Saját célra történő kivitelezés

létrehozva: 2015-11-19

Meg kell különböztetnünk a saját célra történő kivitelezést a házilagos kivitelezéstől és a kalákában történő kivitelezéstől is. Bár igen hasonló tartalmú fogalmakról van szó, mégis van különbség.

Ha saját célra végez az építtető építési tevékenységet, ez alapvetően kisebb munkákra vonatkozhat és általában minden külső segítség nélküli- nevéből adódóan is – az építtető saját használatára szolgáló építményen saját munkavégzéséről van szó.

Házilagos kivitelezésnél már az építmény és az elvégzendő munka nagyságrendje is növekszik, ezért az építtető saját maga már nem elég a munkavégzéshez, segítségre szorul. Általában már nem csak saját használatra szolgáló építmény építéséről van szó, hanem tágabb (rokoni, szűk baráti) körben használt építményen dolgoznak, de nem vállalkozásszerűen, hanem ellentételezés nélkül, szívességből.

A kalákában történő munkavégzésnél lehet, hogy már egyáltalán nincs saját munkavégzés, hanem a kalákán belüli család, szakember általi segítségnyújtás keretében valósul meg az építési tevékenység, de szintén nem vállalkozásszerűen, hanem ellentételezés nélkül, szívességből.

 

Mindhárom esetre egyaránt érvényes, hogy aki nem vállalkozó kivitelezői tevékenység végzése keretében dolgozik, építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját céljára. vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó [az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa] céljára végezhet. Így akár saját célra, akár házilagosan, de még kalákában is csak a rokoni körben lehet dolgozni.

 

A kivitelezési szabályok - a szakszerűség érdekében, alapvetően az építtetők jogait védve - egyebek között korlátok közé szorította a saját célra történő munkavégzést is.

A legtöbb építtető jellemzően kis pénzből, családi vállalkozásként építette meg családi házát, nyaralóját, építményeit. Ilyenkor összejött a rokonság apraja-nagyja - hiszen az építkezéshez is mindenki ért - és összeadta tudásban mindazt, ami tőle tellett. Az eredmény önmagáért beszél: gyakran látni kívülről bevakolatlan, igénytelen homlokzati kialakítású, hőszigetelés nélküli házakat, szakszerűtlen kéményeket, statikailag labilis épületszerkezeteket, burkolat és szerelvények nélküli belső kialakítást. A használatbavételi engedélyezéskor, illetve a használat közben felmerült hibákat, hiányosságokat ilyenkor már nincs is kitől számon kérni.

A megfelelő, elvárt minőségű munka biztosításáért a kivitelezést és az építési folyamat szereplőinek tevékenységét jogszabályok szabályozzák.

 

Ki kivitelezhet- ki végezhet szakmunkát ?

Számtalan esetben merül fel kérdésként, hogy ki és milyen tevékenységet végezhet akkor, ha az adott személynek a szakmai hozzáértése megvan, de nincs vállalkozása vagy éppen a vállalkozása nem jogosult kivitelezési tevékenység végzésére. Nézzük meg ehhez mit rejtenek a fogalmak?

 

Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

Az építési szakmunka a szakirányú képesítéssel, jogszabály alapján végezhető építési-szerelési munka. Az építési-szerelési munkának pedig az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka minősül.

Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezik.

Tehát saját célra történő, házilagos kivitelezés keretében is építési tevékenység végzése során építési-szerelési szakági munkát végezni csak képesítéssel lehet és még saját részünkre se végezhetünk építési tevékenységet, ha nincs hozzá megfelelő végzettségünk.

 

Az építmények teherhordó szerkezeteit nem érintő javító, karbantartó, felújító tevékenységet a munka jellegének megfelelő szakmunkás képesítéssel rendelkező személy is elvégezhet, felelős műszaki vezető nélkül is. (Javító-karbantartó tevékenység alatt az építési-szerelési munkák közül kizárólag a meglévő építmény karbantartása, helyreállítása, felújítása és javítása értendő.)

Magánszemély felelős műszaki vezető irányítása mellett csak saját céljára végezhet építési munkát, de építési szakmunkát (pl. burkolást, tetőfedést, vízvezeték-, fűtésszerelést) csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik.

 

Fontos szabály az is, hogy minden építési engedélyhez kötött építési munka megvalósításához

  • műszaki megvalósítási tervdokumentáció - kiviteli terv - szükséges. (Vannak olyan kisebb jelentőségű építési munkák is, amelyek elvégzéséhez elegendő a jóváhagyott engedélyezési terv is.) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor ennek a kiviteli tervnek az építési munkahelyen rendelkezésre kell állnia.
  • a kivitelezőnek (kaláka kivitelezés és házilagos kivitelezés esetén is) építési naplót kell vezetnie. Az építési napló a kivitelezés egyik legfőbb dokumentuma. Az építtető elemi érdeke, hogy a benne foglaltak mindenre kiterjedjenek, hiszen a kivitelezés közbeni, illetve utána felszínre kerülő hibák, hiányosságok kijavítása, a kártérítés miatt indított peres eljárások egyedüli hitelt érdemlő dokumentuma lesz, gyakran a bírói döntések alapját is ez képezi.

