Megjelent az Európai Bizottság uniós tagállamoknak szóló gazdasági kérdéseket érintő ajánlása, melyben Magyarország számára a stabil növekedés elősegítésére adóterhek csökkentését és a humán tőkébe való invesztálást javasolja.
Az Európai Bizottság év eleji összefoglaló jelentésében azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy erősítse és stabilizálja a gazdasági fellendülést, – valamint az államháztartási fenntarthatóságot – a fiskális politikájában kövesse a növekedési paktumnak megfelelő költségvetési irányvonalat.
Ennek megfelelően javasolja, hogy célszerű lenne az alacsony jövedelműek adóterheinek fokozott mérséklése mellett az egész adószerkezet egyszerűsítése. A javaslat kitér a közbeszerzések átláthatóságának a növelésére és a verseny fokozására. Ehhez kimondottan ajánlják egy széleskörű és hatékony elektronikus alapú közbeszerzési eljárási rendszer kidolgozását, ezzel is visszaszorítva a korrupció lehetőségét.
Hátrányosan hat, hogy Magyarországon az adóterhek GDP-hez viszonyított aránya még mindig jócskán felette van nemcsak az uniós átlagnak, de a régió többi országához mérten is. A jelentős csökkentések ellenére is magasak az adóterhek, főleg a gyermektelenek esetében. Mindemellett nem szabad elmenni szó nélkül amellett, hogy a hazai adóhelyzetet bonyolítja nem egy sajátos adófajta, mely csökkenti a befektetői bizalmat és bonyolítja a szabályokat. Ezért lenne szükség az átláthatóságra, a versenyt támogató szabályozásra és a kiszámíthatóbb szabályozási környezetre.
Ugyancsak a gazdasági növekedés és a versenyképesség hátráltatója a magánberuházások és a termelékenység alacsony szintje, emellett negatív befolyásoló tényező a kormányzati intézményrendszer bürokratikus lassúsága.
Nem segít a helyzeten az adózási szabályok igen gyakori változtatása sem. Mindezen szabályozási környezet kialakítása során nincs párbeszéd kezdeményezve az érdekelt felek között.
Természetesen nem lehet szó nélkül hagyni a korrupciós kockázati tényezőket sem. Előremutató lenne, ha a kormány aktívabban segítené a közmunka programba bevont emberek visszatérését a munkaerőpiacra.
Hogy az eredmények se maradjanak el, érdemes kiemelni a pozitív foglalkoztatottsági mutatókat és a munkanélküliség visszaszorítását, ám ahogy fentebb is írtuk, célzottabb és hatékonyabb programra van szükség a közmunkások integrálására az elsődleges munkaerőpiacra, hiszen bizonyos szektorokban tartós munkaerőhiány mutatkozik.
A kedvező fordulathoz elengedhetetlen az erőforrások bevonása a humán tőkébe, kiemelten az oktatás és az egészségügy területén. A versenyképesség javítása az elsődleges cél, nem meglepő, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon bír a legnagyobb súllyal az oktatási eredményekre egy tanuló esetében a társadalmi és gazdasági háttér. Jelenleg a magasan képzett munkaerő iránti kereslet kielégítetlen marad és egyenlőre nem látszik biztosítottnak ennek a trendnek a megállítása.
