A TERC Szakkönyvkiadó idén először kapott meghívást az Országos Urbanisztikai Konferenciára, amit a Közlekedési Múzeumnak kijelölt egykori Északi Járműjavító csarnokában tartottak. A szervezők, a Magyar Urbanisztikai Társaság illetve a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ nagyszabású, színvonalas szakmai programot állított össze plenáris előadásokkal és több kerekasztal-beszélgetéssel. A konferencia hívószava az újratervezés volt, fő célja pedig a párbeszéd megteremtése és a konszenzusépítés a különböző résztvevők között.
Dr. Alföldi György, a MUT elnöke bevezetőjében hangsúlyozta az együttműködés fontosságát: „Társadalmi újításokra, új konszenzusépítésre van szükség az urbanisztikában is. Mert az országos helyzettel párhuzamosan óriási, gyors ütemű generációs, technológiai, kommunikációs változások között élünk. Látszik, hogy a technológiai és a társadalmi rendszerek elérték tudásuk határait. A régi mintákkal nem lehet megoldani az új helyzeteket.
A klímahatások is egyre erősebb kihívások elé állítják az országokat és az urbanisztikát. A júniusi földrengések Venezuelában és Japánban rámutattak arra, hogy az egyes térségek éghajlatváltozással és földrajzi adottságokkal szembeni kitettsége ismert. De a károk hatása a helyi társadalmi rendszerektől, a települések felkészültségétől és reagáló képességétől függ, a közbizalom alakulásától. Az idei év Magyarországon is megmutatta, hogy a jelentősen elmaradt infrastruktúra fejlesztések milyen veszélyeket rejtenek. Az ország a tavaszi “társadalmi innováció” miatt, tudott csak reagálni egyes helyzetekre. Ennek a megújulásnak kell majd válaszokat adnia éghajlati krízisekre és elősegíteni a települések felkészülését a nem ismert, de biztosan várható változásokra is.
A klímaváltozással dolgozó szakemberektől hallottam, tanultam, hogy az elmúlt 15 évben tudatosan visszafejlesztett társadalmi intézményi háttér nem lesz képes megbirkózni az új kihívásokkal a döntési jogkörök helyi szintre történő delegálása nélkül, hogy csak központi döntésekkel nem lehet megoldani a különféle települések jövőjét. A kis közösségek bevonása, a felelősség megosztása, a helyi akarat kialakítása nélkül a települések csak a központi akarat végrehajtóivá degradálódnak.
Az urbanisztikai és településfejlesztői szakmáknak az elmaradt hardverfejlesztés mellett a feladata az újratervezés a települési szervezetek alulról építkezésének a támogatása, a szoftvert kell most az elmaradt fejlesztések mellett újra gondolni. A következő lépcső a településfejlesztésben a társadalmi intézmény rendszer megújítása, a szubszidiaritás elvének a visszahozása, a polikrízis ellen csak a helyi a közösségek tudnak megfelelő választ adni, ha az intézményrendszer természetes partnerként tekint rájuk. Fontos, hogy a települések a saját magukról alkotott képen dolgozzanak, hogy megteremtődjön az új térségi együttdolgozás alapja és sikerként éljük meg az együttműködéseket.”
A közel hetven meghívott előadón kívül a jelenlegi politikai és szakmai vezetők is elfogadták a felkérést, így Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Dr. Szabó Mátyás vidék- és területfejlesztésért felelős államtitkár, Szemerey Samu építészetért és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár, Koji László az ÉVOSZ elnöke. A vendégeket Dr. Alföldi György mellett, Dr. Csite András és Balás Gábor a HÉTFA ügyvezetői, valamint Schneller Domonkos a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója köszöntötte. A nap folyamán volt szó a városfejlesztés jövőjéről, a lakhatási válságról, az önkormányzatok felelősségéről, az agglomerációk helyzetéről, a városi közlekedésfejlesztésről, az okosváros-koncepcióról, a barnamezős beruházásokról, a köztérhasználatról, az állami lakásépítésről, az ingatlanfejlesztés szabályozásáról, a zöld infrastruktúráról, a helyi demokráciáról…hogy csak néhány kiragadott példát említsünk. Lenyűgözően gazdag volt a program, ahol a résztvevő csak kapkodta a fejét, hogy melyik beszélgetésen vegyen részt, mert mindegyik rendkívül érdekesnek tűnt. Annyira sok témát sűrítettek a napba, ami már a befogadhatóságot veszélyeztette, talán túl sokat is. De ez jelzi egyben azt is, mennyi kibeszéletlen konfliktus, megoldatlan probléma, fel nem tett kérdés feszül az urbanisztikában ma Magyarországon. A magunk módján, szakkönyvek megjelentetésével próbálunk mi is hozzájárulni a szakmai munkához.
