A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése minden évben meghirdeti a Szép Magyar Könyv versenyt, amelynek eredményhirdetését hagyományosan az Ünnepi Könyvhéten tartják. A megmérettetésen kiadónk a több mint húszéves fennállása óta szinte minden évben részt vett, és az évek során számos alkalommal kaptunk díjat, oklevelet vagy különdíjat.
A versenyt először a Magyar Bibliophil Társaság szervezte meg 1929-ben. Kisebb kihagyás után 1952-ben került sor újra a könyvmustrára. Az 1928-ban Supka Géza kezdeményezésére létrehozott könyvnap, később a több napossá bővülő könyvhét a könyvkultúra terjesztése, az irodalom és az olvasás népszerűsítése érdekében tartott könyvvásár, amelyre országszerte minden évben ünnepi körülmények között kerül sor. A könyvverseny kétségkívül a könyvhét legrangosabb eseményének számít, ez alkalomból a kiadók több kategóriában mérhetik össze kiadványaikat.
A 2021-ben megjelent könyveink közül a versenyre a Zsugorodó városok – Stratégiák és módszertanok a zsugorodó városok vonzóképességének növelésére című kötetet neveztük, és nagy örömünkre a szakkönyv kategóriában díjat kaptunk. Szerzői: Alföldi György, Balázs Bálint, Balizs Dániel, Kurucz Olívia.
A díjat a 93. Ünnepi Könyvhét központi rendezvényén, a Vörösmarty téren adták át 2022. június 9-én. A TERC Szakkönyvkiadó részéről a díjról szóló oklevelet a könyv illusztrátora, tipográfusa, kötés- és borítótervezője, Kurucz Olívia vette át Dr. Gál Katalintól, a MKKE elnökétől és Dr. Révész Emesétől, a zsűri elnökétől.
Részlet a szakkönyv kategória zsűrijének indoklásából:
„A kötet négy főfejezetből áll, amit A, B, C, D betűvel jelöltek, az alfejezeteket pedig számokkal. A mai, fiatalos design egyik eleme a fejezeteket végigkísérő két szokatlan szín, a türkizkék és a citromsárga, ami azt az üzenetet közvetíti, hogy nem egy hagyományos könyvet tart kezében az olvasó. Ezen túl ennek a két színnek funkciója is van, ahogy a grafika más elemei sem öncélúak. A használhatóságot segítik a színes címek és szövegkiemelések, illetve a rövid, pár szóból álló marginális kiemelések. A könyv lineáris struktúrája soha nem tud versenyezni a digitális eszközök interaktív kommunikációjával, de a szerzők megkísérelték a könyv lehetőségeit maximálisan kihasználni. A margón nemcsak szövegek jelennek meg, hanem piktogramok is, amelyek jelentése a hátsó borítófül belső oldalára került. Kihajtva rögtön dekódolható, miről van szó, melyik megoldás olvasható azon az oldalon, vagy éppen a könyvön belül hivatkozik a D fejezet valamelyik konkrét példájára. QR kódok is találhatók itt, amik valamilyen okos eszközzel külső hivatkozáshoz, példához juttatnak el. A klasszikus lábjegyzet funkcióját így továbbfejlesztették, sokkal könnyebben juthatunk el a háttérinformációkhoz anélkül, hogy sok apró betűt kellene elolvasnunk.
Tulajdonképpen a modern építészet funkcionalizmusát testesíti meg a 21. században, miközben a könyv, mint kézzelfogható, emberhez közel álló médium mellett is voksol.”
