A kötet Budapest városrendezési (építési) szabályzatainak történetét foglalja össze, hasznos támpontot nyújtva várostervezőknek, ingatlanfejlesztőknek, döntéshozóknak.
A városrendezési (építési) szabályozás a társadalmi, gazdasági, környezeti összefüggések megértésén alapuló várostervek megvalósításának jogi formába öntött kerete, a megvalósítás eszköze. Bár a szabályzatok nem értelmezhetők önmagukban, a célok, a koncepció, a többdimenziós városrendezési tervek értelmezése nélkül, a kötet kifejezetten Budapest városrendezési szabályzatait, az építési szabályzatok felépítését és az előírások változásait vizsgálja a kiegyezéstől napjainkig, az 1839–2021 közötti időszakot áthidalva. A szabályzatok megértéséhez elengedhetetlen a történeti előzmények megismerése, így a vizsgálódás kiterjedt a József nádor személyével és tevékenységével fémjelzett korábbi időszakra, Hild János tervére és az 1838. évi árvíz utáni tervre is.
A kötet eredeti dokumentumok feldolgozásán alapul, elsődleges forrásokra épül. A levéltári dokumentumok, térképek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) jelentései, az építési szabályzatok normaszövegeinek feldolgozása több esetben pontosították egyes korábbi tanulmányok megállapításait, ugyanakkor értelemszerűen a mérföldköveket jelentő szabályzatok tartalmának, változásainak megértéséhez elengedhetetlen volt a várostörténeti dokumentumok legalább felszínes áttekintése is.
