A vállalkozások a biztosítások sokszínű palettájából szabadon választhatnak, legyen szó akár kifizetőként magánszemélyre kötött különféle személybiztosításokról, akár vezető tisztségviselőre kötött felelősségbiztosításról. Az alábbi írásban röviden végigvesszük a vállalkozások szempontjából a speciális adózási szabályok fontos kérdéseit a biztosítások kapcsán.
Az új szabályozás pontosította az adókötelezettség kérdését az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban: Szja tv.) az üzleti biztosítások esetén.
Az Szja tv. szabályozza a személybiztosítások – ami élet-, baleset- és betegségbiztosítás lehet –, valamint a vagyon- és felelősségbiztosítások adóterheit.
Ezen szabályozás alapján a kockázati biztosítások esetén – mely biztosításnál nincs visszavásárlási érték, és kizárólag halál, megbetegedés vagy baleset esetén van szolgáltatási kötelezettség – a biztosítási díjat a vállalkozás adómentes juttatásként fizetheti a minimálbér 30 százalékáig. Amennyiben a biztosítási díj meghaladja a fenti értékhatárt, úgy a felettes rész adókötelessé válik.
A megtakarítási célú biztosítások típusánál – ami lejárati idővel rendelkező életbiztosítás, azaz a szerződés megszűnésekor a kedvezményezett a befizetett összeget a hozamaival együtt megkapja – a munkáltató által fizetett biztosítási díj adóköteles. Ha ilyen típusú biztosítást választ a munkáltató, akkor a biztosítási díj 119 százaléka lesz az adóalap, ami után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell befizetni. Ugyanakkor, ha a befizető külföldi személy, az adókötelezettség a magánszemélyt terheli.
A teljes életre szóló biztosítások kizárólag halál esetén bekövetkező fizetési konstrukcióval rendelkeznek, ugyanakkor rendelkeznek visszavásárlási értékkel, azaz a biztosított kérésére a felhalmozott vagyont kifizeti a biztosító. A biztosítások ezen típusának a rendszeres díja adómentes minden fajta befizetőnek, ugyanakkor az eseti díjfizetés - egyes meghatározott juttatásként /lásd fenti adótételeket /- adóköteles elem.
Rendszeres díjnak az évenkénti legalább egyszeri díjfizetés minősül, amennyiben a fizetendő összeget a biztosító vagy más személy nem növeli az infláció 30 százalékpontos növelt értékénél nagyobb mértékben. A munkáltatónak a díjfizetésről minden hónapban elektronikus úton tájékoztatnia kell az adóhatóságot.
A munkáltató felelősségbiztosítást köthet vezető tisztségviselőjére, mivel az új Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a károsult harmadik személy bizonyos esetekben kárigényét ne csak a társaság felé, de a vezető tisztségviselő felé is érvényesítse. Amennyiben a munkáltató a biztosítás mellett dönt, úgy a biztosítónak fizetett díj adóköteles. Speciális rendelkezés hiányában ez a díj adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül.