 

Tekintettel arra, hogy az építtető a legtöbb esetben nem építésügyi szakértő (még ha gyakran annak is képzeli magát), ha saját magán, vagy a rokonság, illetve a kaláka tagon kívül más kivitelező is dolgozik az építkezésen az építési-szerelési munka szakszerűségének folyamatos figyelemmel kísérésére építési műszaki ellenőrt kell megbíznia. Az építési műszaki ellenőr - az építtető helyett, annak nevében eljárva - az építési szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását.

 

Az újabb kutatási adatok alapján a magyar lakosság körében a kalákában folytatott vagy a házilagos kivitelezés keretében még van igény építési tevékenységet végezni, azonban a saját célra történő munkavégzés gyakorisága és igénye egyre csökken, és egyre inkább csak a kicsi, szakértelmet nem igénylő munkálatokra korlátozódik.

 

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) tájékoztatója szerint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztatónak ellenérték fejében végzett munka.

Nem minősül tehát foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a szívességi munka, amely olyan ellenérték nélkül végzett tevékenység, ahol a munkavégzés alapja nem egy fizetési kötelezettséget is tartalmazó megállapodás, hanem baráti vagy családi kötelék.

 

Viszont a munkaügyi hatóság ellenőrizheti és minősítheti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszonyt. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nála végzett munka a polgári jellegű jogviszonyok alapján, vagy ellenérték nélkül történt.

A szívességi, házilagos, vagy a kaláka munka alapvető jellemzői, hogy ellenérték nélkül, szívességi alapon, segítségképpen zajlanak, családi köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak. Az ellátandó feladat folyamatossága, ismétlődő jellege, rendszeressége ezekre a munkavégzésekre nem jellemző. Tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű munkákról van szó. A munkakört nem határozzák meg, a segédkezők bármikor elhagyhatják a helyszínt, pihenhetnek; érkezésük is belátásukra van bízva.

 

Gyakran tapasztalható ilyen jellegű munkavégzés a családi házak építése során szükséges segédmunkálatoknál. Ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1-2 napot (tipikusan szombat-vasárnap) vesznek igénybe. Ha valaki hosszabb időn át (heteken keresztül, hétköznapokon) dolgozik a foglalkoztatónak, nem életszerű, hogy ingyen, szívességből dolgozna. Az elvégzendő munka sürgőssége, rövid időtartama nem alapozza meg a szívességi munka elfogadását.

 

A természetbeni juttatás is fizetésnek minősül

A szívességi munka és a szabálytalan foglalkoztatás elhatárolásakor az egyik legfontosabb az ellenérték meghatározása. Nem minősíthető a munkavégzés (tevékenység) a munkajog hatálya alá tartozónak, amennyiben ellenérték nem állapítható meg. Az ellenérték azonban nemcsak pénzbeli kifizetés lehet. A munkaviszony megállapítása szempontjából a pénzbeli juttatáson túl az úgynevezett természetbeni (szociális) juttatás is ellenérték lehet, így fizetésnek tekinti a munkaügyi hatóság, ha a munkát végző szállást, élelmet, tűzifát vagy szolgáltatást, stb. kap munkájáért. Ugyanakkor nem tekinthető munkabérnek, ha a jelenlévők gesztus értékű viszonzást kapnak. Azaz olyan mértékű juttatást, amely nem áll arányban az elvégzett munkával, mindössze figyelmességnek tekinthető.

 

A nagyobb, előzetes megállapodás szerinti mennyiségű, a munkáért cserébe adott gyümölcs, alapanyag, építőanyag stb. is ellenértéknek minősül, mivel a munkát végző éppen ezért vállalja az adott tevékenység elvégzését. Szintén ellenértéknek (munkabérnek) minősül, ha tartozást dolgoznak le, hiszen pénzösszegben kifejezhető értéke van az elvégzett munkának.

A munkaviszony tartalmi elemeit magán hordozó, rendszeres fizetés ellenében, függőségi viszonyban történő munkavégzés közeli hozzátartozó esetén is foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül. A jogszabályok alkalmazása szempontjából lényegtelen, hogy a felek között milyen viszony van, pl. rokoni kapcsolat, ettől függetlenül be kell tartani az előírásokat.

scrollUp