időtartamba:
- gyermekápolási táppénz ideje,
- baleseti táppénz folyósítás időtartama,
- közegészségügyi okból a foglalkoztatástól eltiltás,
- hatósági elkülönítés, járványügyi zárlat
Aki keresőképtelenségét megelőzően nem rendelkezik 1 év folyamatos biztosítási idővel, annak táppénz csak arányosan a biztosítási időre jár.
Pályakezdők esetén a folyamatos biztosítási időt nem kell számítani, ha
- nem töltötte be a 18. évét
- iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik
Létezik olyan eset is, amikor biztosítási idővel nem rendelkezünk, de mégis jár táppénz.
Ezek:
- gyermeknevelési támogatás (gyet)
- ápolási díj,
- korhatár előtti ellátás,
- szolgálati járandóság,
- nyugdíj folyósítás szüneteltetése mellett munkát végzők esetén
A fenti esetekben a táppénz folyósítási időtartam megállapításánál csak az ebben a támogatásban, díjban részesült időszakot lehet figyelembe venni.
Miután törvényeink szigorú keretek között szabályoznak, vannak olyan esetek, amikor a táppénz folyósítását megszüntetik.
- biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg,
- az ellenőrzést végző szakértő- felülvéleményező főorvos vizsgálatához nem járul hozzá a biztosított,
- biztosított az orvos utasításait nem tartja be,
- gyógyulását tudatosan késlelteti.
