logo

Változtak a településképi előírások!

  • 713
  • 2017. október 17.

Figyelem, mindenkit érint!

 

Változtak a településképi előírások!

 

Legalább életében egyszer mindenki végez valamilyen építési tevékenységet. Ezért fontos ismerni a tevékenység végzésére vonatkozó szabályozást, a betartandó követelményeket, és a várható szankciókat is, mert máskülönben kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket.

A korábbi hagyományos építési engedélyezési eljárások mellett megjelentek a tudomásul vételi és a bejelentési eljárások is, sőt a településképi törvénnyel új elemek is színesítik a palettát. Az építés ügyét eddig az építés alaptörvényének is nevezett, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szabályozta. Napjainkban a településkép ügyét az Étv. mellett a – többször módosított – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény is szabályozza. A törvényt az Országgyűlés 2016. 06.13-án fogadta el, a Magyar Közlönyben 2016. 06. 23-án hirdették ki és hatályos 2016. 07. 23-tól.

Annak ellenére, hogy alig 1 éve van hatályban a szabályozás, máris hat ízben is módosult:

2016. évi CLXXIV. törvénnyel hatályos: 2017. I. 18-tól
2017. évi XCIX. törvénnyel hatályos: 2017. VII. 31-től
2017. évi LXXII. törvénnyel hatályos: 2017. VII. 17-től
2017.évi L. törvénnyel hatályos: 2018. I. 1-től
2017. évi CIV örvénnyel hatályos: 2017. VII. 1-től és VII. 31-től
2017. évi CV. törvénnyel hatályos: 2017. IX. 29-től

​

Fontos figyelnünk a törvény tartalmára és az egyes módosítások hatályba lépésére azért, mert a törvény kötelezettségeket állapít meg a településkép alakításában és védelmében az önkormányzatoknak, a főépítészeknek, az építtetőknek, a tervezőknek és a kivitelezőknek egyaránt. A részleteket megtalálhatják a TERC -  Építésügyi Tudás Műhely felületén.

 

Az önkormányzat kötelezettsége, hogy

1. településképi rendeletet alkosson az alábbi településképi követelmények meghatározására:

  1. az építési tevékenységgel érintett építmények - ideértve a sajátos építményfajtákat is - településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára,
  2. a - településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt - településképi szempontból meghatározó területekre,
  3. az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,
  4. a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára.
  • Ennek keretében meg kell határoznia, hogy a közterületen, valamint a közterületnek nem minősülő ingatlanon (magánterület) közterületről látható reklámhordozó és reklám csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, illetve tehető közzé, hogy az a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását aránytalanul ne sértse vagy akadályozza.
  • A reklámok elhelyezésére vonatkozó kötelezettségek és tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása esetén a kormányrendeletben kijelölt hatóság közigazgatási bírságot szab ki a reklám közzétevőjével szemben és megfelelő határidővel elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését. A bírság mértéke 500 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedhet, amely a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.
  1. Aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el (tartósan rögzít), 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhető közigazgatási bírsággal sújtható, melynek kiszabására a közterület-felügyelet jogosult.

A helyszíni bírság összege 5 000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.

 

2. településképi arculati kézikönyvet készítsen a településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálására, melyben feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

 

3. a településkép védelme érdekében – helyi rendeletben meghatározottak szerint -

  1. tájékoztatást adjon, és szakmai konzultációt biztosítson a településképi követelményekről,
  2. a polgármester (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adjon a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,
  3. a polgármester (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytasson le
  • az építésügyi hatósági engedélyhez és az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek,
  • a rendeltetésmódosítások
  • a reklámok és reklámhordozók elhelyezése

tekintetében,

  1. a polgármester (főpolgármester) településképi kötelezést adjon ki és bírságot szabjon ki, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos, valamint a településképi bírságot.
  • ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
  • a kötelezés teljesítésére megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
  • az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

 

Az építtető kötelezettsége, hogy

  • a településképi bejelentési eljárást bejelentés formájában a polgármesternél (főpolgármesternél) kezdeményezze. A bejelentett tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester (főpolgármester) a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg.
  • a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltakat betartsa, mert ezek megszegése vagy a bejelentés elmulasztása szankciókat von maga után.

 

Egyetemleges kötelezettség:

Az építtető, a tervező és a kivitelező egyetemleges felelőssége (tervező és kivitelező hiányában az építtető felelőssége) az építési tevékenység végzése során a településképi követelmények teljesítése.

Mentesül az egyetemleges felelősség alól

  • a tervező, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kivitelezési dokumentáció a településképi követelményeket figyelembe vette.
  • a kivitelező, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a részére átadott kivitelezési dokumentációban foglaltak szerint járt el.
  • az építtető, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség a tervezőt vagy a kivitelezőt terheli.

 

Új fogalmakat is találunk a törvény alkalmazásában:

  1. közterület: az Étv. 2. § 13. pontja szerinti közterület, valamint a magyar állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút;
  2. plakát: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámnak, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti kampányeszköznek nem minősülő falragasz vagy felirat, mérettől és hordozóanyagtól függetlenül;
  3. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve
  1. a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,
  2. az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,
  3. a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá
  4. a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket;
  1. reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.

 

Fontos figyelni arra is, hogy

  1. A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb eddigi önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.
  2. A helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat - településképi követelményeit, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet - 2017. december 31-ig lehet alkalmazni.
  3. 2017. december 31-ét követően településképi rendelet hiányában
  • a helyi építési szabályzat vagy az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet helyi építészeti örökség védetté nyilvánítását és védettség megszüntetését megállapító előírásait
  • a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírásait - a Módtv. rendelkezéseivel és a végrehajtására kiadott jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében -

2018. december 31-ig lehet alkalmazni.

  1. A Módtv. hatálybalépését megelőzően elhelyezett olyan reklámhordozó, amely nem felel meg e törvény - Módtv. által megállapított - rendelkezéseinek, valamint a felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet, továbbá a 2. § (2a) bekezdés szerinti jogszabályok és településképi rendelet rendelkezéseinek, legfeljebb 2020. december 31. napjáig használható reklám közzététele céljából.
  2. A helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott - a Módtv. rendelkezéseit végrehajtó - kormányrendelet hatálybalépését követően
  1. településképi rendelet hiányában legkésőbb 2017. október 1. napjáig e törvénynek a Módtv. által megállapított szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a 12. § (5) bekezdés szerinti, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletét,
  2. legkésőbb 2017. december 31. napjáig e törvénynek a Módtv. által megállapított szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a településképi rendeletét.
scrollUp